Itt van Gyurcsány elítélt embere, nagy titkok tudója, aki ismét fontos pozícióba akar kerülni

Almási B. Csaba és Nagy Gábor írása

Ha valaki nem értené, hogy az angyalföldi, újpesti időközi parlamenti választásra készülő, egyébként pedig meglehetősen szerény képességekkel megáldott Varju László hogyan lehet a mai napig is a Demokratikus Koalíció egyik meghatározó politikusa – jelenleg a négy alelnök egyike, a hierarchiában „felette” csak az ügyvezető alelnök és maga az elnök van –, és hogyan lehetett Dobrev Klára árnyékkormányának energia- és rezsiügyi árnyékminisztere, annak nem árt megismerkedni a politikus kezdeti szárnypróbálgatásaival.

Varju lemondott országgyűlési mandátumáról, miután az MTVA-székházban történtek miatt garázdaság, testi sértés, valamint egy másik ügyben választási csalás miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság, továbbá 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték a politikust. Kihívója a Mi Hazánk Mozgalom színeiben Balog Csaba, a munkáspárti Preyer Máté Márk, Horváth Ildikó és Szabó Bálint független jelöltek, valamint a kormánypártok támogatását élvező Renge Zsolt.

Kéz a kézben: Varju László és Gyurcsány Ferenc

Varju két és fél hónappal fiatalabb, mint Gyurcsány Ferenc – mindketten 1961 nyarán születtek, június elején, illetve augusztus végén –, de ami lényegesebb, tagjai voltak az állampártnak, az MSZMP-nek, az ifjúsági szervezetének, és részt vettek az azt „elviekben” utódló Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alapításában.

És milyen érdekes az is, az újpesti időközi választáson induló politikus egykori kiszes, demiszes, MSZP-s és DK-s elvbarátai sorra feltűntek azokban a cégekben, ahol Varju neve vagy a háttérben, vagy közvetlenül előkerült.

A DK prominensei olyan időszakban lehettek a tűz közelében, amely csak keveseknek lehetett adott. Éltek a helyzettel, ne legyenek kétségeink. Mert azt amint számtalan eset, cikk is bemutatta már: a KISZ és a DEMISZ berkein belül halmozódott fel az a know how (üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret), melynek segítségével a fennmaradó pártállami vagyont át lehetett menteni a magán, majd a piaci szférába. Amikor a párt- és államvagyon ellopása szóba kerül, Varju és Gyurcsány mellett például Karl Imre, Kiss Péter nevét szintén emlegetni szokták.

Ennek fényében is közölt a Pesti Srácok (PS) egy hosszabb cikket arról, hogyan próbálta átmenteni néhány gátlástalan figura a KISZ nem kis vagyonát – több tucat értékes ingatlant és egyebeket –, és ebben milyen közvetlen, valamint közvetett szerepe volt a „hősünknek”. A „demokratizálódás” jegyében létrehoztak alapítványt, továbbá egy új szervezetet, de a portál szerint a fő motivációjuk az volt, hogy ezek szerezzék meg a megszűnt Magyar Úttörők Szövetség, KISZ és DEMISZ vagyonát, ne az állam. Ám a PS állítja, ezek az akciók törvénytelenek voltak, és ezt az érintettek nem cáfolták.

A DK honlapján szereplő önéletrajzában minderről nem tájékoztatja a híveit Varju, erről az időszakról mindössze annyit ír, hogy 1992-től három éven keresztül a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke, 1992 és 1998 között az Ezredforduló Alapítvány kuratóriumának tagja, 1993-tól 1995-ig pedig a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács soros elnöke volt.

Ennél azonban fontosabb – de erről szintén nem ad tájékoztatást az önéletrajza –, hogy Varju alapító tagja a Magyar Szocialista Pártnak, de a DK alelnökeként – úgy látszik –, ezzel már nem érdemes dicsekedni. Azt azonban már nem titkolja el, hogy 1994 és 2002 között a Pest Megyei Közgyűlésben az Ifjúsági és Sport bizottság tagjaként dolgozott, valamint az MSZP frakciószakértője volt.

