Valódi mérföldkőhöz érkezett a Balaton védelme, mivel a Magyar Közlönyben megjelent a tó vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet (BATÉK). Az új, egységes és minden korábbinál szigorúbb építési szabályozás garantálja a Balaton és környezete természeti szépségének, valamint ökológiai egyensúlyának megőrzését – közölte Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a Balaton páratlan természeti örökségünk, amelynek megóvása közös felelősségünk. A rendelet
megakadályozza a zöldterületek és a strandok magánkézbe kerülését, visszaszorítja a vízparti beépítéseket, és jelentősen növeli a természetes partszakaszok, valamint a parti sétányok hosszát.
A természetes partszakaszok hossza 102 kilométerről 112 kilométerre nő, míg a parti sétányok hossza 65-ről 95 kilométerre bővül, ami 50 százalékos növekedést jelent.
Összességében mintegy 70 százalékkal több közhasználatú terület áll majd rendelkezésre, beleértve az önkormányzati strandokat és a gyalogosforgalom elől el nem zárható parti sétányokat. Emellett 1568 hektárnyi olyan területet jelöltünk ki, amely beépítetlenül megőrzendő parti területsávnak minősül, ahol a Balaton vonalától számított legalább 30 méteren belül új épület nem építhető – áll a közleményben.
Kikötő a jövőben csak olyan helyen létesülhet, ahol ahhoz az Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is hozzájárulnak
– tette hozzá az országos főépítész.
„A BATÉK-rendelettel új korszak nyílik a Balaton történetében. Ezzel teremtjük meg a feltételeit annak, hogy a tó egyszerre legyen a természet menedéke, a helyiek otthona és mindenki számára elérhető élmény”- fogalmazott Lánszki Regő a közlemény szerint.
A Világgazdaság kihangsúlyozza, hogy a rendelet szerint a kormány egyetért azzal, hogy a
Balaton mint természeti erőforrás helyzetét a tó környezeti-ökológiai állapota határozza meg, amelybe a tó vízmennyisége, vízszintje, vízminősége és élővilága egyaránt beletartozik;
továbbá egyetért a Balaton kapcsán megfogalmazott azonnali (belső tápanyagterhelés csökkentését célzó vízminőségvédelmi kotrás), illetve a középtávú (Balaton ütemezett vízminőség-védelmi kotrása és nádgazdálkodás fejlesztése; Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer fejlesztése; Balaton déli parti kisvízfolyások vízminőség-javítása és védőképességének növelése; Balatoni önkormányzati strand kotrási program) beavatkozások megvalósításával, illetve költségvetési helyzet függvényében a szükséges források biztosítását is támogatja.
Fotó: Vasvári Tamás