A bíboros arról beszélt: nem tudjuk pontosan, hogy Isten hogyan és mikor, de hisszük, hogy valamiképpen beavatkozik a világ dolgaiba.
Hisszük, hogy imáinkban személyesen tudunk kommunikálni Istennel, és neki hatása van az emberiség sorsára – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek, hangsúlyozva, hogy ezért nem lehet abbahagyni a békéért való imát.
A bíboros arról beszélt: nem tudjuk pontosan, hogy Isten hogyan és mikor, de hisszük, hogy valamiképpen beavatkozik a világ dolgaiba.
Ezért „odaadó könyörgésünk” arra irányul, hogy az Istennel való személyes kapcsolatban kérjük a békét, kérjük a segítségét a mi történelmünkben, a mi környezetünkben.
Hozzátette: az ukrajnai háború kitörése óta a Szent István-bazilikában és máshol is imádkoznak katolikus közösségek a békéért.
Erdő Péter szólt arról: az embernek bármilyen nehéz helyzetben van reménye, és ezt a reményt Jézus adja. Mert ha Isten emberként megszületett, meghalt és föltámadt, akkor a mi emberi életünk sem ér véget a halállal, hivatásunk több a földi életnél. Ez az életünk igazi perspektívája.
A bíboros úgy fogalmazott: „Krisztus a mi reményünk, mert az ő feltámadása hordozza az ígéretet, hogy mi is feltámadunk”. Ez a rövid állítás az egész Krisztus-esemény lényege és örömhíre, és ezért a szeretet mellett a remény ünnepe Jézus születése.
Erdő Péter szólt arról is, hogy a 2025-ös szentév, amelyet Ferenc pápa szenteste nyit meg Rómában, a „remény zarándokai” mottót kapta. Ez a remény sokféle lehet: reménykedünk Isten irgalmában, aki megbocsáthat nekünk és embertársainknak, és reménykedünk abban is, hogy itt, a Földön segít apróbb és nagyobb bajainkban.
A szentévekről szólva felidézte: a jubileumi év az Ószövetségben szereplő jóbel év keresztény továbbvitele. Az ötven évente megtartott jóbel év a teljes kiengesztelődés, a tulajdonosától elvett javak visszaadásának alkalma volt. Hogy a gyakorlatban mennyire érvényesült, azt nem tudjuk pontosan, de az eszmény, hogy ötven évente tiszta lapot kell nyitni, az adósságtól, az igazságtalan viszonyoktól meg kell szabadulni, a földeket parlagon kell hagyni, hogy pihenjenek, ökológiai szempontból is nagyon aktuális gondolat.
Elmondta: a keresztény szentév a krisztusi megváltás nyomán a bűnbocsánattal is összefügg, aminek elnyeréséhez azonban bűnbánatra is szükség van.
Elsőként VIII. Bonifác pápa hirdetett 1300-ban a régiek emlékére utalva jubileumi évet. Eleinte 100 évenként tartottak szentévet, fokozatosan csökkent 25 évre a jubileumok közti idő. A búcsú elnyerése mindig valamilyen jó cselekedethez, elsősorban vezekléshez volt kötve, a vezeklés pedig lehetett zarándoklat, ami a középkori ember számára még komoly, sőt, veszélyes megpróbáltatás volt.
Hozzátette: más jó cselekedetekhez is fűztek búcsúkat, de a szentévben kifejezetten a zarándoklattal kötötték össze. Ez a hagyomány fejeződik ki Ferenc pápa rendelkezésében, amely a remény zarándokai témát adta a 2025-ös szentévnek.
A zarándoklat célja nem kell, hogy mindenképpen Róma legyen, Ferenc pápa engedélyezte, hogy minden egyházmegyében a székesegyházban, illetve más, „kisebb bazilika” címmel rendelkező templomokban, illetve a főpásztor külön döntése alapján további helyeken is el lehessen nyerni a teljes búcsút.
Ugyanakkor – hangsúlyozta a bíboros – az imádság az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a zarándoklatok során. Régen sokan nem fogalmazták meg szavakkal az odaadásukat, a bűnbánatukat, elég volt bizonyos gesztusok megtétele. A zarándoklat azonban ma már nem lehet csak fizikai cselekedet.