2002-ben szocialista politikusként bekerült a parlamentbe, de a Komlón született Varju ez idő alatt a helyi politikával is megpróbálkozott, elindult a Pest vármegyei Taksony polgármesteri címéért. Sikerült is győznie (44,44 százalékot kapott), megverte többek között a település addigi vezetőjét, a független Nyeste Istvánt (16,62 százalék), aki négy évvel korábban egyedüli indulóként 100 százalékkal nyert.

Ám, hogy Varju túl sok dicsőséget nem aratott a Duna menti faluban, azt jól jelzi, hogy a 2006-os önkormányzati választáson a szintén független Kreisz László lemosta, 63,3 százalékot ért el, míg a hivatalban lévő Varju csupán 36,7-et. (Lehet, hogy ebben az eredményben szerepet játszik az őszödi beszéd okozta botrány is, de ez az ügy a kisebb településeken nem okozott akkora felzúdulást, mint a városokban).

Annyiban azonban mindenképpen sikeres volt a taksonyi kiruccanása – erről szintén a már idézett PS-cikk számol be –, hogy sikerült a folyó menti faluban egy takaros panzióra és rendezvényházra szert tennie. Lamperth Mónika volt MSZP-s miniszter szólt be neki kedvesen: „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót…” Egyébként a legfrissebb vagyonnyilatkozatában sem szerepel ez az ingatlan, lehet, mert Varju László vagyonát a cégeiben rejtheti el, igaz, azok sem szerepeltek a vagyonbevallásában.

Bukott politikai karrier után Gyurcsány-kabinet

A politikai csalódás után Varju 2008-ban decemberében egy államtitkári pozícióval vigasztalódott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis őt, a hozzá mindvégig hűséges fegyverhordozóját kérte fel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának, miután a tisztséget addig betöltő Molnár Csabából közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter lett. Az, hogy mennyire értett ahhoz, amivel a kormányfő megbízta, megoszlanak a vélemények. Varju eredetileg villamosipari technikusi, valamint vájár, robbantómester és aknász képesítést szerzett. 1979 és 1989 között a Mecseki Ércbányászati Vállalat osztályvezetőjeként ténykedett, utána három éven át a saját tulajdonú vállalatánál volt ügyvezető igazgató.

Ezt követően 2005-ben a Szent István Egyetemen közgazdász, 2008-ban – az államtitkári kinevezése évében – a Corvinus Egyetemen okleveles közgazdász diplomát szerzett az önéletrajza szerint. (Egyébként az is szerepel ebben a dokumentumban, hogy 2009-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusz hallgatója, a gond csak az, hogy azóta ez a felsőoktatási intézmény megszűnt, s a tanulmányai megkezdése óta eltelt 16 év és eszerint még mindig nem fejezte be...)

Gyurcsány Ferenc egyébként az akkori híradások szerint azt várta az államtitkártól, hogy a fejlesztéspolitika gyakorlatias megvalósításában és annak gyorsításában játsszon szerepet. Azt nehéz megítélni, hogy mennyire tudott eleget tenni ezeknek az elvárásoknak, de az biztos, hogy a gazdaságpolitika homlokterében nem a fejlesztés állt abban az időben. Nem sokkal korábban robbant ki ugyanis a világgazdasági válság, amely majdnem a földbe döngölte Magyarországot. Így egy darabig még Gyurcsány, utána a miniszterelnöki székben őt váltó Bajnai Gordon azért dolgozott, hogy elkerüljék az államcsődöt. 

2010-ben pedig a Fidesz került kormányra, az országot addig irányító szocialisták pedig a hatalmas választási bukás után ellenzéki pozícióba kényszerültek. Ezzel Gyurcsány sorsa megpecsételődött a pártjában, ezért 2011 októberében néhány társával kilépett az MSZP-ből és létrehozta a Demokratikus Koalíciót. S nem volt kérdéses, a távozók között lesz a régi eszme- és harcostárs, Varju László is,