Magyarországon is egyre nagyobb üzlet a társasjáték – mutatjuk a számokat!

2024. december 04. 20:54

A Társasjátékok Ünnepe után hetekkel még mindig a társasjáték a téma, ezúttal azonban gazdasági szempontból néztünk utána, hogy merre tart jelenleg a piac.

2024. december 04. 20:54
Társasjátékok Ünnepe

Nyitókép: Böjtös Gábortársasjáték, Társasjátékok Ünnepe 2024

Novemberben zajlott le a 12. Társasjátékok Ünnepe, melyen a Mandiner is jelen volt, hogy beszámoljon róla, de a rendezvény a Világgazdaság figyelmét is felkeltette, a lap pedig gazdasági oldalról vizsgálta meg az ipar rohamos fejlődését, sőt a legfrissebb, a témában azóta megjelent cikkében már a hazai termékekre, a társasjátékok költségeire és bevételeire összpontosít.

Ezt is ajánljuk a témában

Mielőtt komolyabban beleássuk magunkat a témába, fontos összegezni az alapokat. A társasjátékok mára egy többmilliárdos iparágat képviselnek még Magyarországon is, ahol a korábbi 4-5 szereplő helyett már nagyjából 20 osztja el maga között a több százezer játékost. És ez még mindig semmi a nemzetközi piachoz képest, amit talán Európa legrangosabb szakmai rendezvénye, az Essen Spiel jellemez legjobban, ahol évente több ezer új cím mutatkozik be.

Míg egy évtizede a fogyasztók főképp karácsonykor vásároltak, manapság már év közben is keresik az újdonságokat” – mondta el a Világgazdaságnak Gyöngyösi Gábor, Magyarország egyik legnagyobb kiadója, a Piatnik Budapest Kft. ügyvezetője.

Társasjátékos dömping van

Szintén Gyöngyösi Gábor mesélt arról a lapnak, hogy a korábban említett, Németországban bemutatott 1500-2000 címből a magyar piacra csak néhány száz érkezik meg. „A játék sikeressége azon is múlik, hogy tud-e valami olyat hozni, amitől újszerűnek hat, amitől az az érzés fogalmazódik meg a játékosban, hogy valamitől más, mint a többi” – magyarázta az ügyvezető, aki szerint a magyar piacot eleve nehéz feltérképezni.

Nehezíti a piaccal való ismerkedést, hogy a társasjátékok ára folyamatosan változik, vagyis leginkább nő, amire a Piatniknak a Catan és a Carcassonne alapjátékok fogyasztói átlagárának alakulását bemutatva konkrét adatai is vannak. Ezzel együtt akár milliárdos tévedéseket is lehet véteni a társasjáték-értékesítés struktúrája miatt.

Részben azért is, mert az átlag vásárló a fiataloktól a felnőtteken át a nagyszülőkig bárki lehet, ők leginkább könnyebb és szórakoztatóbb, olcsóbb játékokat keresnek, miközben a komolyabb és komplexebb, ezzel együtt drágább darabokat csak néhány ezren vásárolják meg, mégpedig az úgynevezett gamerek. Azonban míg régebben a társasjáték főleg karácsonyi ajándék volt, mára már ez átfordult – év közben is rengeteg kel el, az ünnepi szezonban pedig 20-30 ezer forintot is költenek az emberek az ajándék társasokra.

A tudattalan mélyén
A tudattalan mélyén, Freud nyomában

És hogy miért jó a társasjáték, arra mindenkinek más magyarázata van. Az általános konszenzus azt tartja szem előtt, hogy a társas a nevéből adódóan nagyon jót tesz a szociális képességeknek, emellett a stratégiai érzéket, a gondolkodást serkenti és fejleszti. A komolyabb kategóriás, még a társasokon is túlmutató, terepasztalos játékokkal foglalkozó Főnixcsarnok ügyvezető igazgatója, Kállai Roland, ezek árát szemléltetve azonban úgy fogalmazott a Világgazdaságnak, hogy

mutasd meg ezt a játékot a gyerekednek, és soha nem lesz pénze drogokra, alkoholra, dohányra.”

Ami szintén szempont lehet. Maradjunk azonban a modern társasjátékoknál és alap pozitív hatásaiknál, valamint a témánál, hogy miképpen érzékelhető a hazai piac változása az utóbbi években. A VG friss cikke alapján a magyarok kedve nagyon is megjött a játékhoz, és brutális ütemben nő a játékosok száma Magyarországon. Emellett nagy az igény a magyar társasjátékokra is, de fejlesztőként ebből még nem lehet megélni, mivel a magyarosított külföldi játékok uralkodnak idehaza is.

Mit vásárolnak a magyarok?

A Világgazdaságnak a Társasjátékok Ünnepén nyilatkozott Karcagi Péter játékszerző, a Cogitate Games kiadó tulajdonosa, aki azt mondta, hogy „modern társasjátéknak az számít, amelyben nincsenek dobókockák, sőt bábuk és pálya sem” – amivel egyébként a Tokió királya, a Homályrév, a Nemesis és a Halandó halál, vagy éppen a Robinson Crusoe ismeretében nem annyira értünk egyet, de persze bőven akad példa erre is.

A kiadók szerint mindenesetre itthon a vásárlói visszajelzések alapján a kompakt, könnyebben megfizethető és valóban élményt nyújtó játékok a népszerűek, valamint a „cukiság”.

