A hegedű Liszt Ferencének nevezték és már nyolcévesen koncertet adott Pesten a szegény sorból induló virtuóz.
A nagy hírű Sotheby’s aukciósház pénteken több mint 11 millió dollárért (4 milliárd forintnál is többért) árverezte el a világhírű hegedűkészítő, Antonio Stradivari egyik hegedűjét, amely sokáig a magyar Joachim József tulajdonában volt. De ki volt Joachim József, akinek neve több mint száz év elteltével ismét bekerült a legnagyobb lapokba? 1831-ben született egy Pozsony melletti kis faluban, Köpcsényben, szegény zsidó kereskedő gyermekeként. Ott szeretett bele a hegedűbe, miután a helyi kocsmában rendszeresen a szenvedéllyel játszó cigányzenészeket hallgatta. Aztán a jobb élet reményében Pestre költözött a család, ahol József már zenetanárhoz járt, nyolcévesen pedig már pódiumra is lépett. A „korabeli lapok szerint a
„liliputi művész játéka egész lázongást idézett elő a közönségben, mindenki csak a kis csodagyerekről beszélt.”
Ezt is ajánljuk a témában
Joseph Nagyvary, a Texas A&M University biokémia professzora elsőként vetett fel egy szokatlan elméletet. A tudós szerint ugyanis a híres hegedűkészítő, Antonio Stradivari és más művészek is olyan vegyi anyagokkal kezelték hangszereiket, amelyek egyedi hangzást kölcsönöztek az eszközöknek. A Nemzeti Tajvani Egyetem kutatócsoportjának legfrissebb eredményei pedig alá is támasztják Nagyvary elméletét.
Pesten tanult, majd Bécsben, 1843-ban maga Felix Mendelssohn, a híres német zeneszerző borult le a fiatal, 12 éves Joachim József nagysága előtt. A következőt írta róla: „Bámulatra méltó tehetségét a hegedűjátékban nem dicsérhetem eléggé (…) Jó modorú, egészséges, jól nevelt s általában derék, okos fiú, értelemdús és becsületes jellemű.”
1848-ban, miközben itthon dúlt a szabadságharc, Joachim Lipcsében kapott állást, egy év múlva aztán a weimari udvar is meghívta, ott lehetett karmester, és Liszt Ferenccel is megismerkedett. A közvélemény csak a hegedű Lisztjeként aposztrofálta a fiatal művészt:
„Liszt Ferenc és Joachim József. Az egyik a zongora, a másik a hegedű királya. Ez róluk a világ ítélete, mely ellen szót emelni egyenlő lenne a zenértők szemében a legvakmerőbb fölségsértéssel”
– írta például a Vasárnapi Újság később.
Ezt is ajánljuk a témában
Ybl Lajos a budai Vár kapitányaként olyannyira közel került Ferenc Józsefhez, hogy az uralkodó neki ajándékozta azt a fényképet, amely utolsóként ábrázolta élve Erzsébet királynét… Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
Joachim a világ számtalan koncerttermében fellépett és haza ritkán látogatott, de ha igen, akkor mindig koncertet adott. 1860-ban például a Nemzeti Múzeumban kétszer is egymás után.
A második koncertjének bevételét a pesti zenei élet felvirágoztatására ajánlotta fel,
egy év múlva pedig a pesti Petőfi-szobor megalkotására adott nem kevés pénzt.
Joachim József 1863-ban vette el feleségül Hannoverben az énekes Amalie Weisst. Nem kevesebb mint öt gyermekük született, ám később elváltak. Kevesen tudják, hogy Joachim Józsefet életre szóló barátság fűzte a híres német zeneszerzőhöz, Johannes Brahms-hoz, akit még fiatal zongoristaként ismert meg és nem egyszer Budapesten is felléptek közösen.
A magyar hegedűsről sokat cikkeztek a lapok, például azt is megírták , hogyan járt Joachim 1883-ban, mikor úszni tanult. Úszómesterhez ment, ám sehogy sem akart összeállni a mozgása a vízben, rendszeresen elmerült. Az úszómester ekkor felé fordult és a következőt mondta komoly ábrázattal:
„Joachim úr! Ez nem olyan könnyű, mint hegedülni.”
1890-ben esett meg, hogy Joachim József a manchesteri koncertje után a helyi pályaudvaron várta a vonat indulását, szokás szerint szivarra gyújtott a peronon. Egy munkásnak kinéző férfi előbb csak távolról nézegette őt, majd odalépett hozzá, és komoly arccal tüzet kért. Joachimnak eszébe sem jutott, hogy felismerheti a koszos ruhába öltözött férfi. A munkás azonban a tüzet megköszönve a következővel búcsúzott a világhírű magyar hegedűstől: „Hanem azért mégis csak Paganini volt az igazi” – jegyezte meg, majd otthagyta a leforrázott művészt.
Joachim József végül 1907-ben, Berlinben hunyt el 76 évesen. A korabeli lapok szerint
a dúsgazdag művésznek több Stradivarija is volt, az egyiket pedig halála előtt nem sokkal az unokaöccsének ajándékozta.
Ezt a hangszert még 1889-ben kapta az angol tisztelőitől, akik hatalmas összegért vásárolták és lepték meg vele a világhírű művészt. A pénteken 11 millió dollárért eladott Stradivarinak Joachim után több tulajdonosa is volt, sokáig egy kínai hegedűművész páncélszekrényében lapult.
A Stradivari új gazdájáról semmit sem tudni.
Talán egy szenvedélyes és tehetős gyűjtő vásárolta meg; ami viszont ennél is valószínűbb, hogy valaki befektetési céllal licitált a különleges hangszerre.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden idők legsikeresebb festményárverését rendezték vasárnap este a Kongresszusi Központban. A Virág Judit Galéria téli aukcióján Csontváry Koszka Tivadar Titokzatos sziget című festményét, a 23 százalékos aukciós jutalékkal számolva 565 millió 800 ezer forintért vette meg valaki. Magánszemély, de nem kizárt, hogy külföldi állampolgár.
Nyitókép: Joachim József már idősebb korában. Fotó: Wikipedia
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Nusika volt a képeslap címzettje, akinek az emlékkönyvébe is írt a költő.
„Ha az ember becsületes, az bizalmat szül, tiszteletet teremt és baráti kapcsolatot a gyűjtőkkel” – mondja Szőnyi Endre, aki 46 éve dolgozik az antik könyvek világában.
Az ötoldalas levél különlegessége, hogy a száműzetésbe kényszerült fejedelem írta XI. Kelemennek.
Egymásba karoló munkásőr pár, Szamuely-t hallgató Lenin, ismét árverés lesz a szocreál alkotásaiból.
Kezd egyre tisztábban látni a brüsszeli lap.
Ennél nagyobb külkereskedelmi mérleghiányt eddig csak egyszer sikerült összehozni.
Az az igazság, hogy Amerika totálisan lenyomta például a hagyományos mexikói konyhát és a saját képére formálta azt.
