Orbán Viktor elárulta: ezért kellett újjáéleszteni a magyar hadiipart (VIDEÓ)

Noha kezdetben szinte titokban indult, Magyarország hadiiparának újjáélesztése az elmúlt évek egyik legjelentősebb állami iparfejlesztési projektje lett – szögezi le összefoglalójában a Világgazdaság.hu.

Sokáig nem lehetett tudni, hogy pontosan miért döntött a kormány a fegyvergyártási képesség intenzív fejlesztése mellett, most azonban maga Orbán Viktor világított rá a döntés hátterére az MCC Feszt egyik zárt körű beszélgetésén.

A miniszterelnök elmondása szerint egy nemzetbiztonsági kabinetülésen merült fel a kérdés:

A válasz a kormányfő szerint lesújtó volt:

Hozzátette:

Ez vezetett oda, hogy a kormány elindította azt a hadiipari programot, amelynek eredményeként mára már nyolc gyár működik vagy épül az országban.

A felismerés hátterében az állt, hogy a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok gyakorlatilag leépítették a Magyar Honvédség

• teljes nehézfegyverzetét,
• kiképzési rendszerét és
• raktárkészleteit.

Több tucat katonai alakulat szűnt meg, például:

• harcihelikopter-ezredek,
• tüzérségi dandárok,
• légvédelmi egységek.

Az 500 lánctalpas harcjárművet is kivonták a rendszerből, ahogy a pilótaképzést szolgáló repülőgépeket és a rakétavédelmi rendszereket is. A haditechnika „felesleges” eszközként való eladása szinte teljesen felszámolta az utánpótlási bázist is, miközben a hadiipar elveszítette egyetlen vevőjét: a saját hadsereget.

A kormányzati döntés így nemcsak stratégiai, de kényszerű válasz is volt arra a felismerésre, hogy Magyarország hadászati értelemben kiszolgáltatott, és szükség esetén teljes mértékben külső szállítókra lenne utalva. Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése csak megerősítette ezt a felismerést.

A hadiipari fejlesztések eredményeképp az alábbi üzemek jöttek létre:

• Zalaegerszeg: lánctalpas és kerekes harcjárművek gyártása (pl.: Lynx),
• Várpalota: robbanóanyagok és lőszerek gyártása,
• Kaposvár: fegyver- és radarrendszerek integrációja,
• Győr: páncélozott járművek gyártása,
• Kiskunfélegyháza: kézifegyverek (pl.: kézi lőfegyverek, gépkarabélyok),
• Gyula: helikopter-alkatrészek,
• Nyírtelek: radarfejlesztés,
• Szeged: lézertechnológia (főként civil célokra).

A legtöbb üzem nemzetközi együttműködésben épült, például német vagy izraeli hadiipari vállalatokkal közösen, ami garantálja a NATO-kompatibilitást. Mindez nemcsak a Magyar Honvédség ellátását biztosítja, hanem a hadiipari export piaci alapú felfuttatását is lehetővé teszi.

A hadiipar állami kézben maradó része – például a gyártáshoz szükséges infrastruktúra – továbbra is nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt marad.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Fotó: Katona Tibor / MTI