Már épül a Magyar Honvédség második nagy durranása

Több tízmillió dolláros fejlesztéshez jut Magyarország.

Trump külpolitikai fordulatától az orosz-ukrán háború jövőjén át Európa gyengeségéig több szakértő vázolta a változó világrendet Tihanyban a Tranziton. Kumin Ferenc és Benkő Levente szerint a Nyugat ereje csökken, az USA kompromisszumra kész, Oroszország pedig új pufferzónát keres. Ugrósdy Márton szerint Európa nem egységes a konfliktusban.
Optimista vagyok, és érdemes megnézni, milyen változásokat indított el Trump megválasztása a külpolitikai közbeszédben. Onnantól kezdve, hogy az új amerikai elnök elfoglalta a hivatalát igen gyorsan megváltozott Ukrajna vég nélküli támogatása – mondta Kumin Ferenc. Magyarország londoni nagykövete szerint bár a nyilvánosság keveset tud a Putyin-Trump találkozóról, de már önmagában a találkozó ténye is nagy előrelépés.
Mély történelmi okai vannak annak, hogy a britek ennyire elkötelezettek az oroszok elleni konfliktusban. A britek egy olyan jövőképre építenek, amelynek egyik legfőbb eleme, hogy Moszkva nem fog megállni Ukrajnánál –
mondta a nagykövet. Ezzel szemben Magyarország szerint ez a konfliktus csak két állam között folyik. Kumin arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egyetérteni kell Oroszországgal, hanem meg kell érteni a motivációit. A nyugatiak az utóbbira azt mondják, hogy ez már a megértés egyik fázisa – tette hozzá.
Kumin Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy Amerikának kiemelt szerepe volt a II. világháború utáni európai biztonság garantalásában. Most egy olyan új korszakba lépünk, amikor a kontinens felfegyverzése lehet az egyik legfőbb kérdés. Magyarország egyébként európai fegyvereket és védelmi rendszereket vásárolt a mögöttünk hagyott években – mondta a diplomata.
Ezt is ajánljuk a témában
Több tízmillió dolláros fejlesztéshez jut Magyarország.
Mi jó példával járunk elől, de politikai egyetértésre van szükség Európában a közös védelem létrehozása érdekében.
Kumin arról is beszélt, az elmúlt 25 évben is már folyamatosan változott a világrend. Minden ezredfordulós illúziónk háttérbe szorult.
Benkő Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump célja, olyan megállapodást akar kötni, amelyben nem lesz nyíilvánvaló a Nyugat veresége. Trump közvetít Ukrajna és Oroszország között. Az egykori nagykövet szerint Trump el akarja kerülni a vereség látszatát, ráadásul a konfliktus folytatása nem érdeke az USA-nak. Az első világháború logikájára hasonlít a mostani küzdelem – tette hozzá. Ebben a felörlő háborúban az ellenfél tartalékainak a felörlése a legfontosabb. Mindez Ukrajna esetében a humán erőforrás területén látszik a legjobban – mondta Benkő Levente. Az oroszok számára a minimális cél a Donbassz elfoglalása, míg a legnagyobb cél, hogy helyreállítsák Ukrajna pufferállam státuszát.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna egyik utolsó bástyája is elesett.
Igazából még az amerikai és európai támogatás csúcspontján sem volt esély arra, hogy ezt a háborút megnyerje a Nyugat.
Az oroszok világosan kinyilvánították, hogy lényegesen többet tudnak áldozni Ukrajnára, mint a nyugatiak – mondta Benkő. Azzal, hogy az amerikaiak megkezdték a kivonulást Ukrajnából, egyértelművé válik a következő fél-egy évben valamilyen rendezés meg fog történni.
Benkő szerint Európa a jövőben nem lesz képest azt a szerepet betölteni a világban, hogy ő egyfajta demokratikus vezető lesz. Példaként hozta fel, hogy az USA-EU vámtárgyalások során az európai érdekek teljesen alárendelődtek, és egy valós konfliktushelyzetben nem sikerült a hatékony érdekérvényesítést elérni – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Közzétették a megállapodás részleteit.
Az amerikai külpolitika 1990 után abban az elméleti fikcióban vitte a politikáját, hogy van egy Amerika által vezetett világrend – hívta fel a figyelmet Benkő Levente.
Ennek a külpolitikai elméletnek a lényege, hogy amikor egy kihívó megjelenik, akkor az USA helyreállítja a megbomlott egyensúlyt. Mára a Trump kormányzat belátta, hogy Kína felemelkedése miatt a korábbi elmélet nem állja meg a helyét, és a nagyhatalmak közötti dinamikus egyensúly fogja a világ eseményeit irányítani –
mondta a volt nagykövet. Az új világrendben például az ukrajnai háborút ezen szemüvegen keresztül nézik. A mostani helyzetet az 1815-ös bécsi kongresszus utáni helyzethez hasonlította Benkő.
Ugrósdy Márton arról beszélt, hogy Alaszkában az amerikai-orosz párbeszéd túllépett Ukrajnán, és ez a lehető legrosszabb volt Kijev számára. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint, ha az USA-orosz kapcsolatot nem Ukrajna perspektíváján keresztül nézzük, akkor végre feltűnhet a horizonton a nemzetközi kapcsolatok jövője. Most a második krími háború zajlik brit szenmpontból, csak éppen semmilyen párhuzam nem állítható fel az első krími háborúval kapcsoaltban. Az ukrán háború révén a britek nagyon ügyesen gyengítik az európai hatalmat – hívta fel a figyelmet Ugrósdy.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy
Oroszország felismerte, hogy százévente meg akarják őket támadni Európa felől. Most Ursula von der Leyen mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt most róla gondolják az oroszok.
Moszkva értelemszerűen egy pufferzónát szeretne, hogy ne az ország területén kelljen megállítani egy Barbarossa-hadműveletet – jelentette ki Ugrósdy.
Szólt arról is, hogy az európai nemzeteket nem lehet egy cél mentén összerendezni, mivel az elmúlt évtizedekben pont a nemzetek felszámolása volt a legfontosabb Európában. Így meglehetősen kétséges, hogy ezen nemzetek állampolgárai hajlandóak-e harcolni adott esetben Ukrajnáért – tette hozzá.
Ukrajna uniós csatlakozásáról azt mondta Ugrósdy, hogy pont az uniós vezetés morális alapját dönti be. Az EU azt mondta, hogy bár kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, bár nem teljesítik a 7-ből 4 kritériumot nem teljesítnek. Mindezzel a saját maguk alatt fűrészelik az ágat – mondta.
Nyitókép: Földházi Árpád