Ellenzéki összefogás: már a kifejezést is gyűlölik, de rákényszerülnek, ha nem akarnak bukni

A momentumos Hajnal Miklós már lépett, pontosabban visszalépett, és bejelentette: nem indul újra egyéni mandátumáért a 2026- os országgyűlési választáson. De mi lesz a többiekkel? A választások egyik legnagyobb kérdése az ellenzéki térfélen az, hogy lesz-e valamilyen „összefogás”, „együttműködés”, „koordináció” közöttük. 

Ezek a kifejezések a balliberális pártok sorozatos kudarcai miatt borzasztóan lejáratódtak a körükben, sokan irtóznak még a leírásuktól, kimondásuktól is, mégis arról van szó, hogy valamilyen megállapodásra szükségük van, ha a győzelem esélyével akarnak elindulni a Fidesz-KDNP-vel szemben.

Sokan ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az országgyűlési választások döntően az egyéni választókerületekben (evk.) dőlnek el, hiszen az összesen 199 mandátumból 106 ezekben szerezhető, míg listán csupán 93. Azt pedig könnyű belátni, hogy amennyiben egy evk-ban több ellenzéki jelölt áll szemben a egyetlen kormánypártival, akkor ez utóbbinak jelentősen megnő az esélye a győzelemre, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szavazók döntő többsége a legesélyesebbnek tartott politikusra húzza be az ikszet, 

A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a Tisza Párt toronymagasan vezet az óellenzék előtt, tehát – a mostani állapotok szerint – listán sokkal több voksot tudna szerezni, mint a többiek együttvéve. De az már nincs kőbe vésve, hogy az egyéni jelöltjeik is ennyivel jobbak lennének, sőt. Sokáig – nyilván önvédelmi okokból – gyakorlatilag csupán a pártelnök szólalt meg a nyilvánosság előtt, mostanában azonban egyre többet nyilatkoznak az EP-, valamint a fővárosi képviselők, és gyanítható, hogy ilyenkor Magyar Péter a haját tépi.

A legutóbbi ilyen eset Kollár Kingáé volt, aki az Európa Parlament költségvetési ellenőrző bizottság ülésén – angolul beszélve – hatékonynak nevezte a hazánknak járó uniós források visszatartását, és pozitívumokat is látott abban, hogy Magyarország nem kapja meg az euró milliárdokat, amiből hatalmas botrány kerekedett. De a párt másik, viszonylag erős embere, Ruszin-Szendi Romulusz tábornok is kínos helyzetbe került, amikor arról beszélt, hogy mikor lenne indokolt magyar katonákat Ukrajnába küldeni.

S bár Magyar Péter szerint gőzerővel folyik a jelöltjeik kiválasztása, ennek eredményéről szinte semmit nem lehet tudni. Eddig csupán azt hozták nyilvánosságra, hogy maga a pártelnök indul Budapesten, a Hegyvidéken. Itt, pontosabban majdnem itt – hiszen a fővárosban a kevesebb evk. miatt módosultak a határok – indult és nyert 2022-ben Hajnal Miklós, aki röviddel később bejelentette, visszalép Magyar javára. Más hasonló esetről nem értesült eddig a közvélemény, de abban biztosak lehetünk, hogy a háttérben folynak a puhatolózó tárgyalások.

Magyar rögeszmésen ismételgeti, hogy mind a 106 helyen indulnak, nem paktálnak le senkivel. Egyelőre a Demokratikus Koalíció, valamint az MSZP képviseli határozottan ugyanezt az álláspontot, miszerint ők is arra készülnek, hogy minden körzetben állítanak jelöltet – de legalább 71 helyen mindenképp kénytelenek lesznek, ha listát akarnak állítani –, ám az LMP, a Jobbik, valamint a Momentum is azt állítja, önállóan méretik meg magukat, bár, mint láttuk, a lilák legalább egy helyen átadják a helyüket. 

S bár az óellenzéki pártok az egész országban találhatnak alkalmas jelöltet, aki esetleg jobb lenne, mint a tiszás, mégis azokat a választókerületeket érdemes megvizsgálni, ahol 2022-ben győztek a szocialisták, DK-sok, momentumosok és a többiek, hogy közülük vannak-e olyanok, akik átadják a terepet a tiszásoknak, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy újra ringbe szállnak, esetleg Magyar Péter zászlaja alatt. 

