Csészealjakba vésett történelem
Mihály Gyuláé az ország legnagyobb kávéházi magángyűjteménye.
Az egykori józsefvárosi Baross kávéház főpincérének autogramgyűjteménye kerül kalapács alá hamarosan, Józsi főúr ugyanis minden híres vendégtől kézjegyet kért 1918 januárjától.
Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium árverési katalógusában tűnt fel egy különleges tétel. Az október 14-én esedékes árverésen 1,5 millió forintról indul a licit a páratlan autogram-gyűjteményért. A Baross kávéház főpincére, Józsi főúr ugyanis minden híres vendégtől aláírást kért. A most előkerült emléklapon, amelyen a Baross kávéház hivatalos pecsétje is szerepel, többek mellett
Az utóbbi jelenléte mutatja, hogy a főpincér hosszú évekig gyűjtötte a kézjegyeket, hiszen a Nyugat folyóirat íróival szemben Muráti csak a harmincas évek elején tűnt fel, s lett ünnepelt színésznő.
Ezt is ajánljuk a témában
Mihály Gyuláé az ország legnagyobb kávéházi magángyűjteménye.
A veretes névsor is igazolja, hogy a Baross kávéház az írók, művészek kávéháza volt a századelőn, ahol törzsasztala volt a hírességeknek. A Baross volt a törzshelye korábban Mikszáth Kálmánnak, később pedig Babits Mihály mellett megfordult a Barossban a fiatal Kosztolányi Dezső is, ám az ő neve nem szerepel az árverésre bocsátott emléklapon. A Baross kávéházban mindig történt valami. 1914 áprilisában például arról írtak a lapok, hogy a Baross újságárusának, a szinte még gyerek Reichmann Ferencnek nyoma veszett. Egyik este még hazament a keresetével és átnyújtotta az omnibusz-kalauzként dolgozó édesanyjának, majd másnap elindult otthonról. Sosem ért be többé a Baross kávéházba… Később aztán a Svábhegyen megtalálták a holttestét, öngyilkosságot követett el. 1917-ben azért írtak a Baross kávéházról, mert a Nemzeti Színház két színésze, Ivánfi Jenő és Bartos Gyula árdrágítás miatt jelentette fel a kávéházat.
A hatóság megbüntette a kávéház tulajdonosát, a két színész pedig csodálkozott, hogy a következő alkalommal a pincérek kijelentették, bojkottálják a két urat…
1919 márciusában azért került be a lapokba a kávéház, mert egy bizonyos Margit nevű nő a bájaival szerzett kuncsaftokat magának a kávéházban, ám a szállodai légyott után eliszkolt a férfiak pénztárcájával.
Mint ahogy a Pesti Napló írta: „A nép egyszerűbb gyermekei bliccelnek. Természetesen agresszívebb a föllépés, s gyakran bemutatják a körpofon intézményét. Mindenki ad egyecskét…”
Józsi főpincér közben begyűjtötte az autogramokat. Azt is tudni lehet, hogy az árverésre kerülő emléklapot (amelyen az is szerepel, hogy „színház után sehol jobb a virstli… sörrel”) 1934-ben egy bizonyos Marczali Henrik főpincér vásárolta meg az özvegytől és lányától 30 pengőért. Akinek van másfél millió forintja (de ez csak a kezdőlicit), akár a következő tulajdonosa lehet az Ady Endre által is aláírt kávéházi emléklapnak.