Semmi sem számít az ellenzéknek, a szerdai ülésnapon bebizonyították, bármire képesek, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.
Szerdán tartotta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló határozati javaslat általános vitáját az Országgyűlés, ahol többek között Orbán Viktor is elmondta a kormány álláspontját a témában. A kormányfő után a parlamenti pártok vezérszónokai következtek, akik bemutatták, ők mit gondolnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Őrületes meglepetés nem történt, ugyanis a balliberális pártok vezérszónokai szinte egy emberként jelezték: Ukrajna felvételét az Európai Unióba minden lehetséges eszközzel támogatni kell.
Ezt is ajánljuk a témában
„Még a részrehajlóan működő Bizottság” értékelése szerint sem kellett volna tagjelölti státuszt adni Ukrajnának – mutatott rá felszólásában a kormányfő. Összefoglalónk!
A miniszterelnök parlamenti felszólalását azzal indította, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét.
A miniszterelnök jelezte, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. Hozzátette, 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el. Orbán Viktor kijelentette, a leplezetlen részrehajlás szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, és felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.
Zsigmond Barna Pál a Fidesz vezérszónoka ezt követően beszélt arról, hogy a brüsszeli vezetés Ukrajna-lázban ég, azonban az Európai Unió biztonsági érdekeiről és a bevándorlás okozta krízishelyzetről, a növekvő antiszemitizmusról és terrorveszélyről azonban jelenleg nincs érdemi párbeszéd.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is felszólalt a parlamentben, a kormánypárti politikus úgy érvelt, hogy az ukrán uniós csatlakozás kapcsán sem táncolhatunk úgy, „ahogy Brüsszel fütyül”. Az előterjesztők nevében mondott felszólalásában az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos javaslatát előkészítetlennek, megfontolatlannak és időszerűtlennek nevezte.
Ukrajna háborúban áll, jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek”
– jelezte Kocsis Máté, majd megjegyezte, ma azt sem lehet megmondani, pontosan mekkora Ukrajna területe, lakossága és vajon az oroszok által elfoglalt területek is felvételt nyernek-e az Európai Unióba.
Nem tudjuk, hogy mennyi forrás menne Ukrajnának a közös alapokból, és hogy a közép-európai országok nettó befizetővé válnának-e”
– mondta a kormánypárti politikus.
Még az egyik legvisszafogottabb felszólalás meglepő módon a DK-tól érkezett. Arató Gergely, a párt országgyűlési képviselője a kormánypárti javaslatot nemes egyszerűséggel propagandaterméknek nevezte.
A politikus hazugnak nevezte a kormány felvetését, mivel szerinte úgy tesz a vezetés, mintha az ukránok csatlakozása akár holnap megtörténhetne. Erre példának Törökországot hozta, hiszen Ankara felvétele még mindig rendkívül messze van. Arató szerint nem kérdés az, hogy Kijev nem áll készen jelenleg arra, hogy az unió tagjává váljon, ráadásul Brüsszel sem kész arra, hogy befogadja Ukrajnát.
Úgy kell tárgyalni Ukrajna csatlakozásáról, hogy tudjuk, az csak hosszabb távon következhet be”
– szögezte le.
A DK-s képviselő elmondta ezek mellett azt is, hogy Ukrajna csatlakozásának feltétele, hogy véget érjen a háború és béke legyen, ám az csak akkor valósul meg, ha Putyin felhagy az agresszióval és elhagyja azokat a területeket, melyeket megszállt az orosz hadsereg.
Orbán Magyarország jövőjét már nem Európában, hanem Putyin kanapéján képzeli el”
– tette hozzá, majd megjegyezte, a kormánynak nem az Ukrajnában oly magas korrupcióval van baja, hanem hogy Magyarországon nincs elég forrás a korrupcióra.
Az egyik legnagyobb Ukrajna-párti megszólalás képzeletbeli díját a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc nyerte el. A liberális párt országgyűlési képviselője arról beszélt felszólalásában, hogy a kormánynak nem is fontosak a kárpátaljai magyarok. Emlékeztetett arra is, hogy
„magyarok is meghalnak abban a honvédő háborúban, amelyben az önök szövetségese megöli őket”.
Ezek után a Momentum vezető politikusa egy meglehetősen kusza gondolatmenetet adott elő arról, hogy a kormánypolitikusok azért jelentek meg a szerdai parlamenti vitán, hogy megvétózzák az ukrán uniós csatlakozás lehetőségét, így gerjesztve belpolitikai válságot Kijevben, amelybe belebukhat a honvédő háborút vívó (ezt többször is elmondta felszólalásában –a szerk.) Zelenszkij, így segítve Oroszország háborús terveit, azaz Ukrajna elfoglalását. Ha a kedves olvasó sem tudja már követni, a probléma nem az ön készülékében keresendő.
A történelemben Oroszország háromszor hozott pusztítást Magyarországra, így a magyaroknak létkérdés, hogy ez az ország ne legyen a közvetlen szomszédunk”
– közölte Gelencsér Ferenc.
A felszólalások sorát párttársa, Tompos Márton folytatta, aki arra kérte a kormányoldal politikusait, hogy támogassák a csatlakozási tárgyalás kezdéséről szóló uniós döntést. Elmondása szerint erre kérte a brüsszeli vezetőket is, majd elmondta,
bízik benne, hogy a kárpátaljai magyarok képviselőinek kérése beépül az ukrán jogrendszerbe.
