A dédunoka szerint Molnár Ferenc egy zseni volt, aki az írást a család elé helyezte

Molnár Ferencről tudjuk, hogy korszakos író volt, de azt is, hogy magánemberként nem volt könnyű eset. Dédunokaként milyen kép él önben Molnárról?

Egy zseni volt, én már megtehetem, hogy csupán csak élvezzem a csodás műveit, büszke is vagyok rá, de azt is tudom a családi legendákból, hogy nem volt mintaférj és mintaapa – mondja Lukin Ágnes. – Ő az írást, a színházat a család elé helyezte. Jellemző történet, hogy 

Molnár zsenialitását látva, persze az ember megértő, hát még ennyi év távlatából.

Az ön dédnagymamája, Vészi Margit volt Molnár Ferenc első felesége, az ő házasságukból született Márta, az ön nagymamája. Azt is tudni lehet, a rövid házasság során sokszor veszekedtek a felek.

Való igaz, hogy nem bánt szépen Vészi Margittal, el is váltak. Vészi aztán Ady Endrével vigasztalódott, ami persze nem tetszett Molnár Ferencnek, s ebből a lelki tusából született az egyik legsikeresebb műve, a Liliom, amelyet felfoghatunk egy bocsánatkérésnek is Vészi Margit felé. Molnár Ferencről – a családi történetek alapján – elmondható, hogy olykor agresszív volt, a testvére, Erzsébet könyvében olvastam, hogy már gyerekként megpróbált felette is uralkodni. A lányával, vagyis az én nagymamámmal nagyon keveset törődött a válás után. 

 Ugyanakkor ne legyünk igazságtalanok vele, Molnár Ferenc általában egy kedélyes, jó humorú ember volt, a társaság középpontja. Fedák Sári önéletrajzi írásaiban is visszaköszön, micsoda nagyvilági életet éltek ők ketten akkoriban. A színházi előadások után rendszeresen hajnalig tartó mulatságokat rendeztek Fedák nagypolgári lakásán.

Hogyan alakult a lánya, Molnár Márta sorsa?

Hányatott sorsú ember lett, ne szépítsük. Molnár Ferenc mellett az anyja, Vészi Margit is elhanyagolta, bár vitte magával mindenhová, Rómába, Párizsba. Megesett, hogy Vészi elhatározta, híres énekes lesz, majd abban ringatta magát, hogy neves festő. A nagymamám mindenhol ott volt vele, megtanult angolul, olaszul, németül, de magányos kislány maradt. 

Persze később profitált abból, hogy sok nyelven beszélt, fordító lett, és kevesen tudják, ő ültette át a magyar nyelvre például Gerald Durreltől a Családom és egyéb állatfajták című világhírű regényt.

Molnár Ferencet ön nem ismerhette, de a lányát, Mártát még igen. Milyen emlékei vannak róla?

Művelt, nagy tudású, a művészetekre érzékeny ember volt, de nem egy tipikus nagymama. Ennek megfelelően nem is annak hívtuk, hanem Mártának. Neki a nagy szenvedélye a Válasz című folyóirat volt, amelyet Illyés Gyulával szerkesztett. Budán, a Nyúl utcában volt egy szép háza, az rá is ment a Válasz költségeire, és emiatt kénytelen volt egy apró házba költözni a Zugligeti úton. Ott sokszor megfordultunk, mi unokák, szám szerint nyolcan. Minden vasárnap mentünk hozzá, ő ült a kis „irodalmi szalonjában”, ahol rendszeresen megfordult Illyés Gyula, Lator László, Domokos Mátyás vagy Pilinszky János. Az élet nagy dolgait vitatták meg, nekünk pedig mindig azt mondta Márta, hogy menjetek csak ki a kertbe, játsszatok, bújócskázzatok! Persze tudom, hogy szeretett minket. 

Azt is neki köszönhetjük, hogy Molnár Ferenc jogdíjaiból két nyaralót is vett Balatonszepezden, az egyiket nekünk, Lukinoknak építette. Sokszor átmentünk hozzá, vagy a mi nyaralónk kapujából láttuk, hogy kiket fogad. Déry Tibor, Bibó István és családja, Illyés, Borsos Miklós, Gyapay Gábor, Fischer Annie, a pesti művészek, értelmiségiek jelentős része megfordult nála, akik hozzánk is benéztek a szüleim miatt. Ami fájó, hogy Márta nagymamám korai halála után az összes irata és levelezései megsemmisültek, pedig ezekből sok titokra választ kaphattunk volna. Ugyanakkor őrzünk tőle szép emlékeket, sok fotót abból a korból, óvjuk a szellemiségét, és hozzám került két szép szekrénye is. Emellett fennmaradt Molnár Ferenc két nagy kitüntetése, a francia becsületrend és Ferenc József-érdemrendje is. Egyébként érdekes, hogy Molnár harmadik felesége, Darvas Lili is úgy tekintett ránk, mint az unokáira.

