Hogyan is került át több mint egymillió magyar a középosztályba?

Több mint egymillió honfitársunk került ki a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatából, közöttük 350 ezer gyermek.

Van, ahol a börtönből kiszabadulóktól félnek, másutt csak szimplán a gyüttmentektől. Az önazonossági törvény alapján a települések eldönthetik, hogy kikkel kívánnak együtt élni, de diszkriminációt nem alkalmazhatnak.
Februári évértékelőjén Orbán Viktor nagy vitára számított a helyi önazonosság védelméről szóló, akkor még benyújtásra váró törvény kapcsán. A július elsején hatályba lépő jogszabály végül nem okozott országos felzúdulást, bár az ellenzék többsége nem szavazta meg.
A kormány azért gondolta úgy, hogy jogalkotási szinten kell foglalkozni a települések védelmének kérdésével, mert számos visszajelzés alapján
az utóbbi években egyre többen költöztek kedvező adottságú helységekre,
illetve vásároltak ott ingatlanokat. Ennek persze vannak pozitív hatásai, de számos negatív is: egyes esetekben a falvak, városok honos lakossága és a betelepülők között érték- és érdekkülönbségek jelentek meg; emelkedett az ingatlanok és a szolgáltatások ára; nehezebbé vált a fiatal nemzedékek otthonteremtése; a korábbi népességszámra kiépült infrastruktúra nem bírja el a terhelést; volt, ahol azt tapasztalták, hogy a helyi közösségek felhígulnak, eltűnnek. Arra is van példa, hogy a külföldiek által megvásárolt házak évek óta üresen állnak, ami szintén problémákat okoz.