Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
1919. március 21-én ragadták magukhoz a hatalamat először a kommunisták Magyarországon. A Kun Béla által vezetett, kegyetlen terrorra alapozott diktatúrájukat a „dicsőséges 133 napként” emlegették utódaik, akiknek sajnos tovább sikerült az ország nyakán maradniuk.
A vérszomjas Lenin-fiúktól, a Szamuely Tibor különítménye által vezetett „halálvonattól” egy ország rettegett.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaság emlékezetéről.
„Nekem szerencsém volt, mert a családom őszintén felfedte a múlt valódi arcát – ők nem éppen a kommunizmus oldalán álltak.
Például érettségi előtt a nagyapám – ő a Székely Hadosztály ütegparancsnoka volt – mesélte el az igazságot a tanácsköztársaságról, amit az iskolában teljesen másképp tanítottak.
Úgy látom, sok tekintetben a múlt bizonyos mintázatai ismétlődnek” – fogalmaz Döbrentei a Mandinernek adott interjúban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük. Interjúnk.
Az elmúlt években többször is foglalkozott lapunka témával. A Tanácsköztársaság kikiáltásának századik évfordulójára interjút készítettünk Bödők Gergellyel, a Clio Intézet vezető történészével, aki azt mondta:
Olyan állami szintre emelt erőszak működött az országban, ami korábban soha”
Ezt is ajánljuk a témában
„Olyan állami szintre emelt erőszak működött az országban, ami korábban soha” – mondja Bödők Gergely a ma száz éve kikiáltott Tanácsköztársaságról a Mandinernek. A Clio Intézet vezető történészét a kommunisták gyökereiről, a vörös hatalom utópisztikus törekvéseiről és terrorcselekményeiről, a Tanácsköztársaság-vezetők zsidó származásának érzékeny kérdésköréről, a Vörös Hadsereg teljesítményéről és a magyar társadalom korabeli reakcióiról is kérdeztük nagyinterjúnkban.
Ugyanabban az évben Salamon Konrád történész beszélt lapunknak a kommunisták hatalomátvételének körülményeiről és annak a véleményének is hangot adott, hogy
a Tanácsköztársaság súlyosbította a Trianoni békeszerződést.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi Tisza István és Károlyi Mihály öröksége? Átadta-e Károlyi a hatalmat a kommunistáknak? Lehetett-e volna számunkra kedvezőbb a trianoni békeszerződés? Salamon Konrád történészt, a népi mozgalom kutatóját, a nemzedékek által használt negyedikes középiskolai történelem tankönyv szerzőjét kérdeztük nagyinterjúnkban az 1918 utáni nemzeti sorsfordulókról. Salamon szerint a népi szempontból megfogalmazott nemzeti gondolat ma is időszerű, ugyanis lehetővé teszi a bal-, illetve jobboldal által képviselt értékek együttes vállalását.
A „dicsőséges 133 nap” időszakáról néhány éve Hatos Pál történésznek jelent meg monográfiája Rosszfiúk világforradalma címmel.
Hatos akkor a Mandinernek azt nyilatkozta,
Ez a rövid 133 nap bővelkedik nemcsak az ellentmondásokban, hanem a hosszútávú hatásokban is, amelyek – tetszik, nem tetszik – ma is itt vannak velünk.”
Ezt is ajánljuk a témában
„A bolsevizmus sajátos hívószó volt a háború utáni lezüllött, nyomorgó Európában, amivel a harag számláit lehetett benyújtani” – mondja Hatos Pál. A Tanácsköztársaságról most új monográfiát publikáló történészt 1919 bonyolult valóságáról, a vörösuralom működéséről, hatásairól és ellenhatásairól kérdeztük. Interjúnk!
Nyitókép: a Millenniumi emlékmű fölé épített 1919. május 1-i díszlet a későbbi Hősök terén (Fortepan / Marics Zoltán)
Szintlépés még a korábbi ellenzéki pártokhoz képest is, hogy a látszatra sem adnak. Takács Péter egészségügyi államtitkár írása.
Van olyan, amikor az Isten által teremtett világ egész egyszerűen nem tűr meg valamit.
Egy éven keresztül folyamatosak voltak a támadások a magyar főváros ellen.
Hadar Choshen családja fájdalmas kutatás által visszakövette a fiatal lány meggyilkolását megelőző órákat: a szálak egy olyan óvóhelyhez vezettek, amely a Hamász barbárságának szimbóluma lett.
A tenerifei tragédia a történelem legsúlyosabb repülőgép-katasztrófája.
A felfedezés teljesen átírhatja az ókori Egyiptom eddig ismert történelmét.
Igen sok embernek az első józan pillanata a halálos ágyon van.
A következmények beláthatatlanok.
