Idén újfent bizonyítást nyert: bajban a főváros, üres a kassza és csak a mutogatás megy

December elején tette közzé honlapján az Állami Számvevőszék részletes jelentését, amelyben bemutatták, milyen anyagi helyzetben vannak a hazai települések. A hivatalos kommüniké szerint erre azért volt szükség, hogy növeljék az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságát, továbbá az idén nyári önkormányzati választások után ezzel segítsék az újonnan felálló képviselőtestületek munkáját. 

 – közölte a szervezet.

Mint az Állami Számvevőszék közölte, a beérkezett, 2024. szeptember 30-i átadás-átvételi állapotot tükröző adatok köre egyebek mellett kiterjed az önkormányzatok 2024. évi költségvetése kiadási és bevételi főösszegének százalékos teljesítésére, az önkormányzatok pénzkészletére, hitelállományára, az önkormányzati vagyon változásaira, illetve a folyamatban lévő beruházások, felújítások számára és tervezett összköltségére is.

Minden szem Budapesten

Bár valamennyi település anyagi helyzete érdekes és említésre méltó, a belpolitikai alakulások miatt értelemszerűen a legnagyobb figyelem a fővárosra terelődik. A közélet iránt érdeklődők évek óta nem hallhatnak mást, ha Budapest anyagi helyzete szóba kerül, minthogy az milyen rossz helyzetben van. A Karácsony Gergely vezette főváros narratívája az, hogy a kormány kivéreztette az önkormányzatot, nincs pénz semmire, eleve itt a csőd, de ők olyan ügyesek, hogy Dávidként megküzdenek Góliáttal és sikerre viszik Budapestet. Ennek némileg ellentmond a kormánypárti narratíva, amely arra épül, hogy 2019-ben Karácsony hatalmas plusszal vette át a főváros vezetését, de sikerült elszórni a pénzt. 

– fogalmazott egy tavalyi interjújában Tarlós István korábbi főpolgármester.

Most akkor itt a csőd?

Még az első negyedévben a ÁSZ kiadott egy jelentést, amelyre hivatkozva Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettes azt állította, hogy téves az állítás, miszerint a főváros vitte csődközelbe Budapestet.

– tette hozzá a politikus, aki jelenleg jogi csavarok miatt nem főpolgármester-helyettes, hanem a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. 

Karácsony Gergely az önkormányzati választások után jóval nehezebb helyzetbe került, mint volt korábban, ugyanis már nincs akkora teljhatalma, mint korábban, ez meg is látszik, ugyanis az év végéig nem sikerült megszavaznia a közgyűlésnek a következő évi költségvetést. 

Mint korábban megírtuk: ezt a tervet a főváros az Alkotmánybíróság határozatára alapozza, amelynek értelmében az önkormányzatokra maximum annyi adóterhet lehet róni, amennyi támogatást kapnak az államtól. Továbbá asztalon szerepel folyószámla-hitelkeret elfogadása is. Az előterjesztés értelmében a közgyűlésnek jóvá kell hagynia, hogy a főváros 2025-ben is egy 60 milliárd forintos hitelkeretből gazdálkodhasson.

Az előterjesztéshez csatolt javaslatból azonban még az is kiderült, hogy a főváros január 2-tól február 28-ig 40 milliárd forintot lehívna a 60 milliárdos hitelkeretből. Vagyis Budapest az év első két hónapjában hitelből tervez működni. A december 18-i, idei utolsó közgyűlés előtt a fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek figyelmeztették a politikusokat, fogadják el a jövő évi költségvetést, amely tartalmazza a béremelésüket. 

– reagált Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke. 

A szerdai közgyűlésen végül hosszú tárgyalás után, de végül összefogtak a baloldali pártok, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció és Karácsony Gergelyék megfogták egymás kezét és elfogadták a jövő évi költségvetést. 

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP