Nagy Attila Tibor politikai elemző előre tekintve arról is beszélt lapunknak, hogy mely területen kell véleménye szerint 2025-ban „nagyot domborítania” a kabinetnek.
Az év vége a számadás, a következtetések levonása, és egyben a tervezések ideje is. Nincs ez másként a politikai berkekben sem. Összeállításunkban szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi volt a 2024-es év három legfontosabb belpolitikai tanusága.
Az első a kegyelmi ügy, amely február első napjaiban robbant ki, és Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit európai parlamenti listajelölt lemondásához, illetve Balog Zoltán református püspök visszalépéséhez vezetett – fogalmazott a Mandinernek Nagy Attila Tibor politikai elemző, jelezve, hogy ezt a kormánypártok a mai napig nem heverték ki.
„Két politikai világsztárt veszítettünk el”
Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában a kegyelmi ügy kapcsán már korábban levonta a tanuságot. Kijelentette, „a legfontosabb, hogy a történelmi egyházaink elég erősek ahhoz, hogy az ilyen hullámveréseken túljussanak. Semmi ok nem volt arra, hogy belerángassanak bennünket, kálvinistákat ebbe a politikai botrányba. Minden politikai döntésért a politikai vezető viseli a felelősséget” – húzta alá. Majd az ezzel járó politikai veszteség pótolható-e, azt a választ adta, „nemcsak egy államfőt és egy minisztert, hanem két fantasztikusan teljesítő politikai világsztárt veszítettünk el. (...) Ez hatalmas veszteség az egész nemzeti közösség számára. Ilyen a politika” – fűzte hozzá.
„Erre utal, hogy Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tárcavezetője beszél róla, pedig lassan már egy év telt el azóta, vagyis nem sikerült teljesen feldolgozni. Ennek pedig az az oka, hogy a volt köztársasági elnök a mai napig nem magyarázta el, hogy miért hozott ilyen döntést” – tette hozzá az elemző.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Emlékezetes, hogy a nyár elején Balog Zoltán interjút adott 777-nek a kegyelmi ügyről. Az interjú során az egykori miniszter elárulta, felajánlotta a segítségét és a kiállását Novák Katalinnak, „de ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget”.
„Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet, és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől, súlyos tehernek érzem ebben az ügyben. Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel” – hangzott el a beszélgetés során.
Ezt is ajánljuk a témában
Először beszélt a köztársasági elnök lemondásához vezető ügyről a református püspök a 777-nek.
Nagy Attila Tibor azzal folytatta, hogy véleménye szerint a második belpolitikai tanulság Magyarország soros európai uniós elnökségéhez köthető, merthogy „ez nem sikerült annyira rosszul, mint azt a hazai és külföldi kritikusok előre vizionálták”. „Úgy tűnhetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sokak által provokatívnak tartott békemissziójával veszélyezteti a budapesti kabinet uniós elnökségét, például azzal, hogy egyes tagállamok, vezetők bojkottal gátolják a kormány munkáját. Bojkott nemigen lett, néhány informális ülést hagytak ki csupán európai vezetők, miniszterek”.
Az elemző kiemelte, hogy az elnökség utolsó időszakában a Puskás Arénában sikerült összehozni a Budapesti Memorandumot. „Ráadásul sikerült elérni azt, épp a magyar uniós soros elnökség idején, hogy Romániát és Bulgáriát felvegyék a schengeni övezetbe, teljes jogú tagállamokká váljanak” – emlékeztetett. Itt visszakérdeztünk a nyugat-balkáni integrációra, mire Nagy Attila Tibor úgy felelt: e tekintetben nem lát előrelépést.
A Memorandumról Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjújában is beszélt. Úgy fogalmazott, „stratégiai volt a magyar elnökség”, az volt a céljuk, hogy kijelöljék azt az irányt, amit az európai intézményeknek az elkövetkező öt évben követni kell. „Ez egy magasabb szintű, absztraktabb stratégiai gondolkodást igényel” – jelentette ki.
Bóka hozzátette, „ha a budapesti nyilatkozatot, a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetéseket vagy a bel- és igazságügyi együttműködés stratégiai iránymutatásait tekintem, amelyeket mind az elnökségünk alatt fogadtunk el, azt hiszem, sikerrel vettük ezt az akadályt is”.
Ezt is ajánljuk a témában
Bóka János is értékelte az elmúlt évet és Magyarország, valamint a Patrióták szerepét a folyamatok alakításában.
Harmadik pontként a magyar gazdaság helyzetét emelte ki a baloldali elemző, felvetve, hogy erre az évre négy százalék körüli GDP-bővülést vizionáltak előre a kabinet részéről, de nem ez történt. Itt álláspontja szerint e kérdésben kevésbé volt sikeres a magyar kormány.
Megjegyezte, furcsa, hogy Nagy Márton NGM-vezető a német gazdaság „tragikus állapotára” hivatkozott; azt ugyanis előre lehetett tudni, hogy „Berlin gazdasági problémákkal fog szembenézni a 2024-es esztendőben. A szerkezeti, növekedési problémákról pedig még jóval előbb lehetett tudni”.
A szakértő hozzátette,
e tekintetben a kabinetnek jövőre nagyot kell domborítania
– pláne, ha további kedvezményeket kíván adni a kormány –, hogy a választási évre kialakítsa a konjunktúrát, vagy legalábbis a konjunktúraérzetet.
Nyitókép korábbi felvétel. Fotó: JOHN THYS / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Leállított atomerőművek, a zöld átállás hátrányai, rossz viszony Kínával – Németország gazdasági problémái nem most kezdődtek.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszter szerint a Magyar Péter körüli felhajtás is valójában Orbán Viktorról szól.
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
„Semmit nem fognak feltárni, de napirenden tartják az ügyet. Erre van szüksége Magyarországnak?” – tette fel a kérdést az újságíró.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei május 19-én.
Halálos kimenetelű robbanás és tűz keletkezett a Mol tiszaújvárosi üzemében.
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.
