A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Lentner Csaba közgazdász professzor a Magyar Nemzetnek éles kritikát fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémia működéséről, különösen a közgazdaság- és jogtudományi osztály teljesítményével kapcsolatban. A lapnak kijelentette, egy arctalan, elnyomó intézmény ellen harcol. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagságának a többsége, különösen a IX. osztály zöme, teljesítmények nélküli tagokból áll, akik mögött nincsen olyan mérhető tudományos eredmény, amellyel méltók lennének a magyar tudományos élet képviseletére a nemzetközi térben, de talán még a magyarban sem.
Ezt is ajánljuk a témában
A Széchenyi-díjas agykutató az alapkutatások forrásait visszaszerezné az MTA alá, a közoktatás problémáit aggasztónak tartja, a mesterséges intelligenciát pedig a tudományra is veszélyesnek érzi.
A közgazdász kiemelte: az akadémiát Schmidt Mária politikai, történelmi alapon bírálta, Pokol Béla az MTA működési elvét és nagydoktori címét kifogásolta, míg ő maga az akadémikusok teljesítményét vette górcső alá.
Ezt is ajánljuk a témában
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
Rámutatott, hogy a IX. osztály a teljesítményét tekintve 88 százalékkal el van maradva a világátlagtól. Tehát ez nem egy tudományos testület, sokkal inkább egy belterjes klub. Aki pedig névvel, arccal kiáll, az ellen lejárató kampányt kezdenek, és nem riadnak vissza semmilyen mocskolódástól, csak hogy eltereljék a figyelmet a saját teljesítménynélküliségükről – jelentette ki. Pedig a legegyszerűbb az lenne szerinte, ha névvel-arccal kiállnának: tessék, itt a teljesítményünk, meg lehet tekinteni, ehelyett, ha egyáltalán szóba hozzák magukat, az érveik zavarosak, önellentmondásokba keverednek.
A tudományos előmenetelben mindenki másra kötelezően elvárt, a publikációkat, hivatkozásokat nyilvántartó adatbázis rájuk hirtelen már nem érvényes,
ahogy az egész nemzetközi térben alkalmazott nemzetközi mérőszámok sem – közölte Lentner. Hozzátette: az őt ért méltatlan támadások egyik legfontosabb eleme az volt, hogy sértettségből támadja az Akadémiát, amiért nem választották akadémikussá. Ezzel kapcsolatban elmondta: ez nem így van, véleménye szerint itt elvi kérdésekről van szó.
„A polgári jobboldali közösséghez tartozom. Részt vettem a Fidesz-kormány programalkotásában és a gazdaságpolitika alakításában. Mindeközben már 2016-ban is ölre mentem a közgazdasági akadémiai bizottsággal, mert a polgári kormány aktív államvezérelt gazdaságpolitikáját támadták, amelynek a tudományos rendszertanát felépítettem, és az egyetemi oktatásban is be akartam vezetni. Amikor pedig öt évvel ezelőtt pályáztam az MTA-ra, azt hittem, hogy a tudomány objektív, nyitott, befogadó.
Azt hittem, hogy a tudománynak a csúcsa a Magyar Tudományos Akadémia, majd rá kellett rádöbbennem, hogy ez koránt sincs így”
– fogalmazott Lentner.
Az akadémikusok a pályázatát éveken át nem tárgyalták, mindeközben pedig három habitusvizsgáló is minősítette Lentner Csaba tudományos teljesítményét. A három vizsgálatból mindegyik az elvárt követelmények többszörösét igazolta. Egyértelműen kiderült: semmilyen probléma nincs a közgazdász tudományos teljesítményével, ebben a tekintetben teljes mértékben megfelel az akadémiai tagság követelményeinek.
A közgazdász szerint az akadémiai tagságát tárgyaló bizottság legnagyobb problémája az volt, hogy ő maga nem osztotta a testületnek a megváltozott világról alkotott képét, egyáltalán nem értett velük egyet.
Lentner állítja,
problémás, hogy a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, tehát nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Szintén gond a nemek szerinti arányok. Több a László nevezetű akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia tagságában, mint a nő. Emellett az akadémikusi kiválasztási rendszer is eleve torz – mutatott rá. Hozzátette: a Magyar Tudományos Akadémia szervezetével is komoly problémák vannak. Az intézményben ugyanis indokolatlan mértékű közpénzfelhasználás zajlik, ami semmilyen módon nem térül meg a tudományban, mert nincs teljesítményük, nem tudnak vezető kutatóként fellépni, és a tudományszervezés sem megy, csak a hűbéri rendszeré.
Az Állami Számvevőszéknek át kell világítania az Akadémiát, amely felduzzasztott vízfejjé változott, annak ellenére, hogy nincs érdemi gyakorlati funkciója. Az átvilágítás idejére pedig be kell fagyasztani a tiszteletdíjak kiutalását is. A magyar tudományos akadémikusi rendszert francia mintára kell megreformálni. Vagyis az MTA-nak lényegesen kisebb szerepe kell, hogy legyen, a professzori körben pedig az úgynevezett háromfokozatú rendszerre kell áttérni – szögezte le a közgazdász. Lentner Csaba elkötelezett amellett, hogy
el kell törölni az akadémiai tagok tiszteletdíját, és a jelenlegi ajánláson alapuló választási rendszert teljesítményalapúvá kell alakítani.
Az akadémikusok egy részének jelenlegi kormányellenes támadássorozatával kapcsolatban kiemelte: az akadémikusok most az összes erőforrásukat arra összpontosítják, hogy a kormányt gyengítsék.
Nyitóképünkön: MTI/Mohai Balázs
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
Egy hét alatt bebizonyosodott, hogy mégsem mérgez a gödi gyár, nem diktátor Erdogan, nem bűnöző Netanjahu és jó az orosz olaj.
A csoport kiemelte az ellenzék képviselői részéről tapasztalható verbális és fizikai erőszakot..
„Egyszer majd csak megkapod te is, és akkor végre lenyugszik a lelked, s helyre áll a világ rendje.”
Baloldali elemző osztotta ki a Tisza Párt elnökét.
Boris Pistorius úgy látja: ma már egyre többen beszélnek arról, hogy a konfliktus „döntő, akár Ukrajna javára eldőlő szakaszába” léphetett.
A köztársasági elnök nagyon elegánsan és egyenesen viseli a miniszterelnök bántó viselkedését.
