A hajtóvadászat mellett fontos a prevenció is – így veszik fel a harcot a gyermekekért a védőnők és a rendőrök
2025. március 27. 19:32
A szakértők egyetértenek abban, hogy a drogkereskedelem elleni fellépés a nulladik lépés, melyet a prevenció követ, hiszen az igazi megoldás az, ha a fiatalok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a témában. Miként épülnek fel ezek a megelőzést segítő programok? Milyen szerepe van ebben a védőnőknek és a rendőröknek? Ennek jártunk utána.
Március elseje óta folyik a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen. A Delta-program keretén belül az ország minden vármegyéjében és a fővárosban egyaránt rendszeresen lecsapnak a kábítószer-bűnözés elleni hivatal különleges bevetési egységei, akik nem kegyelmeznek sem a dílereknek, sem „a kotyvasztóknak”.
Azonban, mint az a „Terítéken a drogok elleni fellépés” címmel megtartott csúcskonferencián elhangzott, „a folyamatban a drogkereskedelem elleni fellépés a nulladik lépés, ezt követi a prevenció, mert az igazi megoldás az, ha releváns, valós információkkal el tudjuk látni a fiatalokat”. Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója ehhez hozzátette,
a kábítószer-kereskedelem áldozata nemcsak a szerhasználó, hanem annak a környezete is.
Véleménye szerint megbukott az a liberális toposz, hogy „az én testem, azt csinálok vele, amit akarok”. Ezért a kábítószer elleni küzdelem víziója nem lehet más, mint a teljes szermentesség elérése, még ha ez sokszor kivitelezhetetlennek is tűnik.
Összegyűlt a drogszakma: Horváth László kormánybiztos elmondta, szakmai összefogásra van szükség. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója egyenesen tiltaná a kábítószer közterületen való ábrázolását.
„A védőnő a jó szakember szemével, fülével észreveszi, ha egy tanuló nincs jól”
A prevenció témakörében megkerestük a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségét. Várfalvi Marianna, a szövetség elnöke arra a kérdésünkre, hogy a védőnők miként veszik ki részüket az iskolai drogprevenciós programokból, azt válaszolta, hogy az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatokat. E melléklet 8. pontja meghatározza a védőnők részvételét az egészségtan oktatásában olyan témákban, mint az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, szülői szerep, csecsemőgondozás, illetve a szenvedélybetegségek megelőzése.
Hozzátette, a másik meghatározó jogszabály a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet, melynek értelmében a nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető, mérhető és értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
Elhangzott,
hogy ugyanakkor a védőnői részvétel az egészségtan oktatásban, így a drogprevencióban nem egységes.
nevelési-oktatási intézmények jelentős része saját pedagógusokat vagy külső előadókat – többnyire a rendőrség munkatársainak prevenciós programját oktatókat – vesznek igénybe.
De a rendőrök igény szerint a védőnők számára is tartanak előadásokat, hogy így is naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a témában. Emellett
figyelembe veszik az iskolában felmerülő problémákat, amelyeket a tanároktól, a szülőktől, a tanulóktól és saját megfigyeléseik, tapasztalataik alapján szereznek meg,
de gyakran konkrét esetekkel, kérésekkel keresik meg őket – sorolta Várfalvi Marianna.
Védőnők készültsége
Miután a drogkereskedőkkel szembeni fellépés és a prevenció a kormányzati intézkedések nyomán kiemelt figyelmet kapott, ezért a védőnői készültséget és teljesítési alkalmakat is fokozni kell. A Belügyminisztérium irányítása alatt lévő ágazatok még hatékonyabb összefogásaként a védőnők is kapnak a témával kapcsolatos jogi, szakmai elméleti és módszertani továbbképzést, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szervez meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve.
Ne hagyjuk egyedül, aki bajba kerül!
Azzal folytatta, hogy azok a védőnők, akiknek lehetősége van ilyen témákkal foglalkozni, mindig kitérnek arra is, hogy a szórakozóhelyeken, bulikban mire figyeljenek a fiatalok: az italba, ételbe csempészhető drogokra, valós megtörtént eseteken keresztül. Azt is átbeszélik a tanulókkal, hogyan lehet ezt kivédeni, és mi a teendő, ha bajba kerül valaki a bulizó társaságban. „Fontos, hogy ne hagyják egyedül azt, aki bajba került! Az egymásért való felelősségvállalás nem győzzük hangsúlyozni.
