Szakértő: „Egy szülő nem arra vágyik, hogy azt nézze, miként épül le a gyermeke a drogtól”

A kábítószer-fogyasztás és illegális kereskedelem elleni világnapot minden év június 26-án tartják, hogy felhívják a figyelmet a kábítószer-használat és a kábítószer-kereskedelem globális problémáira. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1987-es határozata óta ez a nap a nemzetközi együttműködés és cselekvés szimbólumává vált. Idén a kábítószer fogyasztás elleni küzdelem mottója az lett:

Az idei kampány célja rávilágítani arra, hogy elengedhetetlen az összehangolt, hosszú távú – a szervezett bűnözés és a kábítószer körforgásának megtörésére irányuló – fellépés. A téma kapcsán Majzik Balázzsal, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Drogmegelőzési Programok Osztályának vezetőjével beszélgettünk.

Majzik szerint a „Törjük meg a kört!” mottó számos szinten értelmezhető. Lehet szó a függőség belső köréről, amely egyre mélyebbre húzza az érintetteket, de utalhat a családon belül öröklődő mintákra, valamint a kereskedő és a fogyasztó közti kereslet-kínálat dinamikájára is. 

– hangsúlyozta a szakember. Lapunknak kiemelte, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos minden tevékenységet a Büntető Törvénykönyv szabályozza: ide tartozik a birtoklás, a kereskedelem, az átadás, vagy bármilyen más cselekmény, amely drogokkal hozható összefüggésbe. 

Az eredményes drogpolitika

Majzik Balázs rávilágított arra is, hogy a drogellenes küzdelem két alappillére a kínálat- és keresletcsökkentés. Előbbit a rendőrség, a bűnüldözés és a hatóságok végzik, míg utóbbi a prevenció, az egészségügy, a szociális szféra és az oktatás feladata. Mint fogalmazott:

Ennek koordinálására működik az országos Kábítószer Koordinációs Bizottság, valamint a helyi szinten aktív kábítószerügyi egyeztető fórumok.

Majzik kitért a DELTA Akcióprogramra is, amelyet a kormány márciusban indított el a kábítószer-kereskedelem felszámolására. „A hírekből is kirajzolódik, hogy a rendőrség komoly eredményeket ért el a bűnüldözés terén” – húzta alá.

Vezet a marihuána

Mint ismert: hazánkban a legelterjedtebb illegális szer továbbra is a marihuána, ez az európai trendekkel is egybeesik. Az elmúlt években azonban egy másik, jóval veszélyesebb szer, az úgynevezett „kristály” – egy új pszichoaktív dizájnerdrog – is komoly problémát okozott, különösen a társadalmi hátrányokkal sújtott szegregátumokban. Ennek oka, hogy ezeken a területeken jellemző az aluliskolázottság és a munkanélküliség, vagy lakhatási nehézségekkel küzdenek az emberek.

Majzik Balázs lapunknak kifejtette: 

„Más a motiváció: míg egy középosztálybeli fiatal hétvégi szórakozás közben fogyaszt extasy tablettát, addig ezekben a közegben a kilátástalanság, a reménytelenség viszi rá a fiatalokat a szerhasználatra. És az is igaz, hogy sajnos sokszor olcsóbb, mint az alkohol” – emelte ki, hozzátéve, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét-programja például ezen a területen próbál segítséget nyújtani.

Kiszámíthatatlan hatások

A dizájner drogok kiszámíthatatlansága különösen aggasztó. Majzik példaként említette a HHC-tartalmú gumicukor esetét, amelyből tavaly többen is rosszul lettek. „Nem lehet tudni, milyen anyag van benne, és milyen hatást vált ki. Az egyik adag ilyen, a másik olyan, és az ember sokszor nincs is tisztában a saját egészségi vagy lelki állapotával – emiatt is különösen veszélyesek ezek a szerek” – árulta el.

A szakember szerint ugyanakkor a legális, de egészségre ártalmas szerekre – mint az alkohol, a dohány, vagy az energiaitalok – szintén figyelmet kell fordítani. 

Majzik Balázs a prevenció különböző szintjeit is ismertette lapunkkal. Mint mondta: az általános prevenció célja a lakosság széles körének elérése egészséges életmódot ösztönző üzenetekkel; a célzott prevenció bizonyos csoportokra – például dohányosokra – irányul; a javallott prevenció pedig olyan esetekben alkalmazandó, amikor már valamilyen probléma fennáll – például az elterelés intézményének keretében.

