Így követelte Ukrajna uniós csatlakozását a balos ellenzék
Semmi sem számít az ellenzéknek, a szerdai ülésnapon bebizonyították, bármire képesek, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.
„A magyar energiaellátás biztonságban van” – mutatt rá Szijjártó Péter, azonban kiderült az is, mi veszélyeztette azt a leginkább.
Magyarország energiaellátása biztonságban van, de az Európai Unióban rohamosan növekednek a földgázárak, írja hétfői Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külügyminiszter, és hangsúlyozza, a magyar kormány „a mostani kihívásokkal teli környezetben is ragaszkodik a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez”.
A külügyminiszter szerint már Brüsszelben sincs vita arról, hogy az elmúlt időszakban rohamosan
romlott az EU versenyképessége, ami nagy mértékben annak köszönhető, hogy Európában jóval magasabbak a földgázárak, mint máshol.
Ezt is ajánljuk a témában
Semmi sem számít az ellenzéknek, a szerdai ülésnapon bebizonyították, bármire képesek, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.
„Itt is igaz az az egyszerű közgazdasági tétel, hogy ha valamiből kevesebb áll rendelkezésre, akkor annak magasabb lesz az ára” – írja bejegyzésében a tárcavezető. Hozzáteszi, hogy az Európai hiány olyan mesterségesen csökkentő intézkedések következménye, mint „az egyes földgázforrások szankciók általi vagy politikai kiiktatása, valamint egyes szállítási útvonalak elzárása”.
A miniszter kitért arra is:
a legtöbb európai nemzettel szemben a magyarok szerencsés helyzetben vannak, mivel a magyar energiaellátás biztonságban van, igaz, az áremelkedés hazánkra is hatással van.
„A legutóbbi áremelkedésekhez vezető fejlemény az volt, hogy Ukrajna megszüntette az orosz földgáz átszállítását saját területén Közép-Európa irányába. Amióta december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal kiesése, 20 százalékkal nőtt a földgáz ára az európai piacon” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Vagyis az az Ukrajna hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, amely tagjelöltként arra vár, hogy csatlakozhasson a szervezethez – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó szerint Magyarország szerencséje, hogy annak idején nem engedett a „baráti” nyomásnak, és nem mondott le az Ukrajnát kikerülő Oroszország - Törökország - Bulgária - Szerbia - Magyarország szállítási útvonalat létrehozó Török Áramlat gázvezeték megépítéséről. Különben most „szárazföld által körülzárt országként nagyon-nagyon nehéz helyzetben lennénk”.
A tárcavezető kapcsolódó bejegyzését az alábbiakban változtatások nélkül közöljük:
„Ma már a legfanatikusabb brüsszeliták sem vitathatják, mert nem is tudják, hogy az Európai Unió versenyképessége rendkívüli mértékben romlott a közelmúltban, aminek az egyik legfőbb oka, hogy a földgázárak Európában jóval magasabbak lettek, mint versenytársaink esetében.
Itt is igaz az az egyszerű közgazdasági tétel, hogy ha valamiből kevesebb áll rendelkezésre, akkor annak magasabb lesz az ára.
Az európai földgázárak növekedéséhez azonban leginkább a földgáz mennyiségét mesterségesen csökkentő intézkedések vezettek, mint az egyes földgázforrások szankciók általi vagy politikai kiiktatása, valamint egyes szállítási útvonalak elzárása.
Az is teljesen világos, hogy ezeknek a döntéseknek az európiai emberek isszák meg a levét. Mivel azonban az elmúlt években mi itt, Magyarországon nagyon sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy minél több útvonalon tudjunk földgázt vásárolni, a magyar energiaellátás biztonságban van, még akkor is, ha az európai földgázpiac áremelkedései ránk is hatással vannak.
A legutóbbi áremelkedésekhez vezető fejlemény az volt, hogy Ukrajna megszüntette az orosz földgáz átszállítását saját területén Közép-Európa irányába. Amióta december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal kiesése, 20 százalékkal nőtt a földgáz ára az európai piacon.
Miközben tehát Ukrajna tagjelöltként az EU-ba igyekszik, egy újabb döntésével ismételten nehezebb helyzetbe hozta az európai gazdaságot.
Különösen igaz ez Közép-Európára, ezért Juraj Blanár szlovák külügyminiszter-kollégával telefonon tekintettük át az ukrán döntés nyomán előállt helyzetet.
Egyetértettünk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást mindkét félnek tiszteletben kéne tartania, márpedig ez a megállapodás rendelkezik az energiaszállítási útvonalak fenntartásáról is.
Jól emlékezem az évekkel ezelőtti vitákra, amelyek arról szóltak, hogy megépítsük-e az Ukrajnát kikerülő Oroszország - Törökország - Bulgária - Szerbia - Magyarország szállítási útvonalat létrehozó Török Áramlat gázvezetéket.
És jól emlékszem azokra a fenyegetésekre is, melyek a szövetségeseink részéről érkeztek, ahogy jól emlékszem arra is, hogyan próbáltak “barátilag” lebeszélni minket erről a beruházásról.
Ha akkor nem tudtunk volna ellenállni a “baráti” nyomásnak, akkor most szárazföld által körülzárt országként nagyon-nagyon nehéz helyzetben lennénk.
Most Magyarország energiaellátása tehát biztonságban van, de Ukrajna tranzitszállítások leállításáról szóló döntése újabb áremelkedésekhez vezet és újabb versenyképességi kihívásokat okoz Közép-Európa és az egész Európai Unió számára.
Magyarország azonban a mostani kihívásokkal teli környezetben is ragaszkodik a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez és ennek érdekében folytatjuk együttműködésünk a regionális partnereinkkel.”
Nyitókép: JOHN THYS /AFP