Milyen jogszabályváltozások várhatók? Hogy látják a helyzetet a szakemberek? Mi jellemzi a hazai fogyasztási szokásokat? Utánajártunk.
Baranya Róbert, Krupincza Mariann, Nagy Gábor és Vizvári Soma írása a Mandiner-hetilapban
Aggasztók az adatok a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelőjében. Mint fogalmazott: Nyugat-Európa után Magyarországot is elárasztották az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek.
A kormányfő szavait igazolják az év elején nyilvánosságra hozott, Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról című kutatás számai. Ezekből kiderül, a koronavírus-járvány előtti esztendő és 2023 között 7,9-ről 11,1 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik már fogyasztottak valamilyen tiltott szert, s az utóbbi egy évben kábítószert használók száma is emelkedett, 2-ről 3 százalékra. Az utóbbi egy hónapban drogot fogyasztók aránya szintén növekedett, 1,2-ről 2 százalékra. A válaszadók többsége marihuánát fogyaszt, az arányuk drasztikusan nőtt 2019-hez képest. A korábban második helyen álló ecstasyt megelőzték a szintetikus kannabinoidok, mint a herbál, a biofű vagy a varázsdohány. A kokain és a heroin fogyasztása visszaesett.
Érdemes megnézni a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikáit is, amelyek a táblázatunkban láthatók. A 2019 és 2024 közötti éves birtoklási adatok nem mutatnak jelentős változást, ám a bűnügyi statisztikákból amúgy sem lehet feltétlenül következtetni a droghasználat elterjedtségének változásaira. Az alacsony birtoklási számok akár magas látenciára is utalhatnak, ha pedig gyakoribbá válnak a drogfogások, az jelentheti azt is, hogy nőtt a droghasználat, de azt is, hogy a hatóságok hatékonyabban dolgoznak.
Ki mit fogyaszt?
Társadalmi csoportonként változik, hogy ki mit fogyaszt. A nagyvárosokban az egyetemisták főként a marihuána típusú szerekkel élnek, a hátrányosabb helyzetű térségekben és rétegekben, a budapesti leszakadt társadalmi csoportokban a dizájnerdrogokat választják, amelyek adagja nemritkán alig kerül 350–500 forintba – ismertette a Mandinerrel Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Az egyetemisták között 37 százalékra tehető azok aránya, akik életük során használtak már marihuánát. „Ez azt jelenti, hogy ha megkérdezünk három 18 és 24 év közötti fiatalt a témában, az egyikőjük azt fogja mondani, hogy élt már ezzel a tudatmódosító szerrel. A 35 és 50 év közöttiek körében pedig a »menedzserdrogok« az elterjedtek, mint például a kokain.”
A kormányfő többször hangsúlyozta, a drog leginkább a gyermekeket veszélyezteti, pláne, hogy az interneten is terjesztik a szereket, amelyekről a legtöbb esetben nem lehet tudni, mit tartalmaznak. Csupán a készítmények hatásából következtethetünk:
bódult, zavart emberek jelentek meg az utcákon, megnövekedett az erőszakos cselekmények száma.
Orbán zéró toleranciát hirdetett, az Alaptörvényben is rögzítik a drogtilalmat, valamint szigorítják a vonatkozó jogszabályokat. A miniszterelnök kormánybiztost nevezett ki a fideszes országgyűlési képviselő Horváth László személyében, Pintér Sándor belügyminisztert pedig arra kérte, hogy folytasson hajtóvadászatot a kábítószer-kereskedők után.
Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes bejelentette, 2025-ben a rendőrség legfontosabb tevékenységének a kábítószerek elleni küzdelmet tekinti. Delta elnevezéssel akcióprogramot dolgoztak ki, a Készenléti Rendőrségen létrehoztak egy 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló egységet, amely országosan koordinálja a szakmai munkát. A vármegyei főkapitányságokon akciócsoportokat alakítanak, illetve mintavételi eszközöket szereznek be.
