Létezik-e történészi konszenzus? Lehet-e politikai véleménye a történésznek? Ezek a kérdések kerültek terítékre a Tranziton szervezett vitán.
„Törésvonalak – Lehet konszenzus megosztó történelmi korszakainkról?” címmel került megrendezésre Szakály Sándor és Romsics Ignác vitája a Tranziton. A beszélgetést Gulyás István moderálta.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egy olyan döntést fogunk hozni 2026-ban, hogy vagy elfogadjuk azt a világot, amit Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy a saját utunkat járjuk. A teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség” – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A vita egy Gerő Andrástól származó idézet cáfolatával kezdődött. „A magyar kultúrától idegen a konszenzus” – idézte a vitavezető Gerőt, amire Romsics egyből rávágta, hogy ez nem igaz. „1867-et és a dualista megítélést meglehetős konszenzus övezi: senki nem tartja történelmi zsákutcának, senki nem tartja Deákot árulónak” – jegyezte meg, majd hozzátette: van konszenzus a tatárjárással és Moháccsal kapcsolatban is. „Ha körülnézünk Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődésében, akkor én azt mondom, csodálattal lehet visszatekinteni erre a korra” – hangsúlyozta Szakály egyetértve vitapartnerével.
Biztos, hogy olyan nincs, hogy mindenki egyetért, de a dualizmus kapcsán a szakma 70-80 százaléka a konszenzus mellett szavazna
– húzta alá.
A vitavezető ezután megjegyezte, hogy mégis sok politikailag indoktrinált vitát tapasztal a történészek között. Példaként a finnugor származási kérdést hozta fel. „Ez egy látszatvita, ahol professzionális történészek vívják a csatáikat dilettánsokkal” – fejtette ki Romsics, aki szerint két dolgot tudunk biztosan: a nyelv, amit beszélünk, alaprétegében finnugor nyelv, s a nép, amelyik a honfoglalásnál megérkezett a Kárpát-medencébe, kevert nép volt. „Akiket itt találtak, az is kevert nép volt” – tette hozzá.
Szakály szerint ketté kell választani a kérdést. „A nyelv nem ugyanaz mint a genetika vagy a származás.” Úgy véli, a történészi vitákban a tényeknek van jelentősége – ami szerinte egy avittas felfogás. „Higgyék el, manapság a narratíva a meghatározó. Nem azt kell bebizonyítani, hogy honnan jöttem, hanem hogy ezt hogy tudom előadni és beágyazni valahova.”
A szerepeket nem szabad felcserélni
– szögezte le Romsics a kérdés kapcsán, hogy egy történész nyilváníthat-e politikai véleményt. A professzor szerint a történésznek politikai véleményét nem szabad érvényesítenie a munkáiban, mert könnyen propagandistává, vagy ideológussá válik.
Nyitókép: Tranzit/Facebook
„Egy olyan döntést fogunk hozni 2026-ban, hogy vagy elfogadjuk azt a világot, amit Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy a saját utunkat járjuk. A teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség” – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A külügyminiszter szerint Európa szívében két háborúban álló ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett hatalmas marmonkannával hordja az olajat a tűzre.
Dömötör Csaba szerint a tiszások a Tranziton elmagyarázhatták volna, „hogy miért akarnak újra többkulcsos, magasabb jövedelemadó-kulcsokat. S ha egyszer akarnak, miért akarják letagadni?”
„A tiszás politikusok a Tranziton sem mernek kiállni vitázni” – mutatott rá a fideszes európai parlamenti képviselő.
Így megy ez. A tiszások addig szeretik a nyilvánosságot, amíg nem kell az alapvető kérdésekre sem válaszolni.
Az uniós tagállamok egy része továbbra is rátenné a kezét a mintegy 210 milliárd euróra.
Sőt, így még a kocsmában sem beszélnek egymással az ivócimborák.
Minden másodperce aranyat ér!
