Az MTA doktora szerint „nem kell a rablóból hőst csinálni”.
„1945 kapcsán konszenzusnak kellene lenni abban, hogy Magyarországot a szovjet csapatok megszállták, elfoglalták” – jelentette ki Szakály Sándor történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a Híradó.hu-nak nyilatkozva az április 4-i évforduló apropóján.
A történész ugyanakkor azt is megjegyezte:
Mindenkinek meg kell adni azt a jogot, hogy saját maga döntse el, ő milyennek látta 1944–1945 történetét.
Azt szoktam mondani az egyetemen a hallgatóknak:
nyilván a budapesti gettóból kiszabadult zsidó ember másként látta a dolgot, mint a szovjet Vörös Hadsereg katonái által megerőszakolt nők és családtagjaik.”
Szakály szerint „nyilván másként élte meg a történteket az a család, ahol megerőszakolták a lányt, vagy az anyát – és itt családok tízezreiről van szó – nekik nem lehetett elmagyarázni, hogy ez egy „felszabadulás” volt. És másként élte meg ugyanezt a harcok idején többször is gazdát cserélt Székesfehérvár lakossága, ahol a visszatérő németek és magyarok kivégezték azokat a helybéli fosztogatókat, akik a szovjet időszakban raboltak. De hát
nem kell a rablóból hőst csinálni: elszomorító volt, amikor a parasztember azt látta – ha nem hurcolták el vagy nem végezték ki –, hogy az ő feleségét meggyalázó szovjet katonának, akit ők a fiával agyonütöttek, emlékművet állítottak a faluban, mint a magyar szabadságért életét áldozó hősnek.”
Az évfordulóval a Mandiner is foglalkozott.
Portálunknak Máthé Áron történész azt nyilatkozta: maguk a szovjetek sem úgy gondolták, hogy felszabadítják az országot, hiszen ellenségüknek tekintették.
Ezt is ajánljuk a témában
Oroszország saját értelmezése szerint szellemi honvédelmet folytat. Ez az ő dolguk. Mi magyarok nem szeretnénk április 4-ét ismét „felszabadításként” értelmezni – mondja Máthé Áron. Interjúnk.
Máthé szerint Magyarországról nézve nehéz megérteni, hogy az orosz emberek számára a Szovjetunió elsősorban nem egy kommunista birodalom volt, hanem a nagyság szimbóluma.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
***
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Létezik-e történészi konszenzus? Lehet-e politikai véleménye a történésznek? Ezek a kérdések kerültek terítékre a Tranziton szervezett vitán.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Kételkednek a történtek valódiságában.
Melyek a legfontosabb pontok, mit mondott rá Putyin, hogyan reagált Zelenszkij, meddig dönthet az ukrán elnök, és mi a magyar miniszterelnök álláspontja?