A kábítószerek újkori evolúciójáról Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója beszélt egy sajtóeseményen. Mint mondta, a kilencvenes években kutatások feltárták: van az agyban egy endokannabinoid-rendszer, amelynek szerepe van az érzelmi élet szabályozásában, a depresszióban, a szorongásban. Ez a felfedezés azt a reményt keltette a gyógyszeriparban, hogy új, a korábbiaknál hatékonyabb gyógyszereket, szorongásoldókat és antidepresszánsokat állíthatnak majd elő. Haller elmondása szerint a tudományos reményeket és az azokat övező érdeklődést a marihuána forgalmazói igyekeztek kereskedelmi haszonná konvertálni: a termékük hatásával azonosították azt a jelátviteli folyamatot, amely a gyógyászati reményeket táplálta.
A drogterjesztők emellett előállították a szintetikus kannabinoidokat, amelyek lényegében a marihuána hatóanyagának, a THC-nek a vegyileg módosított változatai. E szerek kezdetben nem voltak illegálisak, azonban miután halálos esetek is történtek, csökkenni kezdett a bizalom a teszteletlen és veszélyes anyagok iránt, így a terjesztők új ötlettel álltak elő. 2020 környékén marketingkampánnyal felépítettek egy új termékcsaládot, amelynek az alapmolekulája a hexahidrokannabinol, azaz a HHC. Ez olyan, mint a THC, csak ebben a kannabinolhoz képest hat hidrogénnel van több, nem néggyel – magyarázta Haller. A terjesztőket segítette, hogy a THC a kannabiszon keresztül egyfajta „életelixírként” került be a köztudatba, ezáltal könnyű volt elhinteni azt az állítást, miszerint van egy új, a kannabiszra hasonlító „egészségtermék”, amely még törvényes is.
A HHC ma már nem legális Magyarországon, úgyhogy inkább a továbbfejlesztett változatairól kell beszélnünk. A Google keresője HHC-t tartalmazó „egészségtermékek” széles körét listázza, gumicukrok, inhalátorok, krémek, olajok egyaránt kaphatók. A forgalmazó webboltok profi vevőcsalogató módszereket alkalmaznak, kiszállítással és óriási árengedményekkel.
Lapunk megkeresésére Orsolics Zénó addiktológiai coach azt mondja, segítő szakemberként üdvözli a fejleményeket, mert a hajtóvadászat mindig is a bűnüldöző szervek kötelessége volt. Hozzáteszi azonban, hogy a hatóságok fokozott fellépése nem elég, a drogok elleni küzdelemben hangsúlyos szerepe van a prevenciónak is.
A családrendszer-terapeuta felhívja a figyelmet: az új típusú pszichoaktív szerek 2010 óta vannak jelen Magyarországon. „Kifejezetten a szegregátumban élőket, közülük is jellemzően a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyeztetik. Ezért hangoztatom, hogy szükség van átfogó nemzeti addiktológiai stratégiára” – fogalmaz. Orsolics szerint a függőség ma mást jelent, mint tíz éve, s a fiatalkori drogfogyasztás mentális problémákra is visszavezethető, amelyek otthon gyökereznek.
A szakértő egyetért Zacher Gábor toxikológussal abban, hogy a terjesztők mindig a rendőrség és a segítők előtt járnak egy lépéssel.
Az addiktológus szerint napjaink szerei olyanok, mint a vírusok: ha egyen sikerül felülkerekedni, jön helyette öt másik.
Ezért lenne fontos, ha a hatóságok a tudatmódosítók összetételének és nevének elsajátítása helyett a kábítószer-kereskedőkre és -előállítókra koncentrálnának.
Tilos kábítószert előállítani, kereskedni vele, népszerűsíteni és használni – Horváth László a Mandinernek
A jelek szerint rögtön belevetették magukat a munkába, már eredményekről is be tudtak számolni.
Az előző évben is erőteljes munka folyt a területen, megnövekedett a rendőri beavatkozások száma, egy munkacsoport pedig azokon a jogszabály-változtatási elképzeléseken dolgozott, amelyek most fognak konkrét formát ölteni. Reméljük, hogy az új szabályozások sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és eredményesebbé fogják tenni a küzdelmet. Elindult a hajtóvadászat, nap mint nap vannak beavatkozások, őrizetbe vétel, kábítószer-lefoglalás. Egyetértés van a társadalomban, a megkérdezettek 92 százaléka azt mondja, hogy határozottabban és szigorúbban kell fellépni a kábítószer-kereskedőkkel szemben.
