Másfél millióért kínálják Józsi főúr kávéházi autogramgyűjteményét
Az egykori józsefvárosi Baross kávéház főpincérének autogramgyűjteménye kerül kalapács alá hamarosan, Józsi főúr ugyanis minden híres vendégtől kézjegyet kért 1918 januárjától.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
„Éjszaka a New York jóformán csak az újságíróké. Legfeljebb még egy csomó másfajta bohém léleké, aki csak azért nem újságíró, mert végre is nem lehet mindenki újságíró.”

Nyitókép: A New York kávéház terasza, Szép Ernővel és Heltai Jenővel. Fotó: Fortepan/Országos Széchényi Könyvtár/Müllner János.
Napra pontosan 130 éve nagy volt a nyüzsgés a pesti körúton a New York biztosító palotájában, ott is a földszinten. Steuer Sándor izgatottan fogadta a vendégeket, írókat, művészeket, politikusokat, köztük a palota híres tervezőjét, Hauszmann Alajost. Steuerről tudni érdemes, hogy korábban a Lloyd kávéházat, a Fiume kávéházat és az Abbázia kávéházat is sikerre vitte. Csak az újságírók kávésának hívták, ugyanis minden kávéházába olcsó menükkel, olcsó kávéval, tollal és papírral, nem utolsó sorban hitellel csábította a lapzárta után éjszakázó újságírókat, írókat.

Steuer Sándor is éjszakai bagolynak számított, városszerte elterjedt, hogy nappal még nem látta a kávéházait.
Ezen az estén, 1894. október 23-án büszkén nézett körül, hiszen a New York kávéházat, világ legszebb kávéházát adták át, amelynek ő lehetett az első bérlője. A valóban pompás kivitelű intézményről így írtak a korabeli lapok: „Csupa márvány, bronz, selyem, bársony és művészi alkotás benne minden.” A megnyitón a lapok képviselői is ott voltak, s mire október 25-én a nagyérdemű is bebocsátást nyerhetett, már megjelentek a méltatások. Az egyik újság például a következőképp fogalmazott: „Világlátott emberek egyhangú véleménye az, hogy ilyen fényes kávéházi helyiség nem csak Bécsnek nincs, de az egész kontinensen nincs párja. Ez idő szerint tehát a kávéházak dolgában Budapesté a babér.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az egykori józsefvárosi Baross kávéház főpincérének autogramgyűjteménye kerül kalapács alá hamarosan, Józsi főúr ugyanis minden híres vendégtől kézjegyet kért 1918 januárjától.


Steuer Sándor számítása a New York kávéház esetében is bejött, hiszen hamar a tollforgatók kedvence lett:
„Éjszaka a New York jóformán csak az újságíróké. Legfeljebb még egy csomó másfajta bohém léleké, aki csak azért nem újságíró, mert végre is nem lehet mindenki újságíró”
– fogalmazott a Magyar Szalon a megnyitó után. A New York a nyüzsgő pesti éjszakai élet központja lett, ahová nem csak írók, újságírók tértek be, de olykor tolvajok is. Napokkal megnyitó után már a rendőrségi hírekbe is bekerült a kávéház, ugyanis Menzer Izidor szabómester 38 forintot érő kabátját valaki ellopta a kávéházban. Az elemelt kabátok általában órákon belül valamelyik körúti zálogházban kötöttek ki, így a rendőröknek elég volt csak ezeket a zacikat átnézniük.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy most előkerült fotó állította fókuszba Karinthy Gábort, aki elmegyógyintézetbe került és pont ugyanúgy halt meg, mint a neves édesapja.


Nem egyszer megesett, hogy az éjszakai vircsaftban néhány úriember véletlenül más kalapjában ment haza, ilyenkor mindig megjelentek az apróhirdetések, amelyekben diszkréten megírták, visszacserélnék a kalapjukat, cím és név a szerkesztőségben. A New York kávéház csodás látványának hamar híre ment, s volt, aki olvasói levélben érdeklődött a Pesti Hírlapnál, hogy megtudja, hány lámpa van a világ legfényesebb kávéházában. Az újság szerkesztője őszinte választ adott a kérdésre:
„Nekünk nincs időnk a New York kávéház villamos lámpáit megolvasni: méltóztassanak személyesen.”
A megnyitó után egy hónappal Wekerle Sándor miniszterelnök is úgy döntött, megnézi magának a New Yorkot. Nem akart feltűnést kelteni, ezért beállt a kispénzű tömegbe, amely a nagy üvegablakokon keresztül, az utcáról csodálta a kávéházat. Egy suszterinas azonban egyből felismerte: „Itt van a Wekerle!” – kiáltás után a miniszterelnök jobbnak látta, ha bemenekül a palotába.

A New Yorkban szinte képtelenség volt üres billiárdasztalt találni pedig hatot is felállítottak. A lapok szerint a főváros legnevesebb játékosai léptek a zöld posztóhoz, és „szép asszonyok, szép leányok kibiceltek a játékhoz.” A New York kávéház az ismerkedés színtere is lett. Persze csak diszkrét, óvatos közeledésről lehetett szó. Számtalan apróhirdetés jelent meg már az első évben, amelyben ismerkedni óhajtó gavallérok üzentek a kávéházban megbámult hölgynek.
„Komoly szándékból ismeretséget akarnék kötni azon fiatal szőke hölggyel, aki vasárnap délután 4 órakor a New York kávéházban oly nagy érdeklődéssel olvasta az Ország-Világot. Ha megengedi a közeledést, írjon tüzérhadnagy címen a kiadóhivatalba”
– állt az egyikben.

1898-ban egy különös vendége volt a kávéháznak. Egy amerikai újságíró, aki világ körüli útra indult és fogadást is kötött. A megállapodás részeként három megjelölt egeret vitt magával az útra, és a fogadás szerint, ha velük tér vissza, minden egér után kap 20 ezer dollárt. Mivel nem sokkal a budapesti vendégeskedése előtt Amszterdamban egy macska felfalta az egyik húszezer dolláros egeret, már csak kettő maradt neki és mindkettő ott volt nála egy kis kalitkában a New York kávéház asztalánál,
ahol a megnyitás utáni években a magyar és a francia konyha remekeit szolgálták fel, hazai és külföldi borok társaságában, jófajta Dreher-sör mellett, esténként pedig honvédzenekar játszott.
A többit tudjuk. Írófejedelmek sorának lett a New York kávéház a kedvence. Molnár Ferenc például itt írta meg A Pál utcai fiúk című halhatatlan regényét, amelyet folytatásokban közölt a Tanulók Lapja. A New Yorkba járt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza és sokszor megfordult itt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Ady Endre is. A New York aztán a történelem játékszerévé vált, bezárták, újranyitott, de más nevet kapott, ám a világ legszebb kávéháza ma ugyanolyan pompával várja a látogatókat, mint 130 éve a megnyitón, amikor Steuer Sándor, az újságírók kávésa izgatottan fogadta a vendégeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Mihály Gyuláé az ország legnagyobb kávéházi magángyűjteménye.
