Trump egyértelművé tette: amerikai katonák semmiképpen nem mennek Ukrajnába

Minden kételyt eloszlatott az amerikai elnök.

A „biztonsági garancia” szépen hangzik Kijevnek, amit az Euronews összeállítása mutat a tényleg-hajlandóak-koalíciójáról, az a kardcsörtetésen túl kevésbé.
Emlékezetes, az európai hatalmak évek óta csörgetik a kardot Ukrajna megsegítése mellett. Most, hogy úgy tűnik, tényleg van rá sansz, hogy elő is kell húzni, egyből kissé óvatosabban kezdtek fogalmazni.
A Euronews összeszedte, hogyan is áll a hajlandóak koalíciója, mármint hogy lett belőlük, tényleg-hajlandó, kevésbé-hajlandó, meg a legkevésbé sem hajlandó tagállam.
A lap is emlékeztet:
február óta mintegy 30 ország folytat tárgyalásokat az úgynevezett a koalíció részeként, amelynek egyik terve egy „megnyugtató erő” bevetése, hogy elrettentse Oroszországot a további támadásoktól.
Emmanuel Macron maga is meghirdette, hogy alakul az Ukrajnát támogató szövetségi erők összeállítása. Mindezt az után, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, ők bizony nem küldenek katonákat Ukrajnába.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden kételyt eloszlatott az amerikai elnök.
Így Európa magára maradt, s mint szokás, most is megosztja a kérdés.
A britek például benne lennének. „Készen állunk arra, hogy brit erőket vezessünk be Ukrajnában, részben az ukránok megnyugtatása érdekében” – mondta John Healey brit védelmi miniszter a lap szerint, bár ez légvédelem, tengeri védelem és kiképzés kategóriákra szorítkozik. Mellettük Belgium, valamint a balti államok, Litvánia és Észtország is bejelentették, hogy készen állnak csapatok küldésére – ez nem mondható elrettentő katonai erőnek.
Dainius Žikevičius, a litván elnök tanácsadója a 15min.lt hírportálnak vasárnap megjelent interjújában azt nyilatkozta, hogy a misszió hasonló lehet a korábbi afganisztáni NATO-misszióhoz. Žikevičius hozzátette, hogy a katonák létszámáról jelenleg is folyik a tárgyalás, de konkrét számokat nem árult el.
Kirsten Michal észt miniszterelnök megerősítette, hogy hajlandó csapatokat biztosítani ezen a héten, megjegyezve azonban, hogy „fontos, hogy folytassák a részletek kidolgozását”.
Mint a lap írja, a harmadik balti állam, Lettország, még nem döntött, és nem is volt hajlandó sokkal többet mondani ennél. A svéd kormány állítólag szintén bizonytalan, és további tisztázásra szorul azzal kapcsolatban, hogy a misszió a békefenntartásról, az elrettentésről vagy a megnyugtatásról fog-e szólni – írja a Euronews.
Az éppen komoly hadseregfejlesztésben lévő németek is nemet mondtak. Johann Wadephul, Németország külügyminisztere hétfőn egy podcastban azt nyilatkozta, hogy az országnak kevés kapacitása van csapatokat küldeni Ukrajnába, ehelyett más elemekkel járulna hozzá a biztonsági garanciákhoz.
A Euronews idézi Orbán Viktort is, aki többször is világossá tette, hogy Magyarország nem küld csapatokat Ukrajnába, és Budapest sem fog katonai eszközöket szállítani szomszédjának. S a lengyelek sem: „nincsenek és nem is lesznek tervek lengyel hadsereg Ukrajnába küldésére” – tette hozzá Lengyelország miniszterelnök-helyettese egy májusi X-en közzétett bejegyzésében.
Hasonlóképpen, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök márciusban azt nyilatkozta, hogy olasz csapatok Ukrajnába küldése „nem szerepel a tervben”.
Hollandia és Spanyolország is kijelentette, hogy készen állnak részt venni az ukrán hadsereg megerősítését célzó biztonsági garanciákban, de ez nem járt csapatok odavezénylésével.
Fotó: John MACDOUGALL / POOL / AFP