Kik alkotják az akciócsoportot?
A csoport első ülésén valamennyi olyan terület képviselője jelen volt, amely a kábítószer-probléma kapcsán érintve lehet. Az a munkacsoport viszont, amely folyamatosan dolgozni fog, kisebb létszámú lesz, a kábítószer-bűnözés és -kereskedelem elleni teendőket fogja koordinálni.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kérdésünkre korábban megerősítette, hogy a rendőrség létszámának növelésére is szükség van.
Azt látom, hogy a legfertőzöttebb területeken, a nagyobb fenyegetettségnek kitett vármegyékben valóban növelni kell a rendőri jelenlétet, létszámot és technikát.
Melyek a fertőzött területek?
Ha vármegyékre kellene lefordítani – bár a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-bűnözés nyilván nem megyehatárok mentén szerveződik –, leginkább Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya a legfertőzöttebb, illetve Pest vármegye egy részét is idesorolhatjuk.
Orbán Viktor kiemelte a gyermekek védelmét. Tényleg egyre fiatalabb korosztályokat érint a probléma?
Azt lehet mondani, hogy a tizenéves korosztálytól a fiatalokon keresztül a középkorúakig vannak érintettek.
Az általános iskola felső tagozatos diákjai már nagy veszélynek vannak kitéve,
őket is célba vették a kábítószer-kereskedők, agresszív módon tolják a gyerekek arcába a mérgeket. Rafinált módszerei vannak a beetetésnek.
A társadalmi, anyagi háttér mennyire számít?
A periférián lévők az olcsó, ellenőrizetlen hatású, rettenetesen roncsoló dizájnerdrogoknak vannak kitéve. A módosabb rétegek körében a klasszikus kábítószerek a jellemzőbbek. De fontos hangsúlyozni, hogy kábítószer és kábítószer között nincs különbség. Nincs jó és rossz, könnyű és kemény drog, csak kábítószer. Kimutatták, hogy minden könnyűnek nevezett kábítószer kapudrog. Belépő a nehezebb pályára.
Mi az oka a kábítószer-fenyegetettség erősödésének?
A nyugati társadalmakban már veszélyes méreteket öltött a jelenség. Azért lépünk fel most koncentráltan és határozottan, és azért van napirenden az alaptörvény-módosítás is, hogy ne kerüljünk abba a zsákutcába, amelybe sok fejlett ország jutott.
Az alaptörvény-módosításon kívül milyen jogszabály-változtatások várhatók?
Az alaptörvény-módosításban világossá tesszük, hogy Magyarországon tilos kábítószert előállítani, kereskedni vele, népszerűsíteni és használni. Ez rendkívül erős hivatkozási alap lesz a későbbiekben. A további jogszabály-módosítások fő célja pedig, hogy azokat rettentsük el, illetve azokkal szemben lépjünk fel hatékonyan, akik mások, legfőképpen gyerekek mérgezéséből akarnak megélni. Fontos elvi álláspont, és a gyakorlatban sokat fog érni, hogy a feje tetejéről a talpára állítjuk a megközelítést. Jelenleg is létezik a kábítószerek és pszichoaktív anyagok tiltólistája, amely Magyarországon gyorsan frissül. Azonban folyamatos verseny van a drogok előállítói és a rendőrség között, mert az előállítók sajnos jó kémikusok, és szeretnek változtatni a vegyületeken. És ha csak egy molekulán változtatnak, akkor az a szer abban a pillanatban még nem szerepel a tiltólistán. Ezért mindig van egyfajta bizonytalanság a rendőrségnél, hogy amit éppen lefoglaltak, az vajon kábítószernek minősül-e.
Mi a megoldás?
