130 éves a világ legszebb kávéháza, amelyet a nyitás után az újságírók kávésa tett népszerűvé

Nyitókép: A New York kávéház terasza, Szép Ernővel és Heltai Jenővel. Fotó: Fortepan/Országos Széchényi Könyvtár/Müllner János.

Napra pontosan 130 éve nagy volt a nyüzsgés a pesti körúton a New York biztosító palotájában, ott is a földszinten. Steuer Sándor izgatottan fogadta a vendégeket, írókat, művészeket, politikusokat, köztük a palota híres tervezőjét, Hauszmann Alajost. Steuerről tudni érdemes, hogy korábban a Lloyd kávéházat, a Fiume kávéházat és az Abbázia kávéházat is sikerre vitte. Csak az újságírók kávésának hívták, ugyanis minden kávéházába olcsó menükkel, olcsó kávéval, tollal és papírral, nem utolsó sorban hitellel csábította a lapzárta után éjszakázó újságírókat, írókat. 

Ezen az estén, 1894. október 23-án büszkén nézett körül, hiszen a New York kávéházat, világ legszebb kávéházát adták át, amelynek ő lehetett az első bérlője. A valóban pompás kivitelű intézményről így írtak a korabeli lapok: „Csupa márvány, bronz, selyem, bársony és művészi alkotás benne minden.” A megnyitón a lapok képviselői is ott voltak, s mire október 25-én a nagyérdemű is bebocsátást nyerhetett, már megjelentek a méltatások. Az egyik újság például a következőképp fogalmazott: „Világlátott emberek egyhangú véleménye az, hogy ilyen fényes kávéházi helyiség nem csak Bécsnek nincs, de az egész kontinensen nincs párja. Ez idő szerint tehát a kávéházak dolgában Budapesté a babér.”

Steuer Sándor számítása a New York kávéház esetében is bejött, hiszen hamar a tollforgatók kedvence lett: 

– fogalmazott a Magyar Szalon a megnyitó után. A New York a nyüzsgő pesti éjszakai élet központja lett, ahová nem csak írók, újságírók tértek be, de olykor tolvajok is. Napokkal megnyitó után már a rendőrségi hírekbe is bekerült a kávéház, ugyanis Menzer Izidor szabómester 38 forintot érő kabátját valaki ellopta a kávéházban. Az elemelt kabátok általában órákon belül valamelyik körúti zálogházban kötöttek ki, így a rendőröknek elég volt csak ezeket a zacikat átnézniük. 

Nem egyszer megesett, hogy az éjszakai vircsaftban néhány úriember véletlenül más kalapjában ment haza, ilyenkor mindig megjelentek az apróhirdetések, amelyekben diszkréten megírták, visszacserélnék a kalapjukat, cím és név a szerkesztőségben. A New York kávéház csodás látványának hamar híre ment, s volt, aki olvasói levélben érdeklődött a Pesti Hírlapnál, hogy megtudja, hány lámpa van a világ legfényesebb kávéházában. Az újság szerkesztője őszinte választ adott a kérdésre:

A megnyitó után egy hónappal Wekerle Sándor miniszterelnök is úgy döntött, megnézi magának a New Yorkot. Nem akart feltűnést kelteni, ezért beállt a kispénzű tömegbe, amely a nagy üvegablakokon keresztül, az utcáról csodálta a kávéházat. Egy suszterinas azonban egyből felismerte: „Itt van a Wekerle!” – kiáltás után a miniszterelnök jobbnak látta, ha bemenekül a palotába. 

A New Yorkban szinte képtelenség volt üres billiárdasztalt találni pedig hatot is felállítottak. A lapok szerint a főváros legnevesebb játékosai léptek a zöld posztóhoz, és „szép asszonyok, szép leányok kibiceltek a játékhoz.” A New York kávéház az ismerkedés színtere is lett. Persze csak diszkrét, óvatos közeledésről lehetett szó. Számtalan apróhirdetés jelent meg már az első évben, amelyben ismerkedni óhajtó gavallérok üzentek a kávéházban megbámult hölgynek. 

– állt az egyikben. 

1898-ban egy különös vendége volt a kávéháznak. Egy amerikai újságíró, aki világ körüli útra indult és fogadást is kötött. A megállapodás részeként három megjelölt egeret vitt magával az útra, és a fogadás szerint, ha velük tér vissza, minden egér után kap 20 ezer dollárt. Mivel nem sokkal a budapesti vendégeskedése előtt Amszterdamban egy macska felfalta az egyik húszezer dolláros egeret, már csak kettő maradt neki és mindkettő ott volt nála egy kis kalitkában a New York kávéház asztalánál, 

A többit tudjuk. Írófejedelmek sorának lett a New York kávéház a kedvence. Molnár Ferenc például itt írta meg A Pál utcai fiúk című halhatatlan regényét, amelyet folytatásokban közölt a Tanulók Lapja. A New Yorkba járt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza és sokszor megfordult itt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Ady Endre is. A New York aztán a történelem játékszerévé vált, bezárták, újranyitott, de más nevet kapott, ám a világ legszebb kávéháza ma ugyanolyan pompával várja a látogatókat, mint 130 éve a megnyitón, amikor Steuer Sándor, az újságírók kávésa izgatottan fogadta a vendégeket.