Ki volt Joachim József, akinek Stradivariját 4 milliárd (!) forintért adták el most pénteken, egy New York-i árverésen?

2025. február 09. 12:25

A hegedű Liszt Ferencének nevezték és már nyolcévesen koncertet adott Pesten a szegény sorból induló virtuóz.

2025. február 09. 12:25
Sal Endre
Sal Endre

A nagy hírű Sotheby’s aukciósház pénteken több mint 11 millió dollárért (4 milliárd forintnál is többért) árverezte el a világhírű hegedűkészítő, Antonio Stradivari egyik hegedűjét, amely sokáig a magyar Joachim József tulajdonában volt. De ki volt Joachim József, akinek neve több mint száz év elteltével ismét bekerült a legnagyobb lapokba? 1831-ben született egy Pozsony melletti kis faluban, Köpcsényben, szegény zsidó kereskedő gyermekeként. Ott szeretett bele a hegedűbe, miután a helyi kocsmában rendszeresen a szenvedéllyel játszó cigányzenészeket hallgatta. Aztán a jobb élet reményében Pestre költözött a család, ahol József már zenetanárhoz járt, nyolcévesen pedig már pódiumra is lépett. A „korabeli lapok szerint a 

„liliputi művész játéka egész lázongást idézett elő a közönségben, mindenki csak a kis csodagyerekről beszélt.” 

Ezt is ajánljuk a témában

Zenei boszorkánykonyha: megoldották a Stradivari-hegedű rejtélyét

Joseph Nagyvary, a Texas A&M University biokémia professzora elsőként vetett fel egy szokatlan elméletet. A tudós szerint ugyanis a híres hegedűkészítő, Antonio Stradivari és más művészek is olyan vegyi anyagokkal kezelték hangszereiket, amelyek egyedi hangzást kölcsönöztek az eszközöknek. A Nemzeti Tajvani Egyetem kutatócsoportjának legfrissebb eredményei pedig alá is támasztják Nagyvary elméletét.

Pesten tanult, majd Bécsben, 1843-ban maga Felix Mendelssohn, a híres német zeneszerző borult le a fiatal, 12 éves Joachim József nagysága előtt. A következőt írta róla: „Bámulatra méltó tehetségét a hegedűjátékban nem dicsérhetem eléggé (…) Jó modorú, egészséges, jól nevelt s általában derék, okos fiú, értelemdús és becsületes jellemű.”

A kis Józsefet csodagyerekként könyvelték el. Fotó: Arcanum/Ország-Világ

1848-ban, miközben itthon dúlt a szabadságharc, Joachim Lipcsében kapott állást, egy év múlva aztán a weimari udvar is meghívta, ott lehetett karmester, és Liszt Ferenccel is megismerkedett. A közvélemény csak a hegedű Lisztjeként aposztrofálta a fiatal művészt: 

„Liszt Ferenc és Joachim József. Az egyik a zongora, a másik a hegedű királya. Ez róluk a világ ítélete, mely ellen szót emelni egyenlő lenne a zenértők szemében a legvakmerőbb fölségsértéssel” 

– írta például a Vasárnapi Újság később.

Ezt is ajánljuk a témában

Joachim a világ számtalan koncerttermében fellépett és haza ritkán látogatott, de ha igen, akkor mindig koncertet adott. 1860-ban például a Nemzeti Múzeumban kétszer is egymás után.

A második koncertjének bevételét a pesti zenei élet felvirágoztatására ajánlotta fel,

egy év múlva pedig a pesti Petőfi-szobor megalkotására adott nem kevés pénzt.

Joachim József 1863-ban vette el feleségül Hannoverben az énekes Amalie Weisst. Nem kevesebb mint öt gyermekük született, ám később elváltak. Kevesen tudják, hogy Joachim Józsefet életre szóló barátság fűzte a híres német zeneszerzőhöz, Johannes Brahms-hoz, akit még fiatal zongoristaként ismert meg és nem egyszer Budapesten is felléptek közösen. 

Joachim József ünnepelt művész lett. Fotó: Arcanum/Új Idők

A magyar hegedűsről sokat cikkeztek a lapok, például azt is megírták , hogyan járt Joachim 1883-ban, mikor úszni tanult. Úszómesterhez ment, ám sehogy sem akart összeállni a mozgása a vízben, rendszeresen elmerült. Az úszómester ekkor felé fordult és a következőt mondta komoly ábrázattal: 

„Joachim úr! Ez nem olyan könnyű, mint hegedülni.”

1890-ben esett meg, hogy Joachim József a manchesteri koncertje után a helyi pályaudvaron várta a vonat indulását, szokás szerint szivarra gyújtott a peronon. Egy munkásnak kinéző férfi előbb csak távolról nézegette őt, majd odalépett hozzá, és komoly arccal tüzet kért. Joachimnak eszébe sem jutott, hogy felismerheti a koszos ruhába öltözött férfi. A munkás azonban a tüzet megköszönve a következővel búcsúzott a világhírű magyar hegedűstől: „Hanem azért mégis csak Paganini volt az igazi” – jegyezte meg, majd otthagyta a leforrázott művészt. 

Joachim József temetése Berlinben. Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja

Joachim József végül 1907-ben, Berlinben hunyt el 76 évesen. A korabeli lapok szerint 

a dúsgazdag művésznek több Stradivarija is volt, az egyiket pedig halála előtt nem sokkal az unokaöccsének ajándékozta. 

Ezt a hangszert még 1889-ben kapta az angol tisztelőitől, akik hatalmas összegért vásárolták és lepték meg vele a világhírű művészt. A pénteken 11 millió dollárért eladott Stradivarinak Joachim után több tulajdonosa is volt, sokáig egy kínai hegedűművész páncélszekrényében lapult.

A Stradivari új gazdájáról semmit sem tudni.

Talán egy szenvedélyes és tehetős gyűjtő vásárolta meg; ami viszont ennél is valószínűbb, hogy valaki befektetési céllal licitált a különleges hangszerre. 

Ezt is ajánljuk a témában

1977-ben még csak 85 ezret adtak az 565 milliós Csontváry-képért

Minden idők legsikeresebb festményárverését rendezték vasárnap este a Kongresszusi Központban. A Virág Judit Galéria téli aukcióján Csontváry Koszka Tivadar Titokzatos sziget című festményét, a 23 százalékos aukciós jutalékkal számolva 565 millió 800 ezer forintért vette meg valaki. Magánszemély, de nem kizárt, hogy külföldi állampolgár.

Nyitókép: Joachim József már idősebb korában. Fotó: Wikipedia

 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gyzoltan-2
2025. február 09. 13:23
"1831-ben született egy Pozsony melletti kis faluban, Köpcsényben, szegény zsidó kereskedő gyermekeként." Nagyon tetszik a "szegény zsidó kereskedő" kifejezés, aki uralta a falu gazdaságát, bankárja és hitelezője volt az egész falunak! Miután rövid úton kellően megszedték magukat, Pestre költözött a család, "ahol József már zenetanárhoz járt, nyolcévesen pedig már pódiumra is lépett." A tipikus nehéz zsidó-sors Magyarországon... Feltételezhető, hogy az a bizonyos említett kocsma is a birtokukba volt, került... Azzal ne is foglalkozzunk, hogy többek közt mit forgalmazhattak..! Ezzel együtt is, az írtak szerint, pozitívan, jó érzéssel emlékezhetünk rá, jótékonykodása, művészete kiemelte a nem éppen jó-hírű zsidóságból... -akkoriban még jobban előfordultak a köztiszteletet jogosan! kiérdemlő zsidó emberek...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!