Már csak egyet kell aludni, és indul a vidéki otthonfelújítási program (VIDEÓ)
A támogatás a települések 91 százalékán, 2887 kistelepülésen vehető igénybe.
A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: „míg mások a túlélésre játszanak, mi már javában rajzoljuk az új stratégiánk térképét”.
A miniszterelnök politikai igazgatója interjút adott a Portfolionak, amelyből kiderül, hogy mik voltak a legmarkánsabb kormányzati célkitűzések, milyen eredményeket ért el a kabinet egy olyan geopolitikai, krízisekkel teli korszakban, amelyben sok ország csődöt mondott, és mik a tervek a jövőre nézve.
Orbán Balázs az interjúban elmondta, hogy 2022 óta, az orosz-ukrán háború kirobbanásával a kormányzat egyik legfontosabb feladata a fegyveres konfliktusból való kimaradás és a konfliktusból eredő negatív hatások mérséklése volt.
Mára elmondhatjuk, hogy Magyarország nem vált hadviselő féllé, nem vesz részt a gazdasági hidegháborúban, ebből a pozícióban pedig felépült egy régiós kulcsállami szerep a nemzetközi politikában. Ennek következtében pedig hazánk a háború utáni rend meghatározó szereplőjévé válhat, amit kézzel fogható gazdasági lehetőségekre lehet beváltani.
Hozzátette: eltűnt a háborús infláció, egyensúlyban a költségvetés, bérnövekedés indult el. Hangsúlyozta, hogy Európában egyedül hazánknak sikerült mindez, „mi kinn vagyunk a vízből, más országok pedig éppen elsüllyednek”.
Most tehát újabb intézkedések jönnek a fiatalok, munkából élők és nyugdíjasok megerősítésére.
Ezt is ajánljuk a témában
A támogatás a települések 91 százalékán, 2887 kistelepülésen vehető igénybe.
Szerinte: „Míg mások a túlélésre játszanak, mi már javában rajzoljuk az új stratégiánk térképét.”
Ezt is ajánljuk a témában
Sok múlik azon, hogy az amerikai elnök beváltja-e az ígéretét.
A forint válságával kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Amerikában történő események hatnak az eurózónára, és azokra a valutákra is, amelyek az eurózóna szomszédságában léteznek. Így a hazai fizetőeszköz sorsa is a világpolitikai helyzettől függ, a jegybank feladata, hogy az ingadozásokra odafigyeljen.
Szeretnénk, ha kevésbé lenne változékony az árfolyam, de ha a háborúnak vége és nincs dollár-euró valutaháború sem, akkor ezeknek a kisebb valutáknak a volatilitása is csökkenni fog.
Orbán Balázs ígérete szerint 2025-ben „elképesztő méretű beruházások indulnak el mind mennyiségben, mind nagyságrendben, a legkülönbözőbb területeken: infrastruktúra-fejlesztés, magasépítés, mélyépítés, intézményépítés, intézményfejlesztések. Az ehhez szükséges állami forrásokat beterveztük a jövő évi költségvetésbe, összesen több mint 300 új beruházás indul, amelyek összege meghaladja a 8100 milliárd forintot.”
A politikus úgy látja:
Az európai uniós forrásoknál sem látok strukturális problémát. A jövő évi költségvetésben 3700 milliárd forintnyi forrás van betervezve, miközben a forráslehívások rangsorában most éppen a 7. helyen állunk a huszonhét tagállam közül.
A kormány sikerességének kulcsát a konnektivitásban látja:
2025 lesz az első olyan év, amikor megmutatkoznak a magyar konnektivitás-politika első eredményei. Az elmúlt egy-két évben meghoztuk az ehhez szükséges döntéseket, és jövőre már működés közben láthatjuk az új magyar gazdaságpolitikát.
A kabinet egyik legfontosabb feladatának a reálbérnövekedés magas szinten tartását és a fiatalok lakhatáshoz jutásának megsegítését, illetve a hazai kkv-szektor megerősítését tartja.
Úgy látja, Amerika Donald Trumppal az élén elkötelezett abban, hogy lezárja az orosz-ukrán háborút. Hozzátette:
Ezt is ajánljuk a témában
Timofej Bordascsev professzor úgy véli, ne reménykedjünk a hősök hazatérésében.
Nem mindegy ugyanakkor a térség és benne Magyarország jövője és megítélése szempontjából, hogy milyen lezárása lesz ennek a háborúnak.
A magyar kormány álláspontja magyarbarát pozíció, nem oroszbarát vagy ukránbarát. Azt javasoljuk, hogy a háborús politikát békeretorikára és békepolitikára kell cserélni. Ezt javasoljuk az Európai Uniónak és a háborút vívó két félnek is.
Az illegális migrációval kapcsolatban így nyilatkozott: „A magyar kormány a bevándorlásban elsődlegesen társadalmi problémát lát, nem gazdasági kérdésként kezeli az ügyet. Úgy gondoljuk, hogy a multikulturális társadalom kialakulása, ami felé több nyugat-európai ország elindult, hosszú távon versenyhátrányt jelent majd számukra.
Mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon monokulturális társadalom van, és ezt szeretnénk megőrizni, mert megítélésünk szerint hosszú távon versenyelőnyt jelenthet számunkra.”
Ezt is ajánljuk a témában
Nógrádi György szerint Németországban a döntő fordulat nem következett be, a német politika erre képtelen volt.
Ezért a legszigorúbb bevándorláspolitikát szeretnénk fenntartani az Európai Unión belül – mondta.
Nyitókép:Mandiner / Földházi Árpád