Ezt is ajánljuk a témában

A piacot jól ismerők szerint az állatos és a keleti jellegű, indiai, japán, kínai, arab témájú játékok számítanak kifejezetten keresettnek, emellett pedig az is szempont, hogy olcsó, tartalmas, szórakoztató és innovatív legyen az adott játék. „A kevesebb néha több, nem attól lesz jó egy játék, hogy minél nagyobb, sok alkatrészes és csilivili. Az ötlet a fontos, ami megadja hosszú távon is a játékélményt, és a társaság, amelyikkel játszom” – magyarázta a VG-nek Hegedűs Csaba, az A-games kiadó és forgalmazó ügyvezetője.

A kiadók véleménye az, hogy lehet készíteni és kiadni saját fejlesztésű játékot, de ennek megvan a maga folyamata:

  • először prototípust kell készíteni a teszteléshez, ami az egész lelke, ráadásul azt, hogy mikor piacképes egy termék, a tervező és a fejlesztők vagy a kiadó is eldöntheti 
  • később következik a végleges grafika, vagy éppen az a gyártási dizájn, aminél az alkatrészek és a doboz fizikai tulajdonságait határozzák meg 
  • a folyamat közben az önköltségen sem árt gondolkodni, avagy a tesztelők és a grafikus díjazásán, a gyártási költségen
  • mindezek után pedig meg kell tervezni, hogy hány értékesítési lépcsőre van szükség ahhoz, hogy a játék a fogyasztókhoz kerüljön
Skyrise
Skyrise társasjáték

Érdekes lehet, hogy a gazdasági oldal, mivel egy nettó 10 ezer forintos társasjáték árából nagyjából 2 ezer forint az önköltség rész. A szakértők szerint a nagykereskedő ezután a maradék 8 ezer forint 60-70 százalékát kéri el, és szám szerint mondjuk, 3 ezer forintért szeretné átvenni azt a játékot, amit a kiadó 2 ezerért készített el. Ezt követően 5-20 százalékos haszonnal adja tovább a kiskereskedőknek. A javadalmazás pedig függ a játék komplexitásától és tartalmától, hiszen több összetevő esetén több tervezőt és kivitelezőt kell megfizetni.

Ezt is ajánljuk a témában

Hegedűs Csaba szerint az változó, hogy kit mekkora összeg illet a játék árából. „Kiadója válogatja, hogy a szerzőket mennyire fizeti meg. Az európai trend a példányonként 0,5–2 euró. Magyarországon ez 150–500 forint, a játék fogyasztói árától függetlenül.” – mondta az ügyvezető, akinek véleménye alapján a legtöbb energiát a kiadó teszi bele, így a legtöbb pénzt is, hiszen a tervező mellett kifizeti a grafikust, a gyártást, a szállítást, a vámoltatást, ha külföldön gyártat, a logisztikát és a marketinget is.

Egy játéknak pedig már csak a grafikai költsége is a százezertől több millió forintig terjedhet, és természetesen a papíranyag legyártása, valamint a fa- vagy éppen műanyag-elemek elkészítése sem olcsó.„

Ezzel lehetne beindítani a hazai ipart

Évente azonban 280-300 olyan társasjáték jelenik meg magyar nyelven Magyarországon, ami nem magyar fejlesztésű játékok, hanem a kiadók által lefordított címek. Hegedűs Csaba szerint csak 20-30 kiadott játék mögött áll magyar fejlesztő. A játékosok ráadásul inkább a díjnyertes és a sikeres, külföldi szerzők játékaiért fizetnek. Ettől függetlenül azonban nagy az igény a magyar társasjátékokra, de ebből, avagy a játékok fejlesztéséből és kiadásából ma még sajnos nem lehet megélni.

Hegedűs Csaba úgy fogalmazott a Világgazdaságnak, hogy „a magyar játékiparnak az adna nagy lökést, ha a magyar vásárlók bizalmat adnának azoknak a kiadóknak, amelyek magyar fejlesztésű játékokat hoznak forgalomba”. Szerinte „léteznek ugyanis nagyon jó magyar játékok, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi piacon is”. Mint elmondta, „ha a magyar vásárlók tudatosabbak lennének, és bizalmat adnának egy új magyar terméknek, akkor azzal támogatnának egy magyar szerzőt, egy magyar grafikust, egy magyar kiadót és forgalmazót, aminek következménye az lehet, hogy a sikeren felbuzdulva még több magyar játékot adnak ki. Idővel pedig eljuthatnánk odáig, hogy egy szerző nem 156 forintot, hanem többet kap egy játékáért.”

 

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Æðelflæd
2024. december 04. 22:14
Csak lennék már nyugdíjas, hogy végre ráérjek kiad(at)ni a saját játékaimat... De köszönöm a cikket, mert tényleg mindig elfelejtem, hogy kéne már lépni az ügy érdekében! :-)
nesztekjobbrol
2024. december 04. 22:00
"A társasjátékok mára egy többmilliárdos iparágat képviselnek még Magyarországon is" forintban...ami par millio dollar, jobb helyen kijon 1 haz belole lofutty
Ehetős Odó
2024. december 04. 21:48
Sok hülyeséget megvetetnek az emberekkel. Pedig vannak klasszikus, jó játékok, évtizedesek, évszázadosak, évezredesek is.
nemodabuda-4
2024. december 04. 21:31
Be akarják dönteni az egész világ kereskedelmét a jenki kutyák! mit baszik az hogy milyen cég jönne ide? nem lesz kinek nem lesz mit gyártani!!! NEM LESZ SEMMI! SE ENERGIA, SE ANYAG, SE SZERSZÁM! MI A LÓFASZT FOG GYÁRTANI ? A kurva amcsi zsidók levadásszák a csordát! az ő kezük tiszta marad ! ők fizikálisan nem ölnek meg senkit! csak pénzügyileg!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!