A kortárs segítők is tudnak segíteni a prevencióban, velük is kapcsolatban áll a védőnő, segítik, kiegészítik egymás tevékenységét”
– jegyezte meg a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke.
Várfalvi Marianna szerint a legideálisabb, hogy az általános iskolában már előkerüljön a drogok kérdése a képernyőhasználat, a dohányzás és az alkohol fogyasztás mellett. De a 7-8. osztályokban és a középiskolásoknál is foglalkozni kell a drogok jelentette veszélyekkel. „Fontos beszélni az új, dizájner drogok terjedéséről, hogy azok mennyire veszélyesek, hiszen
annyi új szert állítanak elő, hogy nem lehet legtöbbször megmondani előre, hogyan hatnak a fiatalok szervezetére”
– hangsúlyozta a szakember.
Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay
Segítő beszélgetés és közvetítő szerep
Hogy mit tudnak tenni a védőnők, ha egy fiatalnál felmerül a függőség lehetősége, a Szövetség elnöke elmondta, hogy egy ilyen helyzetben már csak harmadlagos megelőzési lehetőségei, feladataik lehetnek.
A védőnő a jó szakember szemével, fülével észreveszi, ha az adott tanuló lelkileg nincs jól, és észreveszi a jellemző nyomokat, ha vannak:
tűszúrás, falcolás, anorexia miatti kóros soványság, beesett, karikás szemek, esetleg szipogás, orrfolyás. Ilyen esetekben, főleg, ha segélykiáltásként a tanuló el is mondja, hogy sajnos belecsúszott a drogozásba, mindenképpen kell jelezni az osztályfőnöknek, iskolában dolgozó szociális segítőknek, és javasolt behívni egy személyes beszélgetésre a szülőket is” – ismertette.
Várfalvi továbbá arra is rámutatott, hogy az iskolában és a családban is felmerülő problémákat a fiatalok sok esetben nehezen, vagy nem tudják egyedül feldolgozni, megoldani. Ilyenkor egy rossz környezetben, vagy egy elgyengült, túlterhelt lelki állapotban könnyebben fordulnak szerhasználathoz.
Ilyen helyzetek lehetnek az különféle iskola vagy családi konfliktusok, az alacsony önértékelés, a bántalmazás vagy a párkapcsolati csalódás, lelki fájdalom. „Ilyenkor fontos a támogató, segítő környezet, mint erőforrások feltérképezése és annak hangsúlyozása, hogy nincs egyedül. A segítő beszélgetés alkalmával a védőnő segíthet a kapcsolati háló felállításában. Ebben szereplők lehetnek a szülők, a testvérek, a közeli bizalmas családtagok, az osztályfőnök vagy a barátok is” – sorolta a szakértő.
De a bizalmi kapcsolat a védőnővel lehetőséget ad arra is, hogy a droghasználat potenciális veszélyeit a tanuló fel tudja ismerni, és ki tudja alakítani önvédő, drogelutasító magatartás módszereit”
– húzta alá a szövetségi elnök.
Fontos lenne az ellátó hálózat bővítése és a szakemberek továbbképzése
Végül arra is kitértünk, hogy milyen alapvető különbségeket tapasztalnak a védőnők a fiatalok drogfogyasztási érintettségét illetően a vidéken és a fővárosban. Várfalvi Marianna erre azt felelte, hogy ez területenként, országrészenként és településtípusonként is nagyon eltérő képet mutat. Vannak olyan települések, településrészek, ahol nagyobb a veszélyhelyzet, gyengébb a szakembertámogatottság létszámban, vagy kapacitásban. Ezt követően leszögezte
nagyon nagy szükség lenne a gyermekeket, fiatalokat ellátó mentálhigiénés, pszichológiai hálózat bővítésére, a védőnők ilyen irányú folyamatos továbbképzésére,
a szülők rendszeres nevelési és életmódbeli tanácsadására a tankötelezett korú gyermekeik neveléséhez, a szülői szerepek ellátásához.
