A Spar Brüsszelben támadja a kormány árcsökkentő intézkedéseit
A kiskereskedelmi lánc szerint a magyar szabályok sértik az uniós jogot.
Nem várható, hogy Brüsszel eljárást indítana a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, mivel korábban az Európai Bíróság már elutasította a hasonló kifogásokat. Iparági források szerint ráadásul a Spar és a többi hazai multi már hónapok óta nyomás alá akarja helyezni a kormányt, többek közt az EU pénzek befagyasztásának támogatásával.
Nyitókép: MTVA/Róka László
Ismét elmérgesedni látszik a magyar kormány és a Spar viszonya azt követően, hogy az osztrák üzletlánc panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és az inflációt letörni hivatott kötelező akciózás miatt. A Spar tulajdonosa, Hans Reisch az osztrák sajtóban azt állította, Orbán Viktor korábban megüzente, a kormány részesedést akar szerezni az üzletláncból, cserébe csökkentenék a szektorra kivetett különadót. A Spar vezére nem tudta bizonyítani állítását, a magyar kormány pedig határozottan visszautasította az állítást.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiskereskedelmi lánc szerint a magyar szabályok sértik az uniós jogot.
Lázár János építési- és közlekedési miniszter csütörtökön egy konferencián kiemelte:
felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.
Ezt is ajánljuk a témában
„Felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta az építési és közlekedési miniszter.
A miniszter ugyanakkor azt is világossá tette, hogy nem kiszorítani akarja a kormány az osztrák céget, mindössze azt várja el a Spartól, hogy „tiszteljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek”.
A Spar panaszában arra hivatkozik, hogy a magyar különadó és a kötelező akciózás szembemegy az uniós irányelvekkel:
Brüsszel ugyanakkor az erős nagyvállalati lobbi ellenére aligha áll a Spar mellé. Hatalmas öngól lenne, ha Brüsszel felfüggesztené a kiskereskedelmi különadót, mivel 2020-ban az Európai Bíróság a Tesco hasonló tartalmú, korábbi keresetét is elutasította.
A 2020 márciusában meghozott EU bírósági döntés kimondta, hogy nem diszkriminatív a progresszív adó, mivel az árbevételtől függ, hogy az adott vállalatnak kell-e különadót fizetnie, a szabályozás nem tesz különbséget a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között. Az ítélet precedensnek tekinthető, mivel kimondja, hogy a nagyvállalatok nem kifogásolhatják, hogy arányosan több adót kell fizetniük.
A jelenlegi, 2020-ban bevezetett különadó is a korábban a Tesco által bepanaszolt, 2011 és 2013 között alkalmazott extra hozzájárulás elve szerint lett bevezetve. A kiskereskedelmet és több már ágazatot is érintő különadót az évi 100 milliárd forintos nettó árbevételt elérő vállalatoknak kell az összeg feletti részre megfizetniük, mértéke 4,5 százalékra emelkedett 2024-től.
Az építési- és közlekedési miniszter a Spar magatartására reagálva világossá tette,
a Sparral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett.
Nem ez az első alkalom, hogy Lázár János arra figyelmeztette a multikat, megfizetik az árát annak, hogy Brüsszelhez fordulnak a magyar kormányt támadva. Lázár 2015-ben, akkor még kancelláriaminiszterként tette világossá, ha a multik nyomására Brüsszel eltörli a kormányzati intézkedéseket és a különadókat, akkor más formában fizettetik ki a cégekkel. Akkor a miniszter úgy fogalmazott:
lehet az Európai Bizottsághoz fordulni, de akkor még többet kell fizetni.
Lázár János most, szinte napra pontosan kilenc évvel később is ugyanerre figyelmeztette a Spart, egyben üzent a többi kiskereskedelmi láncnak is, amelyek eddig még nem kommentálták a Spar és a kormány közötti, egyre jobban elmérgesedő viszonyt.
Az Economx iparági forrásokra hivatkozva azt írja, az osztrák Spar Austria csoport mellett a többi nagy kereskedelmi cég is közreműködik a kormány elleni panaszáradatban, amely már hónapok óta tarthat. Beadványaikat az EU költségvetési és ellenőrzési bizottságánál és más ellenőrző szerveknél már zárt ülésen tárgyalták.
A külföldi cégek a sarokba akarták szorítani a magyar kormányt azzal, hogy el akarták érni a szabályozás felülvizsgálatát annak érdekében, hogy megerősítést nyerjen az uniós pénzek visszatartása hazánktól.
A lap szerint a Spar brüsszeli panaszának időzítése azzal függhet össze, hogy a közelmúltban hozta nyilvánosságra a vállalat a 2023-as eredményeit, amelyet a különadó miatt leront a magyar leányvállalat mérlege. Hazánkban a Spar a második legnagyobb forgalmat bonyolító kiskereskedelmi üzletlánc.
A kormány 2020-ben vezetett be újra az extra profit után fizetendő különadót több ágazatban, a Covid-19 járvány gazdasági következményeinek tompítása érdekében. A különadók megtartását indokolta az orosz-ukrán háború és az EU-s szankciók miatt brutálisan megemelkedő árak is.
Minden rekordot megdöntött 2022 második felében az élelmiszerárak emelkedésének üteme, miközben a kormány által bevezetett árstoppal érintett alapvető élelmiszerekből mesterséges hiányt generáltak, a helyettesítő termékek árát az indokoltnál sokkal jobban megemelték.
A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai lesújtóak: az eltúlzott áremelések hatására a kiskereskedelmi forgalom volumene jelentősen visszaesett. A jóval alacsonyabb forgalom és kevesebb vásárló ellenére az üzletek árbevétele érdemben nem esett vissza. A fogyasztás visszaesése jelenleg is az egyik legnagyobb korlátja a nagyobb mértékű gazdasági növekedésnek.
Az infláció leszorításának érdekében a kormány számos lépést előírt az üzleteknek, például a Spar által is kifogásolt kötelező akciózást. Ennek lényege, hogy hetente tíz termékkategóriában kell egyes termékeket legalább tíz százalékkal alacsonyabb áron kínálni a megelőző hónap átlagos áránál.