Szeretnénk azt a megközelítést érvényesíteni, hogy ha valaki az általa árult szernek bódító hatást tulajdonít, vagy bódító-kábító szándékkal hozza létre, akkor az kábítószer. Ha ilyen szert előállít, kínál, forgalomba hoz, kereskedik vele, akkor bűncselekményt követ el. Ha valaki a rendeltetésszerű használattól eltérően alkalmaz egy vegyületet, például patkánymérget, hígítót, csavarlazítót, acetont, akkor is ez a helyzet. Nem a vegyi összetétel tehát a lényeg, hanem az, hogy bódító-kábító céllal teszi. A kábítószer-kereskedőknek azzal kell majd számolniuk, hogy ha elcsípjük őket, akkor elveszthetik a vagyonukat. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy vagyont szereztek kábítószer-kereskedelemből, hanem azt is meg kell nézni, mekkora társadalmi kárt okoztak. Elképzelhetőnek tartom, hogy az elkobzott vagyon jelenti majd az egyik forrást a kábítószer elleni küzdelemhez.
A napokban beszélt speciális őrizetről és a közösségek önvédelméről is.
Fontos, hogy a kábítószer-kereskedők bizonyos ideig eltávolíthatók legyenek abból a környezetből, ahol a cselekményt folytatták. Az a tapasztalat az új pszichoaktív szerek kapcsán, hogy a kereskedők a saját lakóhelyükön árusítják a mérgeket. A közösségnek joga van megvédenie magát az ilyen alakoktól. Szintén új javaslat a közveszélyességi őrizet. A kábítószert használók gyakran bódult vagy félelemkeltő, riasztó, ijesztő, közveszélyes vagy erőszakos állapotba kerülnek a kábítószer hatására. Ilyenkor indokolt lenne, hogy 72 órás őrizetbe lehessen venni őket, legalább arra az időre, amíg a tudatuk ki nem tisztul. A használók mellett sokan áldozatok is, mint például a gyerekek vagy azok, akik a kábítószerhez jutás szándékával elkövetett lopások, betörések, rablások kárvallottjai. Elszaporodtak a kisebb értékre elkövetett bűncselekmények, amelyek jellemzően a kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolhatók. Azt is ki kellene mondani, hogy az ilyen indokból elkövetett bűncselekmények minősített esetek. Probléma van a csomagküldő szolgáltatásokkal is. A szolgáltatók gyakran tudtukon kívül kábítószert vagy kábítószerekhez használt hatóanyagokat szállítanak házhoz. Tehát velük is egyeztetni kell, és meg kell állapodnunk, hogy ők is tudjanak segíteni a küzdelemben.
A világhálón könnyen megtalálható kereskedőkkel szemben miként lehet fellépni?
Valóban léteznek konkrét drogkereskedő oldalak, és a közösségi médiában is vannak ilyen csoportok. Ezeket elérhetetlenné kellene tenni, fel kellene számolni. De most az első dolog az, hogy a kábítószer-kereskedőknek üzenjük meg: itt nincs helyük, el kell tűnniük a szereikkel együtt. Nem lehet népszerűsíteni sem a kábítószert.
Társadalomformálásra is szükség lenne?
Szeretnénk, ha a szemléletformálással együtt járna ez a küzdelem, és a helyi közösségek is úgy szerveződnének, hogy meg tudják szervezni a maguk védelmét.
Mi a helyzet a prevencióval?
Azon is dolgozunk, s a rehabilitációra is hangsúlyt kell majd fektetni, új alapokra kell helyezni.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán
Washingtonban a béke, Brüsszelben a háború a téma, Magyarország pedig továbbra is a józan ész mentén halad. Trump és Orbán tárgyalása új irányt adhat a magyar külpolitikának.
Az ukrán elnök továbbra is tartja magát ahhoz, hogy Kijev az egész kontinenst védi, Budapest pedig semmit nem segített nekik.
Egyértelmű válasz érkezett a 14. havi nyugdíj kapcsán.
Az amerikai elnök a Fehér Ház tőszomszédságában látja majd vendégül a magyar kormányfőt.
Nem enged a 48-ból a miniszterelnök.
A koalíciós program kiemelt céljai között szerepel az olcsóbb energia, valamint a szigorúbb migrációs politika is.
A magyar átlagbérnél jóval kevesebb hrivnyáért kellene kockáztatniuk az életüket, és ez már az emelt összeg!
„Itt lenni és megkapni a lovagi címet Őfelségétől, egészen szürreális dolog.”