„Töltsünk minél több személyes, értékes időt gyermekeinkkel, a fiatalokkal, érezzék értő figyelmünket, törődésünket, bizalmunkat, és értékelésünket, abban, amiben jók, amit jól csinálnak, gondolnak. Kapjanak lehetőséget, reális értékelést, dicséretet és elismerést. Hiszen ezzel is csökkenthető a szerhasználatba való belecsúszás veszélye” – javasolta a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke.
Javában zajlik a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen. Azonban akadnak szakemberek, akik szerint a hatósági fellépés koránt sem elég, oda kell figyelni a családokra, és nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre is.
A rendőrség is több bűnmegelőzési programot működtet
A prevenciós programok kapcsán megkerestük az Országos Rendőr-Főkapitányságot (ORFK) is. Azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség több komplex iskolai bűnmegelőzési programot szintén működtet, amelyek célja, hogy a gyermek- és fiatalkorúakat megóvja a kábítószerhez köthető veszélyes élethelyzetektől.
A programok a személyes- és a közösségi fejlődés, a szermentes életmód és értékvilág megerősítését, valamint biztonságosabb életvitelre való felkészítést és a jogkövető magatartás választását szolgálják. Továbbá az ehhez szükséges ismeretek és képességek elsajátítását teszik lehetővé.
A 2023/2024-es tanévet illetően megvalósult a DADA-, az ELLEN-SZER-, illetve Iskolai Bűnmegelőzési Tanácsadói Program, amelyeken összesen, országos szinten közel százezer diák vett részt.
A kötelező iskolai programok mellett a vármegyék saját kezdeményezésű rendezvényeket is szerveztek, amelyek kiemelt célja volt, hogy a lehető legtöbb diákhoz eljussanak a prevenciós ismeretek. Az iskolai programokkal és saját kezdeményezésű rendezvényekkel több mint kétszázezer gyermeket szólítottunk meg.
A gyermek- és fiatalkorúaknak szóló programok sikere elképzelhetetlen a célcsoport környezete, a család, az iskola, a szülők nélkül, ezért az Országos Rendőr-főkapitányság „Láss tisztán!” elnevezésű drogprevenciós kiadványt készített, amelyet a szülők, illetve a 14 éven felüli diákok kaptak meg a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszeren (a továbbiakban: KRÉTA) keresztül vagy az osztályfőnökök útján. A kiadvány több mint 2.5 millió főhöz jutott el. Ezen felül számos oktatási intézmény a saját weboldalán is megjelenítette, és elérhetővé tette prevenciós tájékoztatójukat.
Elköltöztünk a Balatonra. Egy erdő közepére. Reggel nyuszik, őzek és szarvasok ugrálnak az úton, amikor viszem a gyereket az iskolába. Amikor kinyitom a szemem, a Balatonról visszatükröződő nap vakít el.
„A védőnő a jó szakember szemével, fülével észreveszi, ha egy tanuló nincs jól”
Ezzel egyet kell értenem.
Valóban igaz, csak van egy kis probléma. Nem a heti egyszeri előfordulási munkanapjukról van szó, hanem arról, hogy csakazokkal találkoznak akik hozzájuk fordulnak. Azok tuti nem drog miatt nyitnak be hozzájuk.
Nem beszélve most az ő és a rendőrök parciális felkészültségéről
A haknizó védőnők és rendőrök helyett vagy mellett fix beépülő intézményi ágensek is kellenének.
Nem áthidalhatatlan de a Fideszhübrisz miatt meglehetősen makacs a probléma.
Szükség volna problémát értő szakemberek alkalmazására az oktatási intézményekben.
Leginkább pszichológusokra. Azok közül is a tünettant és személyíiségváltozás folyamatát jól ismerő klinikusokra.
A gond ott van, hogy életpálya bebetonozott klasszifikációja miatt a tankerek kizárólag ióvodai-iés skolapszichológusokat vesznek és vehetnek fel oda.
Egy rendelet megoldaná., ha nem ragaszkodnának röghözkötő Pintérező szarságaikhoz.