Ez utóbbiak egyike egy szegedi körzet, ahol a szocialista Szabó Sándor nyert. Az MSZP sajtóosztálya a Mandiner kérdésére azt válaszolta, a párt azt tervezi, mind a 106 evk-ban állít jelöltet, ezek kiválasztása folyamatos. Eszerint Szabó Sándor nem lép Hajnal útjára. A másik vidéki győztes a Pécsett függetlenként induló Mellár Tamás volt, aki a Párbeszéd frakciójába ült be. A közgazdász politikus 2023 végén ugyan belengette, hogy elhagyja a halványzöldek képviselőcsoportját – mondván, az ellenzékiek között sok a megélhetési politikus –, végül maradt.

A Mandinernek a jövőjéről azt mondta, még semmilyen döntést nem hozott, sem arra vonatkozóan, hogy indul-e a soron következő választáson, sem arról, milyen színekben.

A 17 budapesti győztes között négy szocialista politikus van – Kunhalmi Ágnes, Hiszékeny Dezső, Hiller István, Vajda Zoltán –, ők a párt imént említett tájékoztatása alapján nem készülnek visszalépésre. Bár az eredetileg független képviselőből szocialistává lett Vajda nemrég olyan fotós posztot tett ki a Facebook-oldalára, amely alapján nem zárja ki a tiszásokkal történő együttműködést. Ugyanis a Magyar-párt pultjánál fotózkodott egy aktivistával, s hozzá ezt kommentelte: 

A DK-sok – bár nem válaszoltak a megkeresésünkre – még határozottabban ragaszkodnak ahhoz a rögeszméjükhöz, hogy minden evk-ban ott lesznek a rajtvonalnál, beleértve a négy budapesti győztest. Ehhez Varju László minapi győzelme meg is adta a muníciót. Az időközi parlamenti választás után Gyurcsány Ferenc határozottan leszögezte, nem kérdés, hogy Varju újra ringbe száll Újpesten jövőre. S ugyanez a helyzet Barkóczi Balázzsal, a párt szóvivőjével, Arató Gergely elnökségi taggal, valamint Oláh Lajossal, aki rendkívül beágyazott politikus a belvárosban. (S – bár ő nem nyert 2022-ben egyéniben – Gréczy Zsolt sem jelezte, hogy visszalépne a Hegyvidéken, miután Magyar Péter bejelentette az indulását, épp ellenkezőleg.)

A Momentum sem reagált a levelünkre, hogy Hajnal Miklós mellett más is veszi-e a kalapját. De nem utal arra jel, hogy az újbudai Orosz Anna, a budafoki Tóth Endre, továbbá a csepeli Szabó Szabolcs szívesen megválna a jól bemelegített parlamenti padsoroktól. 

A Párbeszéd frakciójában helyet foglaló 

függetlenként, a VIII. kerületi Pikó András, valamint a IX. kerületi Baranyi Krisztina polgármesterek támogatásával. Ennek a képviselőcsoportnak a tagja, de a pártból már kilépett Tordai Bence, aki nem válaszolt a kérdésünkre, hogy indul-e, s ha igen, milyen színekben, de a Facebook-oldalán és több alkalommal is jelezte, komolyak a szándékai, maradna még négy évre honatya. Sajnos Szabó Tímea sem reagált, de ő sem úgy viselkedik, mintha már a roló lehúzására készülne, többek között büszkén posztol arról, hogy ő is hidat foglal.

Az nem kérdés, hogy a leginkább a Momentummal együtt mozgó, de a parlamentben függetlenként politizáló Hadházy Ákos, az óellenzék legagilisebb tagja ott lesz jövőre a szavazólistán – bár többször hangoztatta, hogy ha úgy alakul, szívesen visszatér a civil szakmájához, az állatok gyógyításához – ám, hogy mi lesz a neve mögött, nagy talány. Az LMP-t, majd a frakcióját botrányos körülmények között elhagyó Csárdi Antal aktivitását figyelve ő sem úgy tervezi, hogy hátat fordít a politikának és visszatér a Fővám téri vásárcsarnokba zöldséget és gyümölcsöt árulni. Lapunk kérdésére azt válaszolta, amint aktuális lesz a kérdés és döntést hoz benne, nagy tisztelettel ad tájékoztatást.

Magyar Péternek ezzel a garnitúrával, plusz az egyre erősödő Kutyapárttal kell majd valamit kezdenie, ha el akarja kerülni azt, hogy az ellenzék számára esélyes választókerületekben két jelölt induljon a kormánypártival szemben, ezzel ugyanis azt kockáztatja, hogy ezek közül is elbukhatnak jó néhányat.

Nyitóképünk archív: Az ellenzék 2022. március 15-i nagygyűlése, nem sokkal a parlamenti választás előtt, a politikusok közül többen már kikoptak innen, néhányan azonban még tartják a frontot, MTI/MTVA, Szigetváry Zsolt