Szijjártó a Tranziton: Európa, amely korábban egy békeprojektet épített, mára a háború kontinensévé vált

Szijjártó Péter péntek délelőtt a Tranziton tartott előadását azzal kezdte, hogy a Tranzit a közéleti fesztiválok benchmarkja lett, mára ez több, mint egy politikai fesztivál. Rendkívüli egy éven vagyunk keresztül az elmúlt 365 napban a külügyminiszter szerint, hiszen ma gyakorlatilag egy nap alatt annyi minden a külpolitikában, amiről évkönyvet lehet írni. Ami minden nap tetten érhető, az szavai 

Sorsfordító változások voltak az elmúlt egy évben, egy a közös, Európa minden esetben a vesztese volt. „Európa korábban a globális politika meghatározó szereplője volt, ha Európa mondott valamit, odafigyeltek a világban. Ez ma nincs így” – jegyezte meg a külügyminiszter, majd azzal folytatta, Európa versenyképessége, mint egy gerely, beleállt a földbe, ezt a számok is alátámasztják, az európai gazdaság gerincét adó kulcs iparágakban váltak európai gazdasági szereplők éllovasból középmezőnybeli követővé.

– emelte ki a politikus. 

Szijjártó Péter Európa, amely korábban egy békeprojektet épített, mára a háború kontinensévé vált, hiszen Európa szívében két háborúban álló ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett hatalmas marmonkannával hordja az olajat a tűzre. 

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, ahhoz, hogy ide jutott Európa, számos hibás döntés vezetett, mint például

• a brüsszeli vezetői hibái, 
• személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnök drámai hibái, 
• és ide vezettek Európa háborúpárti mainstream politikai elit vezetőinek drámai hibái.

– tudatta a tárcavezető.

„Már az Európai Unió tartalmában, szimbolikájában és külsőségeiben is megszűnt komolyan vehető világpolitikai tényező lenni” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint a magyar kormány feladata az előbb körülírt európai helyzetben az, hogy ki kell kerülni az Európai Unió mélyrepülésének a hatásait, meg kell védeni Magyarországot az uniós mélyrepülés hatásaitól, tenni kell ezt úgy, hogy mindeközben az Európai Unió tagjai vagyunk. 

– mondta a Tranziton Szijjártó Péter.

A külügyminiszter felidézte az ellenzék körében népszerű szlogent, miszerint Magyarország elszigetelődött, miközben a valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Unió szigetelődött el a globális politikában. 

Oroszországgal kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, az Európai Unió a szankciókkal térdre akarta kényszeríteni Oroszországot, hogy így befejeződjön a háború, azonban a brüsszeli projekt nem járt sikerrel, hiszen Moszkvát nem sikerült térdre kényszeríteni sem gazdaságilag, sem sehogy; a háború végét pedig a szankciós csomagot nem segítették elő. 

– tette hozzá.

Szijjártó Péter elmondta, hazánk az, amelyik a világpolitikai legmeghatározóbb szereplőivel is az európai képtelenség dacára, kölcsönös tiszteleten alapuló, kölcsönös előnyökre irányuló, normális együttműködést tudott fenntartani. „Ennyit arról, ki szigetelte el magát vagy ki nem” – fűzte hozzá.

A miniszter szerint óriási dolog, hogy Budapest és Magyarország mindig felmerül, ha az esetleges béketárgyalások helyszíneinek valamelyike szóba kerül.

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint amikor a nyugat-európaiak tűzszünetről és békéről beszélnek, az mennyire lehet hiteles azok után, hogy három éven keresztül kíméletet nem ismerve, alpári módon támadták azokat, akik a tűzszünetért és a békéért érveltek. 

Ukrajnával kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy keleti szomszédunk most sokkal rosszabb helyzetben van, mint 3,5 éve, hiszen a fél országot szétlőtték, sok százezren meghaltak, milliók menekültek el és gazdasági csődben az ország. Mint elmondta, ha most köttetik egy megállapodás, ami nem tud kedvezőbb lenni, mint egy potenciális békemegállapodás 3,5 évvel ezelőtt, akkor azt a kérdést is fel fogják tenni a nyugat-európai vezetők mellett az ukrán elnöknek is, hogy 

„Három és fél éve jobb megállapodást lehetett volna kötni, meg lehetett volna kímélni sok százezer életét, sok millió ember szenvedését” – tette hozzá. Mint mondta, egyszer választ kell adni, hogy kik és miért puccsolták meg korábban az isztambuli békemegállapodásokat. 

– emelte ki.

Szijjártó Péter szerint fel kell arra készülni, hogy Ukrajnából a korábbiaknál durvább provokációk fognak érkezni, hogy belerángassák hazánkat a háborújukba „Egy olyan háborúban való lét, amelyben mi nem veszünk részt, az nem legitim válasz arra, miért kockáztatják Magyarország energiaellátásának biztonságát. Ukrajna háborúja Oroszországgal nem legitim és nem elfogadható indok arra, hogy Ukrajna Magyarország energiabiztonságát kockáztatja. Amikor az ukránok a Barátság kőolajvezetéket támadják, akkor nem elsősorban Oroszországnak ártanak elsősorban, hanem a szlovákoknak és nekünk” – mondta a magyar diplomácia vezetője. 

– tette hozzá Szijjártó Péter. 

Nyitókép: Krizsán Csaba/MTI