Orbán Viktor kemény üzenetet küldött a drogkereskedőknek

A miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában ismertette a március elsejétől induló hajtóvadászat részleteit is.

Március elseje óta javában zajlik a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen. Azonban akadnak olyan szakemberek, akik szerint a hatósági fellépés koránt sem elég, oda kell figyelni a családokra, és nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre is. Összeállításunk.
Évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kijelölte a kormány és a hatóságok feladatait. Többek között hajtóvadászatot hirdetett a drogkereskedők ellen és zéró toleranciát hirdetett velük szemben. A Kossuth rádiónak adott interjújában hangsúlyozta: jelentős probléma az újfajta kábítószerek rohamos és inváziószerű, alapvetően a kistelepüléseket érintő terjesztése, amivel
roncsot csinálnak a gyerekeinkből, és meg is ölik őket végső soron”.
Kijelentette, a kábítószer-kereskedő „abból él meg és abból csinál pénzt, hogy megmérgezi a gyerekeinket”, és ehhez nincsen joga, ha ezt folytatja, akkora büntetést fog kapni, hogy „le fog szakadni a füle”. Ez pedig megköveteli még az alkotmányban is annak kimondását, hogy Magyarországon a kábítószer-használat büntetendő – hangzott el.
A kormányfő Horváth László képviselőt nevezte ki a kábítószer-kereskedelem megsemmisítéséért és felszámolásáért felelős kormánybiztosnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában ismertette a március elsejétől induló hajtóvadászat részleteit is.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Kábítószer-ellenes Akciócsoport első ülését a Belügyminisztériumban tartotta meg. Ezen részt vettek a rendőrség, az oktatásügy, a szociális terület és az egészségügy vezetői. Az akciócsoport ülésén áttekintették és azonosították a legfontosabb beavatkozási területeket, célpontokat.
Horváth László az ülést követően közölte, „a Kábítószer-bűnözés Elleni Hivatal egy különleges bevetési egységgel képes bárhol és bármikor lecsapni a kábítószer-kereskedőkre. Velük szemben nincs irgalom, zéró toleranciát hirdetünk, fel fogjuk számolni a drogkereskedelmet.
Mert ezt nem visszaszorítani kell, hanem felszámolni"
– húzta alá.
A hajtóvadászat kezdetét követően pár nappal sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Rendőrségi Igazgatási Központban. A kormánybiztos itt hangsúlyozta, hogy olyan jogszabályi környezetet kívánnak teremteni, ami a rendőrségi fellépést gyorsabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi, és elrettenti a drogkereskedőket.
Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes pedig arról beszélt, hogy
2025-ben a rendőrség legfontosabb tevékenységének tekinti a kábítószererek elleni küzdelmet, mert a drog rombolja a biztonságot és tönkreteszi az emberi közösségeket.
Ennek érdekében Delta elnevezéssel akcióprogramot dolgoztak ki.
A Készenléti Rendőrség keretei között létrehoztak egy 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló egységet, ami országosan koordinálja a szakmai munkát. Továbbá a vármegyei rendőr-főkapitányságokon akciócsoportokat alakítanak, illetve eszközfejlesztés lesz, mintavételi eszközöket szereznek be.
Az akcióprogram része a megelőzés is, amelybe be kívánják vonni az oktatási intézményeket, az önkormányzatokat, a sajtót, a civil- és szakmai szervezeteket is, illetve a rendőri akciók alkalmával a lehető legnagyobb számban fognak élni a személyi szabadságot korlátozó eszközök alkalmazásával a jogszabályok betartása mellett – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A rendőrök a hétvégén sem tétlenkedtek, a rajtaütésekről készült összeállítást alább tekintheti meg:
Ezt is ajánljuk a témában
A drogkereskedőkkel szemben nincs irgalom. Zéró toleranciát hirdetett a kormány.
Orsolics Zénó addiktológiai coach lapunk megkeresésére kijelentette, mint segítő szakember örül a miniszterelnök évértékelőn tett bejelentéseinek, mi szerint hajtóvadászatot indítanak a drogkereskedők ellen, véleménye szerint ez mindig is a bűnüldöző szervek dolga és kötelessége volt. Hozzátette, ugyanakkor ez nem elég: ugyanis nemcsak drogkérdésről kellene szerinte Magyarországon beszélni.
A családrendszer-terapeuta arra is felhívta a figyelmet, hogy az új típusú pszichoaktív szerek 2010 óta vannak jelen idehaza. „Ezek kifejezetten a szegregátumokban élőket, közülük is jellemzően a gyermeket és fiatalkorúakat veszélyeztetik. Épp ezért is hangoztatom már régóta, hogy szükség van egy átfogó Nemzeti Addiktológiai Stratégiára”.
Orsolics szerint a függőség ma már egészen mást jelent, mint tíz éve.
A legális szerek – köztük a dizájner drogok – épp úgy, akár csak a viselkedéses addikciók rengeteg család és gyermek életét döntik romba
– szögezte le.
A szakértő egyetértett Zacher Gábor azon nyilatkozataival is, melyekben a toxikológus arról beszélt, hogy a terjesztők mindig a rendőrség és a segítők előtt járnak egy lépéssel. Az addiktológus szerint
a napjainkban elterjedt szerek olyanok, mint a vírusok: ha egyen sikerül felülkerekedni, jön helyette öt másik.
Épp ezért is fontosabb e tudatmódosítók összetételének és nevének elsajátítása helyett az emberre kell koncentrálni. „Érintettek már az iskolák, a munkahelyek, a szórakozóhelyekről nem is beszélve. De azt is érdemes tudni, hogy egy jó prevenciós program nem a drogokról vagy a szerekről szól, hanem arról, hogy megelőzzék azok fogyasztását” – magyarázta.
Orsolics Zénó ezután arra is kitért, hogy a prevenció mellett fontos lenne a családok állapotával is foglalkozni, mivel a fiatalkori drogfogyasztás mentális problémákra is visszavezethető, amelyek az otthonokban gyökereznek. „A kamaszkor beköszöntével sok szülő nem tud mit kezdeni a gyermekével. Nincs ideje rá, elhanyagolja, és ezek a kallódó gyerekek befogadó közeget keresnek, melyek nem egyszer olyan veszélyeket is rejtenek, amelyek függőséghez vezetnek. Ezért is kellene bevonni a segítő szakembereket, mert
minél rosszabbul van egy kiskorú mentálisan, annál könnyebben rászokhat a különböző szerekre”
– fogalmazott meg egy javaslatot.
Az addiktológus coach végül arra is kitért, hogyha a drogkérdést hatékonyan akarjuk kezelni, akkor egy átfogó, szakmai együttműködéseken alapuló párbeszédre lenne szükség. Ebbe pedig akkor is érdemes energiát fektetni, ha nem 4 vagy 8 év alatt térül meg – vázolt fel egy lehetséges megoldást.
„A fiatalok napjainkban átlagosan először 14 éves korukban próbálják ki a kábítószereket. Azonban ez nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió legtöbb országában így van, és ezt már egy 2019-es kutatás is kimutatta, és ez mindenképp egy aggasztó adat” – mondta el a Mandiner megkeresésére Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy társadalmi csoportonként változik, hogy ki mit fogyaszt. A nagyvárosokban az egyetemisták főként a marihuána-típusú szerekkel élnek, míg a hátrányosabb helyzetű térségekben és rétegekben – valamint a budapesti leszakadt társadalmi csoportokban – a dizájnerdrogokat választják, melyeknek adagja nem ritkán alig kerül 350-500 forintba – ismertette. Az egyetemisták kapcsán arra is kitért, hogy köreikben 37 százalékra tehető azoknak az aránya, akik életük során használtak már marihuánát. „Ez azt jelenti, hogyha megkérdezünk három 18-24 év közötti fiatalt a témában, biztos, hogy az egyikőjük azt fogja mondani, hogy élt már ezzel a tudatmódosító szerrel. A 35-50 év közöttiek körében pedig a »menedzserdrogok« az elterjedtek, mint például a kokain”.
Majd azzal folytatta, tévedés, hogy a marihuánától nem lehet függővé válni. Azoknak a fogyasztóknak, akik napi szinten „szívnak”, mintegy 30 százalékuk fizikai függővé válik, a többiek pedig pszichés problémákról számolnak be. „Egy füves is ugyanolyan kábítószerfüggő lesz, mint az, aki LSD-t használ. Tehát nincs olyan, hogy könnyűdrog vagy nehézdrog, drog van, és mindegyik függést okoz” – szögezte le Téglásy.
„Egy család önvédelmi képessége – legyen szó bármilyen veszélyről – annál erősebb, minél összetartóbb, egységesebb, szinergikusabb a család egészének működése. Ha a mindennapokban sok az együtt töltött minőségi idő akkor lényegesen egyszerűbb észlelni, ha valamelyik családtagnál, mondjuk az egyik kiskorúnál hirtelen viselkedés változás áll be. Különösen, ha ez negatív irányba történik” – mondta el a Mandinernek Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő.
Az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője azzal folytatta, a probléma észlelését követően meg kell próbálunk minél több információhoz jutni az érintett családtagtól, illetve az alapvető közösségektől – iskola, sportközösség, baráti közösség, stb. – ahol sok időt tölt.
„A valós információ megléte alapvető fontosságú a helyes döntéshez.
Ezt követően fokozott odafigyeléssel, szabályok bevezetésével és családi, közösségi összefogással megállítható, visszafordítható a probléma.
Ha ez nem működik akkor érdemes mihamarabb a rendőrséghez fordulni, felkészült bűnmegelőzési szakemberek segítenek a probléma megoldásában, megelőzésében lokális ismeretekkel, speciális módszerek alkalmazásával” – magyarázta Pöltl Ákos.
Nyitókép: Mandiner-grafika