A családot is sújtja

A nemzetközi statisztikákat tekintve Majzik elmondta,

A 16 éves, iskoláskorú fiatalokat vizsgáló ESPAD-kutatás szerint Magyarországon az életprevalencia (azaz „kipróbálták már valaha”) értéke a marihuána esetén 14,8 százalék, ami nem tér el jelentősen az európai átlagtól. A szakember szerint azonban létezik egy látens drogpiac is, amelynek fogyasztási mintázatai rejtettek maradnak. „A kristály például már 7–9 százalékos előfordulási arányt mutat ebben a korosztályban, de a szegregátumokban ez a szám sokkal magasabb lehet” – jegyezte meg Majzik Balázs.

Végezetül a szakember arra figyelmeztetett, hogy a drogprobléma nem csak az egyént, hanem az egész családot sújtja. 

– fogalmazott a szakember.

Lapunk megkereste Molnár Ferencet, a Kecskeméti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai társelnökét is a téma kapcsán, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a közbeszéd az utóbbi időben mintha hirtelen robbanásként kezelné a dizájnerdrogok térnyerését, valójában ez a folyamat már több mint egy évtizede zajlik. 

Azt is hozzátette, hogy bár a helyzet az utóbbi években valóban gyorsuló ütemben romlik, nem lehet egyetlen évre vagy eseményre visszavezetni a mostani krízist.

Három aggasztó tendencia

Molnár Ferenc tapasztalatai alapján három aggasztó irányvonalat azonosított, amelyek különösen veszélyessé teszik a mostani helyzetet. Az első ezek közül az életkori határok drámai csökkenése: szerinte nemcsak az első kipróbálás, hanem a rendszeres használat is egyre fiatalabb korban kezdődik. Míg korábban a 16 év körüli korosztály számított jellemzőnek, mára már gyermekkorú használók is megjelennek a rendszeres fogyasztók között. Mint mondta: ez azért aggasztó, mert 

A második veszélyes tendencia az intravénás szerhasználat divatszerű elterjedése. Molnár szerint ez nem az anyagok természetéből fakad, hiszen még a heroin sem követeli meg az injekciós használatot, hogy elérje a használó által kívánt hatást – sőt, korábban ez csak a szerhasználói „karrier” későbbi szakaszában jelent meg. Most viszont sok fiatal már az első alkalommal tűhöz nyúl. Ez azért különösen veszélyes, mert az injektálás jár a legnagyobb egészségügyi kockázattal: 

A harmadik aggasztó jelenség az új pszichoaktív szerek olcsósága. Leginkább ez teszi őket elérhetővé a szegényebb, szociokulturálisan hátrányos helyzetű közösségekben. A szakember elmondása szerint fillérekért hozzá lehet jutni ezekhez a szerekhez, ezért is terjednek a szegregált településeken, a legszegényebb családok körében, gyermekek és fiatalok között.

Segítségkérés

A család szerepéről beszélve Molnár hangsúlyozta: ebben a tekintetben nem lát érdemi különbséget a korábbi drogproblémákhoz képest. Mint mondta: a gyermek egészségre való nevelése vagy a tudatos életvezetésre való felkészítés mindig is szülői feladatok voltak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy éppúgy, ahogy más nevelési helyzetekben is előfordulhat, a szülő néha egyedül nem boldogul. 

Ilyenkor – szerinte – természetes, hogy külső segítséghez kell fordulni, 

Molnár a Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatának munkatársaként nap mint nap tapasztalja, hogy a szülők egyre tudatosabban keresik a segítséget. Elmondta, hogy körülbelül ugyanannyi szülő jelentkezik náluk, mint érintett fiatal. Az információ gyakran osztályfőnökökön, pedagógusokon, más szülőkön vagy épp a sajtón keresztül jut el hozzájuk. 

Tapasztalatai szerint a jól működő – vagy legalábbis működőképes – családok általában akkor kérnek segítséget, amikor már több fegyelmezési kísérlet kudarcba fulladt, vagy a gyermek veszteségeket szenved el: kimarad az iskolából, csavarog, felelőtlenül bánik a pénzzel vagy eladósodik. De vannak olyan esetek is, amikor már rendőrségi eljárás miatt fordulnak szakemberhez. 

Ugyanakkor Molnár Ferenc hangsúlyozta: előfordul az is, hogy néhány beszélgetés a szülővel elegendőnek bizonyul, és nincs is szükség arra, hogy a gyerekkel külön foglalkozzanak.

A prevenció fontossága

A drogprevenció kapcsán elmondta: 

„A drogprevenció az egészségnevelés része” – hangsúlyozta –, „amit már óvodás korban el kellene kezdeni, és egymásra épülő programokkal folytatni egészen 18 éves korig; hosszú távú, következetes építkezésre van szükség.”

Aláhúzta továbbá, hogy minden jól működő drogstratégia világosan kettéválasztja a kínálatcsökkentés és a keresletcsökkentés területeit. „Ahol ez a kettő egyensúlyban van, ott lehet hatékonyan fellépni a drogproblémákkal szemben” – fogalmazott.

Nyitókép: Getty Images