Egy tank megépítése drága. Kezelése szakértelmet kíván. A pótlása pénzbe kerül, rengetegbe. És bár az orosz hadiipar láthatóan gőzerővel pótolja a veszteségeit, ennek ára van. Az orosz gazdaság vérzik – a szankciók, az elvándorlás, a hadigazdálkodás hosszú távon fenntarthatatlan. A Kreml jelenleg szó szerint olyan termékekre költi a közpénzt, amelyek aztán Ukrajnában porrá égnek. Ez pedig nemcsak Ukrajna érdeke. Ez a mi érdekünk is – minden európaié.
Persze lehet békepártizni. Lehet háborúpártizni. De vannak objektív tények:
Putyin 2007-ben világossá tette, hogy szerinte a NATO-nak vissza kellene vonulnia az 1991-es határai mögé. Ez Közép- és Kelet-Európa védtelenségét jelentené.
Oroszország háborút indított Grúzia ellen, majd Ukrajna ellen is. Ez nem elmélet – ez gyakorlat. Nem fenyegetés – hanem precedens.
A Kreml aktívan rombolja az EU-t: szélsőséges pártokat pénzel, belpolitikába avatkozik, és szabotázsakciókat hajt végre. A cél: bomlasztani, zavarni, gyengíteni. Zárt ajtók mögött több brit politikus ismerte már el nekem is, hogy a Brexit egy orosz információs művelet volt.
A NATO hivatalos stratégiája szerint