Elnöknek való anyag

„Annyiban mindenképpen, hogy a nívó, amit e téren eddig produkált, feltűnően egyenletes. Mármint egyenletesen alacsony: Schmitt plagizált (magyarul lopott, még ha csak gondolatokat és írásműveket is, azaz schmittelte a doktoriját); Áder (azon kívül, hogy lényegesen jobban szeretett horgászni, mint az államügyekkel bajlódni) arról volt nevezetes, hogy az általa csont nélkül aláírt törvények sorra véreztek el az Alkotmánybíróság előtt, aminél az államfői alkalmatlanságnak nem nagyon létezik objektívebb mérőszáma; Novák morális ítélőképességének hiánya nem csak saját magát buktatta meg, de jó eséllyel kivégezte a NER-t is, a hozzá képest is dicstelen utódnak, Sulyoknak pedig már azért is tepernie kell, hogy felnőjön ehhez a gyászos kompániához.

Ahhoz képest, hogy mit kaptunk a pénzünkért, igen sokba’ van nekünk, hogy Orbán mindig a saját erkölcsi színvonalához igazodva választ. Valaki a napokban úgy számolt, hogy mióta Schmitt 2013-ben megbukott, egyedül ő több mint 800 millió adóforintunkba került. Ádernek önmagában a szerénynek semmiképp sem mondható Béla király úti nyugdíjasháza milliárdos összegbe fájt, és Novák is – jelen állás szerint – élete végéig kapja az elnöki apanázst (mondjuk az a szolgálat, amit ő a nemzetnek tett az Orbán-rendszer meglékelésével, alighanem bőven megér ennyit). És ha úgy alakul, hogy Sulyok még azt a nímand-szerepet is képtelen betölteni, amire kinézték, akkor neki is fizethetünk majd, mint a katonatiszt, holtáiglan.”

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI

***