Nagy változáson mennek keresztül a béren kívüli juttatások, mutatjuk, mire érdemes figyelni

Jelentősen bővül az újévtől a kedvezményesen adózó és adómentes béren kívüli juttatások köre. A cafetéria-lehetőségek bővítése a cégek mintegy felét érinti, nagyjából a vállalkozások 50 százaléka – elsősorban a nagyvállalatok – élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével.

Azok az alkalmazottak, akik kapnak valamilyen béren kívüli juttatást, átlagosan nettó 338 ezer forintot tesz ki évente keresetükből a cafetéria – derül ki a Profession.hu felméréséből. 

Továbbra is a munkaeszköz – mobiltelefon, laptop, táblagép – a leggyakrabban előforduló, kedvezményes adózás mellett adható juttatási forma, valamint a munkába járás támogatását választják még leggyakrabban a munkaadók. Ezt a két juttatási elemet követi a kedvezményes, 28 százalékos adózású SZÉP-kártya.

Új lehetőségek SZÉP-kártyásoknak, takarékoskodóknak

A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: 

A SZÉP-kártya másik újdonsága az Aktív Magyarok zseb létrehozása. E rekreációs, szabadidős és sportcélokra havonta legfeljebb 10 ezer forintot utalhat kedvezményesen a munkáltató, vagyis az éves kerete 120 ezer forint. Fontos, hogy a SZÉP-kártyára a munkáltató emiatt a korábbi 450 ezer forint helyett összesen 560 ezer forintot utalhat 2025-ben kedvezményes adózás mellett.

Szintén az adómentes juttatások körébe tartozik, noha nem a munkáltatótól vehető igénybe, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása lakáscélra, például felújításra. Azoknak, akiknek van ilyen megtakarításuk, a 2024 szeptemberi egyenlegüket kaphatják kézhez, ha az összeget megigénylik és számlákkal tudják igazolni, hogy valóban lakáscélra veszik fel a megtakarítást.

A fiatalok jártak a legjobban

A legfontosabb változás, hogy megjelenik a juttatási elemek között a kormány által 2024 őszén meghirdetett új gazdasági akcióterv részeként a fiatalok lakhatási támogatása. A 35 év alatti fiatalok a lakáshitelük törlesztőrészletére, vagy a lakbérük havi bérleti díjára a munkáltatótól kedvezményes adózás alá eső támogatást kaphatnak, havi legfeljebb 150 ezer, évi 1,8 millió forint összegig. A munkáltató a lakáshitel-törlesztőrészletet egyenesen a hitelező pénzintézetnek utalhatja, míg a bérletidíj-támogatást adhatja közvetlen a bérbeadónak, vagy ha erre nincs lehetőség, a munkáltatónak.

Az érintettségük miatt elsősorban szintén a fiataloknak kedvez – de bármely életszakaszban kérhető –, hogy a munkáltató adómentesen előtörlesztheti, vagy végtörlesztheti alkalmazottja diákhitelét. Ebben az esetben a kölcsön kamatmentessé válhat és a munkavállaló a továbbiakban a munkáltatónak törleszt, a kölcsönszerződésben foglaltakhoz képest akár jóval kedvezőbb feltételekkel.

Több adómentes cafetéria adható

• Bővül az adómentes juttatások köre is januártól 
  az állatkerti belépővel,
• valamint a munkáltató által fenntartott sportlétesítmények szolgáltatásaira is adható adómentes juttatás.

Megmaradnak az eddig adómentes cafetéria-elemek is, vagyis

• a bölcsődei és óvodai támogatás,
• a kulturális intézmények látogatásának támogatása,
• az autómegosztó szolgáltatások,
• valamint a szabadidős és sportesemények látogatásának kedvezményes támogatása.

A cafetéria kiemelten fontos eleme a munkavállaló jövedelmének abban az esetben, ha a munkáltató fontos bérelemként tekint valamelyik juttatásra. A béren kívüli juttatások a nagyvállalatok mintegy 60 százalékánál részét képezik a munkavállaló bérezésének. Fontos, hogy a nagy cégek nem a munkabéren kívánnak spórolni a juttatási csomagokkal, hanem ezek célja a munkavállalók elégedettségének növelése, lojalitásuk erősítése, egészségük megőrzésének támogatása vagy pihenésük elősegítése.

A mikro- és kisvállalatoknál ezzel szemben a többség nem tesz elérhetővé cafetéria-csomagokat. Több vállalkozó a bérköltségek csökkentésének céljából a munkavállaló keresetének egy részét béren kívüli juttatásként adja. A felmérések ugyanakkor az mutatják, hogy 

Nem mindegy, hogyan emel bért a munkáltató

A versenyszférában már javában zajlanak a bértárgyalások, amelyek egyik sarokpontja a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése. Az egyeztetéseken a vezetőség általában arról is dönt, hogy a 2025-ben várható, átlagosan 9,5-10,5 százalékos bruttó béremelések mekkora része legyen az alapbér emelése és milyen arányban emelkedjen a pótlékok, vagy a juttatások összege.

A munkavállalóknak az az érdekük, hogy az alapbérük emelkedjen minél nagyobb arányban és a nem állandó bérelemek a kisebb mértékben, mivel az alapbér – szemben a pótlékokkal – minden esetben jár a munkavállalónak. 

Nyitókép: MTI/MTVA/Róka László