Hangzik el az egyik szereplő szájából a ma este a TV2-n dupla résszel debütáló Hunyadiban. Az angolul Rise of the Raven címen futó tízrészes sorozat készítői remélik, a mondat a jelenben is érvényes lehet, siker esetén pedig nincs kizárva a folytatás.
Több mint húszmilliárd forintos költségvetés, nagyjából száz beszélő színész, ötször ennyi statiszta és kaszkadőr, százhetven forgatási nap, számos forgatási helyszín Budapesttől Visegrádon át Babatpusztáig, a fóti filmstúdióban négy hónap alatt felépített nándorfehérvári erőd, kilenc nyelven felhangzó mondatok – csak néhány a nemzetközi koprodukcióban készült Hunyadival kapcsolatban megemlíthető száraz tények közül.
Ami viszont talán ennél is fontosabb, az a rengeteg munka, amelyet az alkotók beletettek, hogy a közös álmuk valóra váljon. Ez nem más, mint hogy egy magyar hőst nemzetközivé emeljenek úgy, hogy közben nem veszti el az emberi arcát, az esendősége révén pedig a föld bármely pontján élő néző könnyedén azonosulhat vele.
A Hunyadi létrejötte követendő példája az összefogásnak is, hiszen nem csak a Nemzeti Filmintézetnek köszönheti a megvalósulását: a tízrészes, monumentális produkció gyártásába a világ vezető filmes vállalata, a német Beta Film GmbH, valamint a magyar TV2 mellett az osztrák ORF csatorna is beszállt. Vezető producernek sikerült megnyerni a kanadai–magyar Robert Lantost, aki szinte minden platformon hangsúlyozza,
számára valóban szívügy volt, hogy a Hunyadi ebben a minőségben és volumenben megszülessen
– tényleg a globális piacra szánva.
Ezt is ajánljuk a témában
Cannes-ban ma eldördül a startpisztoly: a nagyszabású Hunyadi sorozat első része Európa legnagyobb televíziós és filmes szakmai rendezvényén debütál. A főszereplő Hunyadi Jánost a fiatal erdélyi színész, Kádár L. Gellért alakítja, akit a helyszínen értünk utol, és mutatjuk a premierre készült új, az eddiginél látványosabb előzetest is.
„Körülbelül tizenkét évvel ezelőtt került a kezembe a Hazai testvérek, Kinga és Cecília révén (ők a sorozat magyarországi producerei – a szerk.) Bán Mór azonos című regényfolyamának első néhány része. Nagyon fiatal voltam, amikor Magyarországot elhagytam, és bár tudok magyarul írni és olvasni, ezen végigmenni, éppen a nagyszerű részletessége miatt, különösen nagy feladat volt. Viszont ezerszeresen megérte, hiszen a kötetek, amelyek a sorozat alapjául is szolgáltak, sok mindent megtanítottak nekem a történelemről. Többek között, amire csak halványan emlékeztem, hogy miért és kinek az emlékére szól a déli harangszó. Ez volt az első inspiráció a filmes feldolgozás szükségességéhez; szerettem volna, hogy minél többen megismerjék a legendát. A másik ok annak belátása, hogy mostanra nem sok arra érdemes hőstörténet maradt, amit még nem mesélt el senki a világon.
Hunyadi Jánosé ilyen, pluszban még a miénk, magyaroké is, ezért szinte kötelességünk kezdeni vele valamit”
– mesélt Robert Lantos a kezdetekről a díszbemutatót megelőző sajtótájékoztatón.
A gondolat nagyjából öt évvel ezelőtt fordult tetté, amikor is Lantos vezetésével elindult az úgynevezett írószoba. Azzal a mindvégig szem előtt tartott jelmondattal, hogy Hunyadi Jánosból nem szentet kell építeni; „ne azért legyen érdekes, mert makulátlan, hanem azért – vagy éppen annak ellenére –, mert vannak hibái is”.
Ez Lengyel Balázs showrunner szerint sokkal nehezebb feladat volt, mint amilyennek elsőre látszik. Rengeteget töprengtek számtalan apróságnak tűnő, de a történet belső logikája szerint nagyon fontos dolgon is. Például azon, miként tudnák elérni, hogy Hunyadi János két egymás követő részben is minél hihetőbben szerelembe essen – ráadásul az erejükben, elszántásukban közös, de a külsejüket tekintve két teljesen különböző karakterű nőbe. Ez papíron a huszadik verziónál is szinte lehetetlen küldetésnek tűnt, de jöttek ezek a „gyönyörű tekintetű” színészek (Kádár L. Gellért – Hunyadi János; Törőcsik Franciska – Brankovics Mária; Rujder Vivien – Szilágyi Erzsébet), és „gond nélkül megoldottak mindent”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul nem „ahhoz képest”, hanem saját jogán. A nemzetközi koprodukcióban készült sorozat első két epizódja szombat este nyolckor debütál a TV2-n.
