A jövő a patriótáké – Orbán Viktor a Mandinernek

Kereki Gergő és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner hetilapban

2025-ben teljesen új külpolitikai tájkép vár Magyarországra. Milyen közvetlen, tapintható haszonnal jár majd a magyar családok számára, hogy Donald Trump lesz az USA elnöke?
A legközvetlenebb haszna Trump győzelmének gazdasági természetű. Amerika korábban a második legnagyobb befektetője volt a magyar gazdaságnak, ma viszont már csak a negyedik. Ez összefügg azzal, hogy a demokrata kormányzat kifejezetten diszkriminálta Magyarországot. Az USA felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, az amerikai gazdaság szereplőinek folyamatosan azt a jelzést adta, hogy Magyarország problémás ország, a vízumkorlátozásokkal pedig a közlekedést is megnehezítette. 

Lesz kereskedelmi megállapodás, lesz tisztességes vízumelbánás, és magas technológiai színvonalat képviselő amerikai befektetők jönnek Magyarországra.

Milyen hatással lehet Trump győzelme a nyugati világ politikai struktúráira?
A hidegháború vége óta a nyugati politikát a liberális erők és a patrióta erők küzdelme határozta meg. 2010-ig a liberálisok uralták a teret, 2010-ben viszont jöttek a magyarok, és az új alkotmányunkkal egy teljesen más jövőképet fogalmaztunk meg. Majd egyre-másra erősödtek meg és arattak győzelmet a hozzánk hasonló patrióta erők. Először a lengyeleknél, aztán 2016-ban győzött Trump, a britek kiléptek az EU-ból, megerősödtek a csehek, most legutóbb az olaszok és a szlovákok. A mindennapok sürgés-forgása fölött, a magasabb horizonton zajlik egy nagy civilizációs küzdelem a nyugati világon belül. Ez a civilizációs vita történelmi sorskérdésekben ölt testet. Ilyen a migráció, a családok jövője, a gender, a keresztény hagyomány, a háború és a béke kérdése, valamint a gazdasági és vállalkozási szabadság ügye. 

 van viszont gazdasági és vállalkozási szabadság, és vannak keresztény értékek. Az amerikai elnökválasztás ebben a dimenzióban is radikálisan megváltoztatta az erőviszonyokat, és elbillentette a patrióták javára. Ez minden magyarnak jó.

Megválasztása óta már többször beszélt a leendő amerikai elnökkel, múlt héten pedig kiutazott hozzá Floridába. Mi volt a benyomása? Milyen volt a hangulat ezeken a megbeszéléseken?
A nemzetközi politikában mi, magyarok vagyunk az egyetlenek, akik 2010 óta következetesen azt mondjuk, amit Trump, ezért úgy tekintenek ránk Amerikában, hogy mi már Trumpok voltunk Trump előtt is. Mi akkor voltunk patrióták, amikor nyugaton még a progresszív liberálisok vitorláját dagasztotta a szél. A politikában azonban a méret sokat számít. Amerika egy világbirodalom hatalmas GDP-vel és hadsereggel. Magyarországnak nem szabad túlértékelnie magát, és nem gondolhatjuk azt, hogy a világ azzal foglalkozik, hogy megoldást találjon a mi történelmi problémáinkra. Trump elnök tehát nem a megváltónk, hanem a harcostársunk, egy patrióta, aki ugyanazokért az értékekért harcol a maga világában, mint amelyekért mi itt, Magyarországon.

Beszélt arról önnek, hogy mire készül? Milyen világra ébredünk a Trump-korszak első napjain?
Az amerikai republikánusok a vadnyugat összes pozitív örökségét magukkal hordozzák. Nem mérlegelnek a kelleténél többet, inkább cselekszenek, gyorsan, radikálisan, elszántan, korlátokat alig ismerve. Világos terveik vannak. A tartalmat illetően ugyanaz fog történni Amerikában, amivel mi próbálkozunk 2010 óta Magyarországon. A kormányzásuk programját olyan kutatóintézetek írták, amelyeknek meghatározó szellemi vezetőivel hosszú évek óta munkatársi kapcsolatban vagyunk. Alaposan felkészültek a kormányzásra.

Az EU-t hogyan fogja érinteni a Trump-hatás?
Az a brüsszeli törekvés, hogy a nemzetállamok helyett egy európai intézmények által irányított európai egyesült államokat építsenek, elakad. Azok az országok, amelyek szembeszegülnek a birodalmi gondolattal, megerősödnek, a brüsszeli birodalmi központ pedig gyengül. Az új amerikai vezetés ráadásul a háború kérdésében szemben áll a háborúpárti brüsszeli elittel, ezt nem is rejti véka alá. Ő a béke embere, utálja a vérontást, az első kormányzása idején sem indított háborút, amelyiket pedig lehetett, azt lezárta. 

Találkozott Elon Muskkal is. Róla mi volt a benyomása? 
Musk az emberiség előtt álló technológiai dimenzióban él, és a jövőből küldözgeti vissza nekünk a javaslatait. Bízom benne, hogy sikeres együttműködést tudunk vele kialakítani.

Milyen jellegű együttműködés lesz ez? 
Például a műholdüzletágban szeretnénk vele együttműködni. Magyarországnak eddig nem voltak saját műholdjai, most építjük ezeket, és feljuttatjuk a világűrbe. Mind a megépítésükben, mind a feljuttatásukban partnereket keresünk. Ez a 4iG feladata.

