Egy poszt, tíz félrevezető állítás: Magyar Péter komoly csúsztatásokkal reagált Orbán Viktor beszédére

Hétfőn a magyar kormányfő megtartotta a soros elnökséget lezáró beszédét a Mathias Corvinus Collegium és a XXI. Század Intézet közös konferenciáján, melyben felvázolta azt is, milyen új állomások várnak még megoldásra az európai és globális politikai színtéren.

Eközben Magyar Péter olyan bejegyzést osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megismételte az ellenzéki médiában újra és újra elhangzó kormánykritikus állításokat. A 22 elemből álló lista több tényleges problémára rávilágít, illetve megmutat olyan jelenségeket, amelyek – bár nem Magyarország kormányán múlnak – „bosszantónak” minősülhetnek az állampolgárok számára. De

1. Az ellenzék újabban felkapott állítását megismételve Magyar Péter megállapította, „soha ilyen kevés gyermek nem született Magyarországon és zuhan a házasságkötések száma”.

Mint a tényellenőrző portál fogalmazott, ez az állítás „sajnos igaz”, de hozzátették, 

Magyarországon 2010 és 2023 között a szülőképes korú nők (15–49 évesek) számának csökkenése mellett természetesen csökkent a születésszám is. A szülőképes korú nők száma az elmúlt évtizedekben megfeleződött. E csökkenés miatt a termékenységi arányszám növekedése ellenére is csökken a születésszám.

A KSH erről a jelenségről a következőt írta: „az 1980-as években született és jelenleg 30-as éveikben járó nők termékenysége meghatározó jelentőségű a születésszám alakulásában, jelenleg az összes születés csaknem fele tőlük származik, létszámuk viszont 19 százalékkal kevesebb, mint az előző nemzedéké”.

2. A Faktum felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyar azon állítását, hogy duplájára nőtt a magyar államadósság azért nehéz ellenőrizni, mert nincsen referenciapontja, nem tudni, hogy időben mettől meddig vonatkozik a kijelentés.

A KSH adatai alapján 

 – húzták alá az összeállításban.

3. Arra a kijelentésre, hogy az európai átlag két és félszeresével nőttek az élelmiszer árak idehaza, és majd 100 ezer forinttal többet kell költenie élelmiszerre egy négy fős magyar családnak, mint 4 éve a portál a Magyar Nemzeti Bank elemzését idézte, mely szerint 2022 közepétől a hazai élelmiszerinfláció jelentősen elszakadt a régiós országokétól, amit több tényező, például az energiaárak emelkedése és a hazai gazdaság strukturális gyengeségei okoztak. 2024 végére az Eurostat adatai alapján az uniós élelmiszerárak szinte stagnáltak, míg Magyarországon újabb drágulási hullám indult el, és a hazai élelmiszerárak növekedése az európai átlag több mint kétszeresét érte el.

Ugyanakkor 

2023 második negyedévében például Magyarországon a nominális bérek 17,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami az egyik legmagasabb növekedési ütem volt az EU-ban. Ezzel szemben tény, hogy 2023 második negyedévében a reálbérek éves szintre vetítve 3,7 százalékkal estek vissza. Nagyjából ez az az arány, ami a tényleges jövedelem-kiesést kifejezi – írta a Faktum.

4. Magyar azon mondata kapcsán, mely szerint Orbán Viktor és családtagjai, valamint „haverjai kivétel nélkül milliárdosok vagy százmilliárdosok lettek” az elemzés arról ír, hogy a Tisza Párt elnöke itt nem konkretizálja azoknak az embereknek a körét, akikre a kijelentés vonatkozik, „ráadásul a mondat magában hordozza a rosszhiszemű feltételezést is, hogy a miniszterelnök barátai érdemtelenül lettek milliárdosok. 

 – hangsúlyozták.

5. A Tisza-vezér arról is írt, hogy a magyar kormányfő lemondott 1 milliárd euró ( 415 milliárd forint) uniós forrásról, miközben ismeretlen feltételekkel vesz fel kínai hiteleket.

A tényellenőrző lap ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy kétségtelen, hogy Magyarország és az Európai Unió vezetői között sok kérdésben komoly vita áll fenn, aminek következtében az Unió befagyasztotta a nekünk járó pénzek egy részét. 

A magyar kormány képviselői, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, illetve Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter folyamatosan tárgyal a pénzeszközök hazahozatalának lehetőségeiről – emlékeztettek.

