Minden, amit tudni akart az árrésstopról, de eddig nem volt hol megkérdezni!

A Mandiner szájbarágója.

Az intézkedés egyelőre 2025. május 31-ig hatályos, ezt követően az NGM értékeli a hatásait, és dönt az esetleges folytatásról.
Dübörög az árrésstop, amelyet a kormány 2025. március 17-től vezetett be az élelmiszerár-infláció megfékezése érdekében.
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: a Mandinernek legutóbb az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője magyarázott el mindent, amit fontos tudnunk a hétfőn életbe lépett rendelettel kapcsolatban.
Az intézkedés lényege, hogy harminc meghatározott élelmiszer árrése nem haladhatja meg a 10%-ot, illetve ha az adott termékre korábban is alacsonyabb árrést alkalmaztak, akkor az marad érvényben. Az árrés a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget jelenti, százalékosan kifejezve. Például egy 400 forintos beszerzési árú tej esetében az eladási ár nem haladhatja meg a 440 forintot.
A beavatkozásra azért volt szükség, mert az élelmiszerárak emelkedése nem volt indokolható sem a forint árfolyamának alakulásával, sem az üzemanyagárak változásával. Bár a forint erősödött és az üzemanyagköltségek csökkentek, az árak ennek ellenére tovább növekedtek. A kormány ennek kezelésére vezette be az árrésstopot.
A döntést megelőzően bizonyos termékek esetében kiugróan magas árréseket lehetett tapasztalni: a tojásnál 40%, a csirkecombnál 20%, az UHT tejnél akár 60-80%, a vaj és tejföl esetében pedig még ennél is magasabb volt az árrés.
Az első visszajelzések alapján az érintett termékek árai több üzletben csökkentek, néhány esetben meghaladva a 10%-os mérséklődést is. A szabályozás kizárólag azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételt értek el, tehát
a kisebb boltok mentesülnek az előírás alól.
Az intézkedés egyelőre 2025. május 31-ig hatályos, ezt követően az NGM értékeli a hatásait, és dönt a folytatásról.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner szájbarágója.
A rendelet célja, hogy az árak csökkentése mellett biztosítsa a termékek elérhetőségét. Mivel minden terméken marad valamennyi haszon, nem valószínű, hogy a boltok szándékosan kivonnák ezeket a kínálatból. Az árrés-korlátozás megsértése pénzbüntetéssel vagy akár az üzlet működésének felfüggesztésével is járhat. Az intézkedés az online boltokra is érvényes. Bár a beszállítókra közvetlenül nem vonatkozik, a kereskedők várhatóan megpróbálják majd alacsonyabb beszerzési árakat kialkudni,
ami hatással lehet az ellátási lánc többi szereplőjére is.
A termékek minőségének romlása nem valószínű, mivel az árrés a beszerzési árhoz igazodik, így a magasabb árú, jobb minőségű termékeknél is nagyobb marad az elérhető nyereség. Elképzelhető, hogy a boltok más termékeken próbálják majd kompenzálni a kiesett profitot, azonban az online árfigyelő rendszer és a piaci verseny ezt részben korlátozhatja.
Az intézkedés hosszú távú fenntartása sem tűnik valószínűnek, mivel a piac szabályozása jelentős költségekkel jár, és a kormány célja inkább az, hogy a forint árfolyamának és az üzemanyagköltségek csökkenésének hatásai maguktól érvényesüljenek.
Az árrésstop egy rugalmasabb megoldás a korábbi árstophoz képest, mivel nem rögzíti az árakat, hanem egy fenntarthatóbb szabályozást biztosít, amely nem ösztönöz termékhiányra.
Beszámoltunk arról is, hogy ma fontos hírt közölt Facebook-oldalán a kormány. A rövid bejegyzésből világosan látszik, hogy komoly hatása van a kormány legújabb intézkedésének.
„A profitplafon hatására több tucat termék legalább 50 százalékkal csökkent”
– mutattak rá. Legyen szó akár a joghurtról, akár a vajról vagy a tejfölről, a vásárlók már most jelentős változásokat tapasztalhatnak.
A top-termékek árváltozása:
Azt is megírtuk, hogy Nagy Márton a témában tartott sajtótájékoztatón ismertette az intézkedés első eredményeit. Mint mondta: már az első napon 16%-kal csökkentek az árak, ez a minisztériumot is meglepte, mert ott 10%-os esést prognosztizáltak, mindenesetre Nagy Márton üdvözölte az eredményt.
Ezt is ajánljuk a témában
„A profitplafon hatására több tucat termék legalább 50 százalékkal csökkent” – mutatott rá keddi bejegyzésében a kormány.
„Az ezerből 760 termék árcsökkenést mutat. 160-nál nincs árcsökkenés, ott azért nem változott az ár, mert eleve a megszabott határon belül volt az árrés. 70 terméknél láttak kismértékű emelkedést” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) folyamatosan ellenőrzi a boltokat,
egyelőre továbbra is az a terv, hogy május végéig marad az intézkedés.
„Ma találkozunk a beszállítókkal, tőlük is azt kérjük, hogy a következő időszakban ne emeljék az árakat, így megakadályozható a további drágulás” – mondta a miniszter. Úgy fogalmazott, hogy a boltok megértették az üzenetet, kisebb problémák voltak. Ilyenek voltak a mennyiségi korlátozások.
Ezt is ajánljuk a témában
Volt olyan termék, aminek hétfőn a felére esett az ára.
Azt is megtudtuk ugyanis, hogy korlátozza az árrésstoppal érintett élelmiszerek megvásárolható mennyiségét a Spar és a Tesco. A Spar lapunk megkeresésére megerősítette, hogy korlátozásokat vezettek be az árréstoppos termékeknél.
Egy vásárló egyszerre: a mérendő élelmiszereknél legfeljebb 3 kilogrammot, egyéb árrésstoppos termékeknél legfeljebb 10 darabot, az 1 liternél/1 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékeknél legfeljebb 10 liter/10 kilogramm mennyiség vásárolhat meg.
A boltlánc válaszában kiemelte:
az intézkedés célja, hogy minden vásárló el tudja érni az érintett termékeket a továbbiakban is.
Hasonló okokból vezetett be korlátozást a Tesco is. Lapunk kérdésére a Tesco sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy „a magyar családok védelmében bizonyos termékek esetén mennyiségi korlátozást vezettünk be, az UHT tejből és az érintett termékekből háztartásnyi mennyiséget lehet egy tranzakcióban megvásárolni.” Ez azt jelenti, hogy UHT tejből legfeljebb egy kartont, minden jogszabály alá eső tejtermék esetén pedig termékenként négy darab a felső korlát.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner kérdésére a láncok megerősítették, valóban korlátozzák az egyszerre megvásárolható mennyiséget.
Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA