Benne lesz az alaptörvényben: Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése!

Március 1-jétől hajtóvadászat folyik a kábítószer-kereskedők ellen.

A Drogkutató Intézet szerint ma már egyértelmű: a drogfogyasztás megengedő szabályozása súlyos társadalmi károkat okoz, ezért felül kell vizsgálni a személyes szabadság és önrendelkezés kereteit e téren.
Mint ismert: az Alaptörvényben fogják rögzíteni, hogy Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése – ígérte a miniszterelnök évértékelő beszédében. Ma már az alkotmánymódosítás tervezett szövege is megjelent, s hamarosan a világ legszigorúbb drogellenes intézkedéscsomagja lesz érvényben Magyarországon.
A kormányzati lépések azonban számos kérdést felvetnek a személyes szabadság, illetve az önrendelkezés kereteivel kapcsolatban.
Nézzük meg, milyen választ ad e dilemmákra a benyújtott módosító szöveg indoklása!
A minap benyújtotta az Alaptörvény 15. módosításáról szóló javaslatát a Fidesz. A javaslat szerint az Alaptörvény XX. cikke a következő bekezdéssel egészül ki: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.” A parlament.hu így közli a módosítás indoklását: „A kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése súlyos társadalmi és egészségügyi következményekkel jár. A drogfüggőség nem csupán az egyént érinti, hanem családokat, közösségeket és a nemzet egészét is sújtja. A kábítószerek elterjedése növeli a bűnözést, gyengíti a társadalmi kohéziót és aláássa a munkaképes lakosság egészségét. Ezért határozott fellépés szükséges a kábítószerek terjesztése ellen.”
Ezt is ajánljuk a témában
Március 1-jétől hajtóvadászat folyik a kábítószer-kereskedők ellen.
Az indoklás pontosan mutat rá azokra a kérdésekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül magyarázzák a döntést. Hiszen miközben egészséghez való jogot minden modern állam elismeri azonközben számos liberális elméletalkotó támogat olyan megfontolásokat, amelyek szemben állnak az egészséggel, s a személyi szabadság és az önrendelkezési jogára hivatkozva megkérdőjelezik mindazt a kárt, amit a drogfogyasztás a társadalomban okoz.
Az egészséghez való jog az egyik legfontosabb alapjog, amelyet az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is elismernek.
A drogfogyasztás szempontjából ezt a jogot – a személyes döntések mindenekelőtt valóságát hangsúlyozó ideológiák – úgy értelmezik, hogy az állam feladata biztosítani a megfelelő ellátást, például tűcsereprogramokat, metadonkezelést vagy felvilágosító kampányokat.
Hiszen, azt senki nem vitatja, hogy a kábítószer-fogyasztásnak vannak súlyos, sőt tragikus egészségügyi következményei. Ugyanez az ideológia azzal érvel a drogliberalizáció mellett, hogy a drogfogyasztás kriminalizálása akadályozhatja az érintettek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. A szigorú törvények elrettenthetik a fogyasztókat attól, hogy orvosi segítséget kérjenek, ez pedig növelheti a halálesetek és egészségkárosodások számát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elmúlt napok rajtaütései során több mint egy mázsa kábítószert foglaltak le a rendőrök.
A most útjára indult magyar szabályozással kapcsolatban ugyan felvethető az a kérdés, hogy az államnak vajon van-e joga beleszólni az egyén önkéntes döntéseibe, ha azok nem ártanak másoknak, ám az Alaptörvény módosításának indoklása elébe megy ezeknek a felvetéseknek. A részletes indoklás arra hívja föl a figyelmet, hogy „számos országban a
kábítószerrel kapcsolatos liberális politikák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Helyenként súlyos társadalmi problémákat eredményeztek, például a közbiztonság romlását és a közterek élhetőségének csökkenését.”
Az indoklás azt is leszögezi:
a kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése nem egyeztethető össze a társadalmi jóléttel és a közérdekkel.”
A mindenre kiterjedő tilalom nemcsak a közegészség és a közbiztonság, de a jövő generációinak védelme szempontjából is kiemelt jelentőségű. A várható döntéssel a magyar törvényhozás nemcsak a személyes szabadság korlátainak kérdésében foglal állást, de az önrendelkezés kereteit is rögzíti.
Továbbra is fennáll természetesen minden ember joga, hogy a saját életével kapcsolatos döntéseit szabadon hozhassa meg, amennyiben ezek nem sértik mások jogait, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a drogfogyasztás nem csupán az egyént érinti, hanem a családját, a szűkebb és tágabb közösségét, általánosságban az egész társadalmat is. Az állami beavatkozás tehát jól indokolható, jól körülhatárolható, a demokratikus társadalom önvédelmének fontos része.
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen jogszabályváltozások várhatók? Hogy látják a helyzetet a szakemberek? Mi jellemzi a hazai fogyasztási szokásokat? Utánajártunk.
Nyitókép: Getty Images