6. A portál azt a kijelentést is alaposan megcáfolta, hogy „soha ennyi honfitársunk nem kényszerült külföldön munkát keresni”. Az elemzésben megjegyezték, külföldi munkavállalás lehetősége az Európai Unión belüli együttműködés egyik legfontosabb eleme. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint 2022-ben körülbelül 376 ezer magyar állampolgár élt más uniós országban, 

7. Természetesen Magyarnál is előkerült az a kártya, hogy Magyarország „hivatalosan a legszegényebb és legkorruptabb uniós tagállam”. A Faktum erre úgy reagált, hogy 

Az összeállításban rávilágítottak, mindkét kijelentés mögött „kétes módszertan” rejtőzik és mindkettő nyilvánvaló tényekkel cáfolható.  Az egy főre jutó GDP alapján Magyarország az EU tagállamok középmezőnyében helyezkedik el. A vásárlóerő-paritáson (PPP) számított egy főre jutó GDP alapján Magyarország az EU átlagának körülbelül 75 százalékán állt 2023-ban.

Magyarország „legkorruptabb” voltát pedig a Transparency International korrupcióérzékelési indexe „igazolta” eddig, azonban releváns szakértők (köztük maga az index megalkotója, aki később befejezte ebbéli munkáját) állítják, 

 – sorolták.

8. A Tisza-vezér azzal is betámadta a miniszterelnököt, hogy a saját legális jövedelmét havi 7 millió forintra emelte, miközben a nyugdíjakat 3,2 százalékkal növelte csupán.

Itt a tényellenőrző portál megjegyezte, hogy bár igaz számot közölt Magyar Péter a nyugdíjak emelésével kapcsolatban, de azokról a tényekről nem tett említést, hogy Magyarországon a nyugdíjak

• 2022 januárjában 18,5 százalékkal,
• 2023 januárjában 6 százalékkal,
• 2024 januárjában újabb 6 százalékkal emelkedtek,
• 2025 januárjában pedig valóban 3,2 százalékos emelés várható.

Ezen kívül 2024 februárjában a nyugdíjasok ismét megkapták a 13. havi nyugdíjat. Sőt, 2025-ben ugyancsak a februári utalással együtt érkezik a 13. havi nyugdíj, ami azt jelenti, hogy abban a hónapban gyakorlatilag a szokásos havi összeg kétszeresét kapják az idősek.

9. Magyar azzal is kritizálta a kormányt, hogy több százezer termelő hagyta ott a mezőgazdaságot 2010 óta. Az igazság az, hogy mind Magyarországon, mind valamennyi fejlett európai országban folyamatosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya. De ez részben a gazdasági szerkezet jelentős átalakulásának  is betudható: így az emberek az agráriumból más, jövedelmezőbb lehetőségek felé orientálódnak – írták.

10. Bár Magyar Péter azt is állította közösségi oldalán, hogy „rengeteg ágazatban éhbérért dolgoznak a honfitársaink. Elmaradnak a beígért bérfejlesztések és jutalmak, nem fizetik ki a fegyverpénzt és a túlórapénzt”, a valóság az, hogy 

Az egészségügyi dolgozók bérei 2015 óta jelentős mértékben emelkedtek. Míg 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 170 900 forint volt, mára, többszöri emelés után az egészségügyi dolgozók átlagos havi keresete meghaladja a 800 ezer forintot.

Hozzáfűzték, hogy a pedagógusok átlagos bruttó havi keresete 2010-ben 245 949 forint volt, míg a pedagógusbérek 2024-ben folytatódó emelkedésével az oktatásban dolgozók jövedelme javult az utóbbi évek stagnálással felérő állapotához képest. 

 – ismertették.

A Faktum elemzése összegzésében azt írta, látható tehát, hogy Magyar Péter „tendenciózusan félinformációkat, féligazságokat közölve igyekszik politikai tőkét kovácsolni egyes társadalmi kérdések alakulásából”, olyan narratívát kreálva, amely tényszerűen nem fedi le a valóság minden szegmensét.

„Az elemzésből azonban világosan kitűnik, hogy miközben az amerikai és európai patrióták az átalakuló világrendben keresik országaik legelőnyösebb pozícióját, 

– hívták fel a figyelmet a tényellenőrző oldalon.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

***

***