A színészekkel kapcsolatban hasonló tapasztalatokról számolt be Robert Lantos is. Ő ilyen koncentráltan még soha nem dolgozott együtt magyarokkal, ezért teljesen elképedt, amikor a több éven át tartó előkészületek, majd a forgatás során megtapasztalta, az itteni színészek mire képesek.
„Törőcsik Franciska megtanult szerbül, törökül, Mariann németül, Gellért olaszul a minél nagyobb hitelesség kedvéért. Amerikai színészt ilyesmire nem is kérnék, mert úgysem csinálná meg” – állítja.
Rujder Vivien szerint talán azért is lehetett bennük ekkora a lelkesedés, mert páratlan élmény volt ebben a nagy ívű munkában részt venni, és nem csupán a honi keretek között szokatlan grandiózussága, hanem a színészekhez való különleges hozzáállás miatt. Legalábbis őt alaposan meglepte, hogy miután megkapta Szilágyi Erzsébet szerepét, akkor sem hagyták magára, hanem őszintén kíváncsiak voltak a véleményére a karakterével és a forgatókönyvvel kapcsolatban, és az ötleteit, kisebb változtatási javaslatait kivétel nélkül figyelembe vették.
Hogy miért szeretett bele annyira Szilágyi Erzsébetbe, és amúgy is, miért érdeklik annyira ezek a nyomorultul nehéz, de igaz és küzdő női sorsok, a múlt nyáron értette meg igazán.
„A kedvesem meglepetésből elvitt Vajdahunyad várába, hogy körbenézhessek végre az igazi otthonomban. Akkor láttam meg az udvaron azt a kutat, amely két török fogoly emlékét őrzi. Hunyadi János szabadságot ígért nekik, ha addig ásnak, míg vizet nem érnek. Hiába sikerült nekik, mert Hunyadi meghalt, hazatérő özvegye pedig kiáradó dühében nem ismert pardont, és kivégeztette a rabokat. Akik a haláluk előtt csak annyit írtak a kút falára: »vizetek van, de lelketek nincs«. Én pedig valahogy végig ezt kerestem ebben a nőben, a kezdetet;
hogyan, miből táplálkozva indult el azon a veszélyes és emberpróbáló úton, amin a férje halála után egyedül volt kénytelen járni”
– idézi fel az élményt.
A sorozatban további ismert magyar színészeket láthatunk, többek között Fekete Ernőt (Cillei Ulrik), Gálffi Lászlót (Luxemburgi Zsigmond), Ónodi Esztert (Barbara királynő), Jordán Adélt (Kottaner Ilona) vagy Nagypál Gábort (III. Vlad havasalföldi fejedelem). Robert Lantos kifejezetten ragaszkodott hozzá, hogy az idegen nyelvű karakterekre lehetőleg az adott országból válasszanak színészt, ezzel is érzékeltetve a korban teljesen megszokott és természetes soknyelvűséget. Így a szerb despota Brankovics Györgyöt a sok más mellett a Blöffből és a Harry Potterből is ismert horvátországi szerb Rade Serbedzija, Habsburg Albert herceget, későbbi magyar királyt a Barbárokban feltűnt osztrák Laurence Rupp, III. Frigyes német-római császárt a szintén osztrák Cornelius Obonya alakítja.
Hogy a bemutató után hogyan alakul majd a Hunyadi János és vele a Hunyadiak felemelkedését egyszerre érzelmesen és akciódúsan bemutató tízrészes széria sorsa, azaz befutja-e a remélt világ-, de legalább európai karriert, az a jövő zenéje. A részletek, azaz hogy eddig mely országoknak sikerült eladni a produkciót, egyelőre titkosak. A streamingjog a TV2-nél van, és Lengyel Balázs elképzelhetetlennek tartja, hogy a nagy platformok felől ne legyen semmilyen érdeklődés a közeljövőben. Káel Csaba mozgóképiparért felelős kormánybiztos pedig, egyfajta pilotprojektként hivatkozva az egészre,
siker esetén halványan még a folytatásra is ígéretet tett.
Nyitó- és jelenetképek: NFI
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nos, aki kis munkáért sok pénzt vesz fel a kormánytól, az maga a NER, tehát a logikus felirat a „Fuck me” lett volna. Ungváry Zsolt írása.
Háromnegyed óra intenzív és zsigeri akció hardcore metálra komponálva, mégis keserű szájízzel távozunk.
Az talán túlzás, de semmiképpen sem öregbíti Denzel Washington kultikus filmjének hírnevét.
Margaret Atwood olyan univerzumot teremtett A szolgálólány meséjében, amely minden kegyetlensége ellenére magába szippantja a nézőt. Most Testamentumok címmel itt a folytatás egy nem kevésbé nyomasztó világgal.
A műsorvezető egy „állandó hajóskapitányhoz” hasonlította saját magát.
A leendő miniszterelnök újabb összeesküvés-elmélettel állt elő.
Ismert, a színész mentális és fizika állapotára hivatkozva nemrég bejelentette: távozik a készülő Emberek, helyek és dolgok című előadás próbafolyamatából.
„A jövőben egy korlátot építünk be arról, hogy ki lehet Magyarország miniszterelnöke” – jelentette ki a tiszás politikus.
