A szakértők véleménye megoszlik abban, hogy az önazonossági törvény milyen hatással lesz az ingatlanpiacra.
Egyelőre óvatosak az önkormányzatok, kivárnak a települések önazonosságának védelméről szóló törvény alkalmazásával kapcsolatban. Meglehetősen sok polgármestert megkérdeztünk az ügyben, alig néhányan válaszoltak csak, s jellemző, hogy mindegyikük azt mondta, nem fognak élni a jogszabályok adta lehetőséggel.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor már évértékelőjében arra szóította fel Navracsics Tibor minisztert, dolgozza ki a szükséges lépéseket, hogy a kistelepülések megvédhessék méretüket és arculatukat. Most megszületett a jogszabálytervezet, amely drasztikus megoldásokat is lehetővé tenne.
Bár Orbán Viktor a februári évértékelőjén komoly vitára számított az akkor még benyújtásra váró törvény kapcsán – azzal érvelt, hogy a vidék, falu nem kísérleti telep, hanem örökség –, végül nem okozott országos felzúdulást, más kérdés, hogy az ellenzék nagy többsége végül nem szavazta a jogszabályt, amely július 1-jén lép hatályba.
A kormány a törvénnyel azoknak az önkormányzatoknak kíván segíteni, amelyek úgy érzik, a beköltözők nagy száma megváltoztatja a településképet, a falu, város hagyományos szerkezetét, hiszen sok panasz érkezett a kabinethez arról, hogy az egymást követő beköltözési hullámok terhet jelentenek az adott településnek, mert a korábbi népességszámra kiépült infrastruktúra nem elég teherbíró, a helyi közösségek pedig felhígulnak, eltűnnek.
Az Alaptörvény módosítása a helyi közösség önazonossághoz való jogát alkotmányos alapjogi szintre emelte. Kimondja,
„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével”.
A jogszabálynak köszönhetően a közösség meghatározhatja, a településre kik települhetnek be, vagy azt, hogy a beköltözni szándékozók szerezhetnek-e ingatlant.
Betelepülőnek az számít, aki a településen ingatlantulajdonnal és lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. Az általános meghatározástól az önkormányzat kedvezőbb irányba korlátlanul eltérhet, ezzel bármilyen csoportot mentesíthet a betelepülést korlátozó előírások hatálya alól. Az önkormányzat szabadon választhat a jogvédelmi eszközök közül, és az alkalmazás feltételeinek meghatározásában is viszonylag tág szabályozási szabadsággal rendelkezik.
A jogvédelmi eszközök közül a dologi jellegű az elővásárlási jog, a törvény meghatározza ennek a sorrendjét, és erre a lépésre lehetőséget kap az önkormányzat is.
A szabályozás a termőföldek szerzésére vonatkozó szabályozási mintából indul ki, amely a földtulajdont szuverenitási kérdésnek, az életfeltételek biztosítása egyik alapjának tekinti.
Személyi jellegű helyi önazonosságvédelmi eszköz a a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése. Az önkormányzat akár a lakóhely, akár a tartózkodási hely esetében előírhatja, hogy a településen ilyen nem létesíthető, vagy az önkormányzat által meghatározott valamely feltétel mellett létesíthető. Ez utóbbi hasonló az ingatlanszerzés feltételhez kötéséhez. Emellett az önkormányzat meg is adóztathatja a betelepülőket, a részletszabályokat a helyi adókról szóló törvény fogja rögzíteni.
Persze nagy kérdés, hogy a törvény milyen hatással lesz a hazai ingatlanpiacra, a szakértők véleménye azonban megoszlik ebben a kérdésben.
Van, aki úgy véli, alapos felfordulást fog okozni, különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot hoz. S úgy vélik, egyértelműen árcsökkentő hatása lesz, miután a vevők visszariadhatnak a vásárlástól a szabályozással járó bizonytalan költségek és korlátozások miatt. Ez pedig megnehezíti az eladók számára az értékesítést.
Mások nem számítanak gyors felbolydulásra, földindulásszerű változásra, de úgy vélik, lesznek olyan önkormányzatok, ahol aktívan elkezdhetnek gondolkodni arról, hogy bizonyos eszközöket alkalmazzanak a betelepülők ellenében.
A Mandinernek Lengyel Róbert, Siófok polgármestere azt mondta, nem kíván mesterségesen beavatkozni az ingatlanpiaci folyamatokba. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere kijelentette, nincsenek konkrét döntéseik, a szomszédos szegedi BYD üzem azonban felvethet kényes kérdéseket a nagyszámú migráns munkaerő és az általuk generált áremelkedés miatt.
A Budavári Polgármesteri Hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az önkormányzat nem korlátozza az I. kerületbe költözés lehetőségét.
Sem a kerület lakosságszáma, sem az infrastruktúra leterheltsége nem indokolja, hogy bármilyen korlátozást bevezessenek ezen a téren, szólt a magyarázat.
Megkerestük Érd polgármesterét is, aki nekünk nem válaszolt, az ATV Híradójának viszont igen. Csőzik László azt mondta, a lakosok nem kérnek ebből a törvényből, mert féltik a tulajdonukat, annak értékét, ma a magyar családok vagyona a házukban összpontosul, és ha azt nem bírják eladni, amikor ők szeretnék vagy azon az áron, amit elképzeltek, akkor ezt az egzisztenciájuk elleni támadásként élnék meg.
Szintén az ATV-nek nyilatkozta Balatonfüred polgármestere, hogy az elmúlt években nőtt az ott lakók száma, mégsem akarják az új jogszabályt bevezetni. Bercsényi László azt mondta, más a probléma a városban, az, hogy nincs elég munkahely a fiatalok számára.
Nyitóképünk archív: Siófok, 2013, Jászai Csaba, MTI/MTVA
De aztán „Gyurcsány összebútorozott Orbánnal.”
Az elemző szerint a végén csak a Tisza–DK marad.
A Blikk szerkesztői heves vitára számítottak a vezető elemző és a volt miniszterelnök-jelölt között, és ez a számításuk be is igazolódott. Deák Dániel a vita után pedig megállapította, hogy Márki-Zay egy „alternatív univerzumban” él.
Dódity Gabirella, a kispesti Fidesz-frakció vezetője a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy ez egy politikán felüli ügy, hiszen jóérzésű ember nem zsidózik, nem cigányozik, nem gyaláz halottakat.
Állítása szerint egyedül nem tudja eltüntetni az összes úthibát Óbudán, ezért felhívást intézett a helyi vállalkozókhoz.
Van-e még a magyar társadalomban olyan óvatlan, aki hagyja magát bepalizni általuk?
A lehetséges tömegsírokról egy túlélő szemtanú, Ivan Muzinic tájékoztatta az illetékes minisztériumot.