Erdő Péter szólt arról is: ma divat a vallási turizmus, de a zarándok, szemben a vallási turistával, nem a szakrális művészet vagy a történelem iránt érdeklődve keres fel szent helyeket, és nem csak az esztétikumot keresi, még ha ugyanúgy szállásra, kosztra, közlekedésre van is szüksége, mint a turistának.
Egy hosszú gyalogútnak természetesen lehet mentálhigiénés haszna, de a zarándoklat több ennél: a zarándok valahová és valakihez, valamilyen kéréssel vagy valamiért hálát adni megy. A zarándoklatnak tehát mindig természetfeletti dimenziója van, a zarándok azért indul útnak, hogy személyes kapcsolatba kerüljön Istennel.
Erdő Péter a katolikus hívek számáról szólva azt mondta: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében különösen a főváros pesti oldalán sok plébánián a népességcsökkenésnél is nagyobb arányban csökkent a keresztelések száma, sokan vannak, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs sem a katolikus, sem más egyházzal. Ugyanakkor az agglomerációban javulnak a statisztikák.
Emellett Budapesten új jelenség, hogy a Szent István-bazilika, a belvárosi és más templomok is megtelnek az angol nyelvű szentmisék alkalmával. Afrikai, Fülöp-szigeteki, vietnámi közösségek és a világ más tájairól érkezők is szép számmal, rendszeresen gyakorolják a vallásukat a főváros templomaiban.
„Nem tudom, hogy kinek hol van az állandó lakhelye, milyen állampolgár, de látom, hogy katolikus hívők, akik gyakorolják a vallásukat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az idők jeleit látja ebben.
A bíboros nagy missziós területként, ugyanakkor nehéz feladatként beszélt az egyház által fenntartott köznevelési intézményekről. Ezeken az intézményeken keresztül nagyon sok nem vallásos, ugyanakkor az egyházra nyitott, hiszen a gyerekét katolikus iskolába járató családdal találkoznak. Nagy odafigyeléssel, empátiával kell közelíteni ezek felé a gyermekek felé – mondta, hozzátéve, lassan felkészültek erre a feladatra is.
Meglátása szerint jó irányt találtak az ifjúságpasztorációval foglalkozó lelkiségi mozgalmak, amilyen például a Shalom közösség. Ezek a csoportok egyházmegyei találkozójukon beszámoltak a munkájukról, és arról is, hogy hány hozzájuk csatlakozó fiatal készül a keresztségre. Ez pedig jól mutatja, hogy felnőtt korban, messziről érkezve is el lehet jutni a katolikus hitre.
Nyitókép:Ambrus Marcsi – IEC2020
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az elveknek következményeik vannak – szól egyik kedvenc amerikai filozófusom. Szilvay Gergely írása.
Először lmbtq-zarándoklat megy a Szent Péter-bazilikába, utána pedig egy bíboros exorcizálja a székesegyházat a zarándoklat miatt. Szilvay Gergely írása.
Pápaválasztás, Oroszország teljesítette teljesítette egyetlen célját, minden elsötétült az egyik vármegyében. Mutatjuk az idei év májusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 190 ezer ember volt kíváncsi!
Óriási elismerés Magyarországnak, pápaválasztás és Erdő Péter, illetve Karikó Katalin – mutatjuk az idei év áprilisának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre átlagosan közel 200 ezer ember volt kíváncsi!
Mindig szigorúan akkor és ott válnak harcos gyermekvédőkké, amikor és ahol annak politikai konjunktúrája van. Francesca Rivafinoli írása.
Több ezren utaztak Veszprémbe, hogy részt vegyenek a szertartáson.
A pártnak idén ügyesen sikerült nőnap alkalmából összeugrasztania egymással a nőket és a férfiakat. Francesca Rivafinoli írása.
Már Isztambulban készül a labdarúgó Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőre a Liverpool. A rutinos kezdőkapus kiesése Pécsi Ármin előtt is felvillantotta az utazás reményét.
