„Lendvai elvtársnő nagyon izgalomba jött az Orbán–Kálmán csörte kapcsán, olyannyira, hogy még a saját múltját is elfelejtette. Hiszen arról írt tulajdonképpen, hogy mennyire antidemokratikus Erdogan elnök Törökországa, több százezres tüntetéseket, erőszakos rendőrségi oszlatást és a demonstrálók letartóztatását felhozva példaként.
Azért álljunk meg egy szóra! Még 2020-ban balos újságírók mosdatás céljából interjút készítettek a Rendszerváltás 30 sorozatban Lendvai Ildikóval. Schmidt Mária akkor a Látószög blogon a következőket írta az interjú kapcsán Lendvai Ildikóról:
»Nem volt cenzor, ahogyan szent sem – szögezik le miheztartás végett rögtön az elején. Mi van? Miért nem volt cenzor? Mert csak a tartalmat felügyelte? Ja, hogy nem volt szent. Felmerült valakiben ez, mint elvárás? Esetleg a kérdezőkben? Más politikai szereplőket is így mérnek? Ha a kérdezőknek nem is világos, nekem, és mindenkinek, aki megélte a kommunista diktatúrát, egyértelmű: Lendvai Ildikó a pártállam cenzora volt, pártközponti és kiadóigazgatói minőségében is. […] Lendvai Ildikó munkája abból állt, hogy tartalmi, vagyis ideológiai szempontból ellenőrizze és kiszűrje a párt irányvonalának nem megfelelő alkotásokat. Ezt csinálta, amikor a pártközpont munkatársa volt, és ezt csinálta a Gondolat Kiadó igazgatójaként is. Pont ez a cenzorok dolga. Szent tényleg nem volt. De cenzor igen.«
Ez a Lendvai Ildikó oktat ma demokráciából. Vastag az a bizonyos bőr az arcán.”