Legjobb művem: Karinthy Frigyes alig ismert első gyermekének tragikus élete

Az irodalomtörténészek számára is unikumnak számító Karinthy Frigyes-relikvia került elő a tavaly elhunyt amerikai-magyar üzletember és író, Alexander Brody hagyatékából. Az egykori reklámszakember a neves író, Bródy Sándor unokája volt, ez adta a kötődést számára a századelő magyar irodalmához. A hagyatékból előkerült fotón Karinthy Frigyes elsőszülött gyermeke, Karinthy Gábor látható, ünneplőbe öltözve, négyéves korában. 

De ki volt Karinthy Gábor, a híres író kevéssé ismert gyermeke (a második házasságában született Karinthy Ferencet, Cinit sokan ismerik) és hogyan alakult az élete? 

A hagyatékból előkerült fotó, amelyet a Honterus Antikvárium és Aukciósház bocsátott árverésre, 1918-ban készült. Abban az esztendőben, amely Karinthy Frigyes és kisfia számára is borzasztó tragédiát hozott. Október legelején a Színházi Élet beszámolója szerint az Újságíró Egyesület éttermében ebédelt Karinthy Frigyes, a feleségével, Judik Etellel és a kis Gáborral. Ott viccesen megkérdezték a gyermeket, hogy ő is író lesz e? A kisfiú rávágta, hogy igen, újságcikkeket fog írni, de nem a saját nevén: „Karinthy Frigyes néven, mert őt már jól ismerik” – mondta a gyerek. Karinthy és a felesége jót mosolygott a jeleneten, napokkal később viszont Judik Etel ágynak dőlt. Elkapta a spanyolnáthát és október 17-én, csupán 32 évesen meghalt. 

A kisfiút letaglózta az édesanyja halála, bár nem sokat értett abból, mi történik. Karinthy Frigyes próbálta túlélni a túlélhetetlent, majd 1920 januárjában megismerte az akkor még házas Böhm Arankát, akit aztán el is vett feleségül. Az új asszony megjelenése az akkor hatéves Karinthy Gábor számára ismét törést okozott, már felnőttként azt írta, sosem szerette Arankát, aki nyugtalanságot, vibrálást hozott az édesapja életébe is, no meg még egy gyermeket, hiszen 1921-ben megszületett a későbbi neves író, Karinthy Ferenc. Kosztolányi Dezső (Karinthy Frigyes jó barátja volt) özvegye, Harmos Ilona a halála előtt nem sokkal így jellemezte a különbséget Judik Etel és Böhm Aranka között: „Amíg Judik Etel, az első asszony parázsló volt, amellett andalító és szelíd. Aranka lángolt, szikrázott, fénylett hidegen.” Karinthy Gábor már felnőttként a korán elhunyt édesanyjáról is írt, kegyetlen őszinteséggel: 

Karinthy Gábor az édesapja hatására korán az írás felé fordult, már 11 évesen saját lapot alapított, Vakáció néven. Még egy tiszteletpéldányt is küldött a saját maga által legépelt újságból a Színházi Életnek 1926 nyarán. A beköszöntőben pedig a következőt írta: „Egész vakáción át tart és szórakoztatni akar.” Később sem hagyott fel az írással, és a versek felé fordult. 1932-ben már a Nyugat folyóirat is kritikát írt róla, megjegyezve: „Karinthy Gábor élénk temperamentum (…). Kamaszosan heves gesztusai szinte széttörik a szűkebb kereteket.” Két év múlva a színészetet is kipróbálta, jelentkezett ugyanis Rózsahegyi Kálmán színitanodájába, ám nem maradt sokáig, 1937-ben viszont megjelent az első verseskötete, Étel és ital címmel, amit jól fogadott a kritika, frissnek érezték a verseit, filozófikusnak és mérhetetlenül pesszimistának. 

Karinthy Frigyes ekkor már súlyos beteg volt, egy évvel korábban agydaganattal műtötték Stockholmban. Karinthy Gábor a zaklatott magánélet ellenére jó viszonyt ápolt az apjával, nem próbálta másolni őt az írásaiban, egy alkalommal pedig arról írt, hogy Karinthy Frigyesnek sok könyve van, de mind szétszórva hevernek a lakásban. 

1938 augusztusában aztán Karinthy Frigyest egy siófoki panzióban érte a halál. A fia, Gábor is vele volt, éppen a kertben időzött, mikor bekövetkezett a tragédia. Elmondása szerint az édesapja a cipőjét akarta felvenni, közben esett össze, majd hamarosan meghalt. Utóbb kiderült, agyvérzést kapott. A mai Fiumei úti sírkertben tartott temetésen a koporsót szállító kocsi mögött Böhm Aranka ment elől, jobbján Kosztolányi Dezső özvegyével, balján a fiával, Karinthy Ferenccel. A korabeli lapok szerint „a második sorban haladt papírsápadtan, karikás szemmel Karinthy Gábor, az első szülött, a költő, Karinthy Frigyes egyik legjobb barátja.”

Karinthy halála után került elő egy levél, amelyet jó ismerősének írt, és kiderül belőle, mennyire szerette az elsőszülött fiát. A levélben arra kérte ugyanis Békessy Imre újságírót, hogy ha a most íródó színdarabja sikeres lesz, abban az esetben, ha ő már nem lenne, a fiának adják a honoráriumot. „Amennyiben előre láthatatlan oknál fogva nem lenne módomban igénybe venni, az összeg fiam, Karinthy Gábor nevére kerüljön. Ez olyan végrendeletféle” – írta Karinthy Frigyes.

Az apja halála megviselte Karinthy Gábort, akin ekkorra már eluralkodtak az idegbaj tünetei. A II. világháborút túlélte, majd könyvtárosként helyezkedett el, dolgozni viszont már csak keveset tudott. 1949-ben a Fővárosi Közlöny írt arról, hogy Karinthy Gábor 

Az előterjesztő azt kérte, hogy Karinthy Frigyesre való tekintettel a fia élete végéig havi 300 forint nyugdíjat kapjon, bár csak 35 esztendős. 

Karinthy Gábor később hosszú éveket élt az intaházi elmegyógyintézetben, amelynek a neves orvos és író, Benedek István volt az igazgatója. Benedek később a Sashegyen található családi villájában adott otthont Karinthy Gábornak, aki továbbra is írt verseket, de egyre kevésbé volt nyitott a világra. 1974-ben hunyt el csupán 59 évesen és pont úgy, mint 1938-ban az édesapja. Lehajolt, hogy felhúzza a cipőjét, a mozdulat során azonban megpattant egy ér az agyában és ez okozta a halálát. Így halt meg Karinthy Frigyes alig ismert fia, aki saját bevallása szerint egész életében a „hátán hordta a koporsóját”…