Ha már Darvast említette, ez a házasság sem volt hétköznapi. Abban maradtak a felek, hogy mindenki éli az életét, és évente csak két hétre utaznak el közösen, és akkor viselkednek úgy, mint férj és feleség…

Igen, ez így történt. Mikor 1939-ben Molnár Ferenc az Egyesült Államokba emigrált, Darvas is vele tartott, de ekkor már nem volt köztük intim viszony. Jellemző módon Molnár lakott a Central Park egyik oldalán, Darvas a másikon. Molnár halála után Darvas Lili egyre többet járt haza, színházi szerepeket is kapott és ott volt a legendás Szerelem című filmben is. Ha Budapesten járt, mindig szállodában lakott, a legtöbbet a Margitszigeten, a Nagyszállóban. 

Darvas Lili hogyan beszélt Molnár Ferencről? 

Mindig nagy szeretettel. Állandóan Ferikémként emlegette. 

Visszatérve New Yorkhoz, ahol ugye Molnár Ferenc és Darvas Lili élt a Central Park két oldalán. Volt ott még valaki, nevezetesen a fiatal Bartha Vanda. Ki volt ő?

Molnár Ferenc szeretője, szerelme, titkárnője? Igazából sosem derült ki számunkra a valódi szerepe Molnár életében. Neki is a Hotel Plazában bérelt szobát, pár emelettel feljebb. Megtehette, mert ne feledjük, hogy Molnár Ferenc nem csak itthon, Amerikában is elismert szerző volt, a könyvek és színházi előadások jogdíjából évente egymillió dollárt keresett.

Azt is tudni lehet, Bartha Vanda öngyilkos lett New Yorkban. Az ön tudomása szerint miért?

Az egyik lehetséges ok, hogy New Yorkban érte a tragikus hír, hogy családját elpusztították a nácik, és ezt nem tudta feldolgozni. 

Az biztos, hogy Molnár Ferenc nagyon szerette, lelkileg bele is rokkant a halálába, ez az Útitárs a száműzetésben című könyvében, amelyet a kettőjük kapcsolatáról írt, minden sorában tapintható.

Molnár Ferenc 1952-ben, műtét közben hunyt el 74 évesen. Sokan írták már, hogy orvosi műhiba húzódik a tragédia mögött…

Gyomorrákkal műtötték, tehát nem voltak jók a kilátásai, és valóban a műtőasztalon végezte, de ennek okáról nincsenek hiteles információink. A műtét előtt már eleve rossz állapotban volt, depresszió gyötörte, és több sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt. Már fiatal korában például azért akarta eldobni az életét, mert szerelmes lett Varsányi Irénbe, a csodás színésznőbe, aki viszont férjes asszony volt, és nem vált el Molnár kedvéért. 

A híres írót New Yorkban temették el. Miért nem hozták haza a földi maradványait azóta sem?

A családban fel sem merült a gondolat, másokban persze igen. Általában, ha valakinek a földi maradványait haza akarják hozatni, azzal felmerül, hogy ki akarják sajátítani az emlékét. 

Egyébként mindig honvágya volt, szeretett volna hazalátogatni, de erre végül nem került sor. Darvas Lili is azt mondta, az lett volna jó, ha még életében hazajöhet, de a sírját már ne bolygassuk. 

Molnár Ferenc termékeny szerző volt, A Pál utcai fiúk pedig világhírű lett. A könyvek, színházi bemutatók utáni jogdíj 2022 decemberéig a leszármazottakhoz érkezett, ám azóta nem jogdíjköteles Molnár könyveit kiadni vagy színdarabjait eljátszani. Sok pénztől estek el?

Nem erre alapoztuk az életünket, tehát nem számít. Az számít, hogy amíg csak élek, ápolom az emlékét, és közbe tudunk lépni, ha valaki úgy dolgoz fel egy Molnár-írást, amely nem helyénvaló. 

Jogutódként könnyen érvényesíthettem a család akaratát, de most már ez nehezebb. Végső soron bírói úton továbbra is megtehetjük ezt, ha úgy látjuk, sérülnek Molnár Ferenc személyiségi jogai.

Ön nem író lett, hanem televíziós rendező. Miért?

Molnár Ferenc írói vénáját unokája, Sárközi Mátyás örökölte, míg az én szüleim inkább azt szerették volna, ha hozzájuk hasonlóan a zene irányába indulok el, de engem végül a televíziózás izgatott leginkább. Édesapám, Lukin László éveken át vezette a népszerű Zenélő órák című televíziós műsort, a stábértekezleteket pedig rendszeresen a mi lakásunkon tartották. Ráadásul apukám és tévérendező nagybátyám, Horváth Ádám révén bejárásom volt a Magyar Televízióba is. Kedvet kaptam a tévézéshez, és bár szülői kérésre elvégeztem a tanítóképző főiskolát, de utána mentem is a tévébe. Később a színművészeti főiskola rendezői szakát is elvégeztem. 

Ötven éve dolgozom a Magyar Televíziónak, és tíz éve rendezem a Budavári Palotakoncertet, az operett nagy ünnepét. Tavaly pedig lehetőségem nyílt a Wiener Konzerthausban komolyzenei koncertet rendezni a PBS amerikai köztelevízió felkérésére.

Zárásként: Molnár Ferenc irodalmi munkássága az őt megillető polcon van?

A nagyságának megfelelően kezeli az utókor itthon és világszerte, és számomra ez a legfontosabb vele kapcsolatban. 

Nyitókép: Molnár Ferenc, avagy egy korszakos magyar író, aki a világhírig vitte. Fotó: Wikipedia