Hány Iszkander rakétát vett Oroszországnak az Európai Unió?

A 444.hu a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) részletes elemzése alapján azt állította, hogy Magyarország és Szlovákia „több mint 1800 Iszkander rakéta árát utalta közvetlenül az orosz államkasszába 2022 eleje óta” orosz energia vételáraként, pedig semmilyen komolyabb akadálya nem lenne az orosz gázról való leválásnak. A Faktum tényellenőrző portál megvizsgálta, mekkora terhet jelentene igazából ez a folyamat.

A portál kijelenti:

Ugyanakkor az átállás jelentős többletkiadással járna: a MOL vezérigazgatója szerint évente 500–600 millió dollár (kb. 175–210 milliárd forintos) értékű. Emellett a kormány becslései szerint az orosz energiahordozókról való leválás akár 30%-kal is megnövelhetné Magyarország energiaszámláját, ami veszélyeztetné a rezsicsökkentést és jelentős kis- és nagykereskedelmi drágulással járna.

A 444 azt is helytelenül állította, hogy „a MOL profitot termelt az olcsó orosz olajon, miközben a fogyasztók az uniós átlagnál drágábban tankolnak”. Az uniós átlagnál magasabb árak mögött azonban az ország adórendszere, a forgalmi költségek és a pénzügyi szabályozás is állhatnak, nem csupán az olaj beszerzési ára.

– írja a Faktum, hozzátéve, hogy a MOL és a kormány döntései elsősorban a hosszú távú energiaellátás stabilitásának fenntartására, az ellátásbiztonságra és a versenyképesség megőrzésére irányulnak. Az alternatív utak kiépítése és a finomítók átalakítása pedig csak nagyon hosszú távon valósítható meg.

A 444 cikkének legszélsőségesebb állítása szerint „Magyarország és Szlovákia 5,4 milliárd euróval járult hozzá az orosz állam bevételeihez a háború kitörése óta, közvetetten finanszírozva a Kreml háborús gépezetét.” Ahogy az írás címe is utal rá, ez több mint 1800 Iszkander rakéta ára.

Az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom Die Welt adatai szerint ugyan jelentősen csökkent, de 2022-ben és 2023-ban még így is kb. 126 milliárd euro többletet produkált Oroszország javára. „Ha ennek akár csak tíz százaléka gyarapítja közvetlenül az orosz államot, az akkor is több mint kétszerese annak, amit a közép-európai országoknak eladott energiahordozókon keresett.

– jegyezte meg a Faktum.

Nyitókép: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP

***