Óriási bejelentés: megkezdi tengerentúli hódító útját a Hunyadi-sorozat

Az MCC Feszt zárónapján hatalmas érdeklődés övezte azt a beszélgetést, ahol a Hunyadi-könyvek írója Bán Mór, Szász Attila rendező, valamint a főszereplő Kádár L. Gellért, illetve az ugyancsak főbb szerepet alakító Törőcsik Franciska osztott meg kulisszatitkokat az immár nemzetközi sikert aratott sorozat forgatásáról, és annak mozgalmas utóéletéről. A moderátor Köbli Norbert, forgatókönyvíró, az MCC MCC Story Lab vezetője volt.

A nemzetközi pályafutás kapcsán Törőcsik Franciska, – aki az egyik főbb szerepet, Brankovics Marát alakította a sorozatban – megjegyezte, hogy hatalmas élmény volt saját magát olasz szinkronnal hallani.

Majd a Hunyadi-könyvek írója, Bán Mór vette át a szót, aki hatalmas bejelentést tett az esztergomi fesztiválon: közölte

Majd hozzátette, reméli, hogy ez csak a kezdet.

Az író arra a kérdésre, hogy regényírás közben megfordult-e fejében, hogy Hunyadi története egyszer képernyőre kerül, azt felelte, hogy igen, többször is megfogalmazódott benne, hogy  jó lenne mindezt a mozivásznon látni. „Ez a mi sztorink, ez a mi történetünk. S bármennyire is büszkék vagyunk a hőseinkre, a világ más pontjain nem ismerik őket, sem a déli harangszó eredetét, sem Hunyadi János hőstetteit”. De ez most úgy tűnik, megváltozik. 

Bán Mór arról is beszélt, mennyire volt nehéz 10 epizódba sűríteni ezt a történetet. „Ez volt a legnehezebb” – vallotta be – majd azzal folytatta, hogy bár sok minden kimaradt a regényekből, de még így is örömmel töltötte el, hogy a története ennyi epizódban és ennyi emberhez eljuthatott.

Nagy kihívások, katarktikus pillanatok

A négy rendező közül Szász Attila vett részt a beszélgetésben, aki a tíz epizódból hármat jegyzett. Kiderült, Szász csatlakozott legkésőbb a rendezőteamhez. A közös munka kapcsán pedig kijelentette, 

A filmes hangsúlyozta, hogy mind a könyveknek, mind a forgatókönyveknek is köszönhető, hogy ez nem egy homogén történet volt. Voltak benne vicces, véres és erotikus jelenetek egyaránt, így egy-egy rendező egy epizódon belül is megannyi módon ki tudta fejezni magát. 

Felidézte, hogy épp egy jógaóráról ment ki, mikor a rendezők felhívták, és közölték vele, hogy övé a szerep. 

Ráadásul a történet szerint a török hárembe kerülő despota lányának párbeszédei majdhogynem háromnegyed részt törökül voltak. Erről a színésznő azt mondta, hogy ő az a fajta, aki kihívásként tekintett arra, hogy törökül kell beszélnie „Mindig is tetszett a török nyelv, szeretem ezeket a magas léceket, amiket meg lehet ugrani. Ugyanakkor fontos volt számomra, hogy értsem is miről van szó”. Ezért el is merült a nyelvtanulásban némileg.

Ugródeszka Erdélyen túlra és még tovább

Kádár L. Gellért is megemlékezett a kezdetekről. Elmondta, Marosvásárhelyen volt színész, amikor megkeresték ezzel az ajánlattal. A casting periódusa a Covid-járány miatt ugyan elnyúlt, de miután castingdirektor jelenlétében fel tudtak venni pár jelenetet, közölték vele, hogy a végső fordulóba jutott.

Ott már konkrét jeleneteket kellett megtanulni partnerekkel, a filmesek instruálták őket, és minden apró részletre figyeltek – sorolta a színész, aki hozzáfűzte ekkor Hunyadi János szerepére 4-en maradtak, Szilágyi Erzsébet szerepéért pedig még 6-an voltak versenyben.

Kádár kiemelte, hogy már a telefon érkezésekor az volt benne, hogy ez egy hatalmas ugródeszka, nemcsak Marosvásárhelyről, hanem akár Magyarországról is. 

Azonban az utolsó telefonra hónapokat kellett várni, és mikor kiderült, hogy övé a címszerep, akkor egyértelművé vált, hogy fel kell adnia a korábbi életét.

Köbli Norbert az iránti érdeklődésére, hogy kellett-e füllenteni-e a szerep kedvéért, rávágta-e például, hogy tud lovagolni, azt felelte, hogy nagy volt a hite önmaga felé, de mikor meglátta a 600-700 kilogrammos frízlovakat, megijedt, hiszen ezeket nemcsak megülni kell, hanem vágtázni, harcolni is kell velük, miközben „glamour-osan” kell kinézni.

A hónapokon át tartó munkának végül az lett a vége, hogy szinte „összenőtt” a lovával, Chicagóval. Az, hogy mekkora volt az összhang közöttük, jól példázza, hogy egy alkalommal, mikor elment vizet inni, Chicago oda is követte.

Így képzelte-e az író Hunyadit?

A kulisszatitkok sora azonban itt még nem ért véget. Bán Mór elárulta, hogy már a casting idején is bevallotta, hogy Kádár L. Gellért megjelenése Gellért megjelenése nagyon közel állt ahhoz, ahogy a nándorfehérvári hőst elképzelte.

Érdekességként pedig azt is megjegyezte, hogy most, hogy az új könyvön dolgozik, a szereplők már a színészek arcával jelennek meg előtte. De ez nem meglepő, hiszen a magyar lakosság jelentős részének is Sinkovits Imre ugrik be, ha az egri várkapitány, Dobó István neve felmerül. Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire emlékezeteset alkotott a stáb.

Nyitókép: NFI