„Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”

Fedák Sári színművésznő, primadonna alakja szorosan összefonódik a magyar színjátszás történetével. A Kárpátaljáról indult ösztönös tehetség meghódította a Monarchia előkelő szalonjait, később a két világháború közti Magyarország ünnepelt színésznője lett, több film főszereplője. Üstökösként induló karrierje azonban tragikus véget ért, a kommunista rendszer meghurcolta, börtönbe vetette, és élete utolsó éveit méltatlan körülmények között, nélkülözésben, elfelejtve tengette.

Az ő fordulatokban gazdag, meseszerű pályaívének állít emléket a „Dobronyi rózsát Zsazsának, avagy Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza” címet viselő zenés előadás. A darabban Szűcs Nelli és Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színésznők a Zsazsa bandájával együtt idézik meg a századelő kiemelkedő tehetségű, úttörő szellemiségű, nyughatatlan színésznőjét.

Legutóbb a Mathias Corvinus Collegium Janus Pannonius Programjának szervezésében volt látható az előadás. A szívmelengetően szép feldolgozásnak különös hangulatot kölcsönöz a két színművésznő kárpátaljai kötődése, akik megkapó átéléssel tolmácsolják a szülőföldjükről induló Fedák Sári történetét. 

Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésze áprilisban több produkcióban is látható, míg Tarpai Viktória, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház és a Déryné Társulat színésznője legutóbb a Déryné történetét feldolgozó, látványos tévéjátékban szerepelt, és a Déryné Program keretében is rendszeresen színpadra áll.

Fotó: Gyurkovics Tamás (MCC)