Vezérszónokként felszólalt még a Momentum színeiben Tóth Endre, akinek legemlítésre méltóbb kijelentése az volt az világhírű ukrán korrupció kapcsán, hogy Kijev „kétségtelen, hogy nem egy Dánia”, ám feltette a kérdést, vajon mennyivel rosszabb a helyzet Boszniában, melynek felvételét támogatja a kormány.
Tóth Endre később úgy szólt, hogy az ukrán EU-csatlakozás a kárpátaljai magyarok érdeke is lenne, azzal pedig, hogy „orosz utasításra felmondja azt hosszú évtizedek óta létező, pártokon átívelő nemzeti konszenzust, hogy Magyarország támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását”, a kormányoldal a „gyurcsányi útra lép”.
Önök nem 23 millió románnal, hanem 43 millió ukránnal riogatnak most”
– tette hozzá.
Az egyik legtompább beszédet az MSZP-s Harangozó Tamás adta elő, aki a határozati javaslat azon kitételére, miszerint Ukrajna nem teljesíti a csatlakozás előfeltételeit sem, azt volt képes mondani, hogy
kiszólt a gödörből a luk.
Állítása szerint ezt egy olyan ország miniszterelnöke kéri számon, ahol „államvédelmi hatóságot” állítanak fel, az ÁSZ minden jogorvoslati lehetőség nélkül agyonbüntetheti az ellenzéket. Az ukrán csatlakozással kapcsolatban megjegyezte, az pontosan arra való, hogy feltételeket és garanciákat szabjanak, hogy Kijev majd milyen intézkedéseket hajt végre a kárpátaljai magyarok érdekében.
Ungár Péter szólalt fel a zöldpárt színeiben, az LMP társelnöke szerint Nagy-Britannia kilépése, azaz a Brexit után meggyengült az Európai Unió, így nemzeti érdek is az, hogy bővüljön a nemzetközösség.
A német-francia tengellyel szembeni ellensúlyt akkor lehet erősíteni, ha minél több déli és keleti állam lép be az Európai Unióba”
– tette hozzá.
Állítása szerint amennyiben 2008-ban a németek jóváhagyják Ukrajna NATO-csatlakozását, amiről annak idejében hazánkban nemzeti konszenzus volt szavai szerint, akkor nem is robbant volna ki a lassan két éve zajló háború. Ungár szerint Orbán Viktor azért visz vétópolitikát, mert szerint a nemzetközi radikális jobboldal vezére akar lenni Európában és a Fideszt az EP új “szélsőjobboldali” frakciójának központjává tenné.
A Párbeszéd felszólalója többek között arról beszélt szerdán a parlamentben, hogy Ukrajna csatlakozása komoly biztonságpolitikai és geostratégiai kérdés Európának, a kormány határozati javaslatát pedig politikai cirkusznak nevezte, szerinte ezzel a kormány Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálja ki.
Ha bővítjük az uniót, bővítjük a biztonságot, és erősítjük a békét”
– közölte.
Szabó Tímea úgy fogalmazott, csupán egy ember és ország van, amelynek nem érdeke az, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, az pedig nem más, mint Vlagyimir Putyin és Oroszország. Beszédében elmondta, a kormány nem csinál mást, mint „végrehajtja Putyin utasításait”.
Szabó arra kérte a kormányt, hogy az Európai Tanács ülésén majd támogassa Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megindítását. Szerinte az eleve hosszabb idő és Arató Gergelyhez csatlakozva közölte, Törökország a példa erre, hiszen mióta megy Ankara és Brüsszel között a huzavona és még mindig nem EU-tagok a törökök.
Szót kapott a momentumos Orosz Anna is, aki azzal kezdte, hogy 2004-ben évtizedes álom vált valóra, mikor hazánk belépett az Európai Unióba, most Ukrajna szeretné pont ugyanezt.
Nemcsak Ukrajna, az ukrán elnök, de a kárpátaljai magyarok is ezt szeretnék”
– közölte.
A liberális párt országgyűlési képviselője szerint a kormánypártoknak nem kéne mást tenni, csak csatlakozni azokhoz a tagállamokhoz, akik „teljes mellszélességgel támogatják Ukrajna csatlakozását”. Úgy fogalmazott ezek után, hogy emberei minimum lett volna a háború kitörése után, hogy a magyar kormány Ukrajna mellé álljon és most is támogatni kéne Kijev integrációját.
A magyar emberek jelentős része elképedve nézi mi történik és szégyellik magukat. Mi szégyelljük magunkat, pedig önöknek kellene”
– üzente Orosz a kormányoldalnak.
Brenner Koloman jobbikos politikus felszólalásában hangot adott annak, hogy Ukrajna honvédő háborút folytat a megszálló csapatokkal szemben, amelyet pártja támogat, ám ennek nem eszköze, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.
A csatlakozási feltételeket tartalmazó koppenhágai kritériumokat minden tagjelölt államnak be kell tartania”
– tette hozzá.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke beszédében azt mondta, a Fidesz a saját, nemzeti érzelmű szavazóit is átveri, miközben a baloldal az amerikai, nemzetközi pénzemberek és globális nagyvállalatok utasításait hajtja végre. Beszédében kiemelte, szerinte egyedül pártja az, amelyik a magyarok érdekeit képviseli, mivel tavaly nyáron is azt mondták, Ukrajna semmilyen szempontból nem alkalmas az uniós tagságra.
Szavai szerint Ukrajna egy terrorállam, amely amúgy a világ egyik legkorruptabb állama.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Egyre nagyobb Trump elfogadottsága eddigi intézkedéseinek és terveinek a tükrében.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A Liverpool középpályása megszerezte idénybeli első bajnoki gólját, nem is pontozták le.
Az EU- és NATO-kritikus Calin Georgescu futott be az első helyen.