Mit vár a jelen állás szerint leendő német kancellártól, Friedrich Merztől, aki, noha jobboldalinak mondja magát, éppenséggel még háborúpártibb, mint akár Olaf Scholz? 
A februári választás után hivatalba lépő kancellár lesz az ötödik német kollégám, Helmut Kohllal kezdtem, aztán jött Gerhard Schröder, Angela Merkel, majd a mostani, Scholz. A német gazdaság súlyos helyzetben van, stratégiai problémák előtt áll. A gazdaságuk egyik baja a kereskedelmi háború Kínával, a másik pedig az, hogy elvágták magukat attól az olcsó orosz energiától, amely eddig a versenyképességüket biztosította. Ez a két tényező tüdőlövés a német gazdaságnak, ezért halljuk most a hörgéseket. Ezt nem én mondom, hanem Mario Draghi, aki tanulmányával sokkolta a brüsszeli elitet. A Draghi-jelentés a legfontosabb intellektuális esemény az idei évben. Világosan leírja, hogy ilyen magas európai energiaárak mellett mindannyian tönkre fogunk menni. Németország új vezetőjének ezekre a kérdésekre kell választ adnia.

Mi várható ön szerint Szíriában? Milyen világ­politikai változásokat hoznak az ottani események? Hazatérnek az Európában élő szírek, vagy még nagyobb migrációs hullám indul el a kontinens felé?
Még nem dőlt el, milyen útra lép Szíria. Ha terrorcsoportok veszik át a hatalmat, és nem jön létre konszolidációs egységkormány, akkor milliók próbálnak ismét illegális módon bejutni Európába, ezzel jelentősen növelve a biztonsági kockázatokat. A helyzet forró, így 

Ha valaki azt állítja, hogy Magyarország is részese ennek a konfliktusnak, például úgy, hogy a szír elnök ideérkezik, az belerángatja hazánkat egy komoly konfliktusba. A szenzációhajhászás helyett mind a médiának, mind a politikának inkább a felelősség hangján kellene beszélnie.

Két éve hirdette meg a konnektivitás elvét a külpolitikában. Hogy látja, miként tud működni a magyar stratégia a közeljövőben?
Az elnöki beiktatás után Magyarország elmondhatja magáról, hogy egyszerre ápol stratégiai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Kínával, miközben kipróbált kapcsolatrendszert tart fönn Oroszországgal, és baráti köteléket ápol Törökországgal. Ráadásul a Meloni-féle patrióta Olaszország is szövetségesünk, a franciákkal pedig kiegyensúlyozott a viszonyunk. Már csak a németekkel vannak rendezetlen ügyeink, de ez is megoldható. Talán még sosem álltak ilyen jól együtt a csillagok a magyar diplomácia egén.

Gazdaság. 2024 nem tartozik a legfényesebb esztendőink közé. 2025-ről azt mondta, hogy „fantasztikus év következhet”. Mely területeken tud a kormány az átlagember számára a bőrén érezhető pozitív változást hozni az inflációs időszak után?
Egy hete kötöttük meg a minimálbér-megállapodást a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, amely három év alatt 40 százalékos minimál-béremelést hoz magával. Két lépésben megduplázzuk a gyermekek után járó adókedvezményt. Új lakhatási politikát vezetünk be, így a fiataloknak sokkal könnyebb lesz saját otthonhoz vagy lakásbérlethez jutniuk. Megindul egy nagy kollégiumépítési program, így kiszabadulnak a diákok is a magas albérleti díjak nyomasztó szorításából. Munkáshitelt indítunk a már dolgozó fiatalok számára. A pedagógusok folyamatos, évről évre megvalósuló béremelése is példátlan léptékű intézkedés. Jön a Demján Sándor-program, amihez fogható segítséget még nem kaptak kis- és középvállalatok Magyarországon.

Miből lesz ezekre pénz?
A magyar gazdaság jelentős pénzforrásokhoz jut 2025-ben. Az államadósság kamatterhének mértéke az eddigi 4,5 százalékról 3,5 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet kell a Magyarországon megtermelt pénzből államadósság-törlesztésre fordítani 2025-ben. Ráadásul a korábbi, nem kis áldozatokkal létrehozott, hatalmas ipari beruházások új kapacitásként belépnek a magyar iparba, termőre fordulnak. 2025-ben egyszerre kezdi meg a működését a BMW Debrecenben, a BYD Szegeden, a debreceni akkumulátor­üzem, de a Mercedes is közel van ahhoz, hogy befejezze új kecskeméti beruházását, felpörög a paksi bővítés, és a következő évben átadjuk a Budapest–Belgrád-vasútvonalat is.

Az elemzők egy része a gazdasági konjunktúrától teszi függővé a 2026-os választás eredményét. Mit gondol erről? 
Ez ökölszabály. Magyarországon nemcsak növekedés lesz 2025-ben, hanem pénzügyi stabilitás is. 2010 óta megcsináltuk azt a bravúrt, hogy nem­csak választást nyertünk, de közben csökkentettük a költségvetés hiányát a választást megelőző évhez képest. Ez ritka teljesítmény, amire büszke vagyok. 

Nem érzi belpolitikai kockázatnak a gyenge és volatilis forintárfolyamot? Elvárás-e Varga Mihály új jegybankelnöktől, hogy stabilizálja?
A magyar hagyományban a jegybankelnököt kormányzónak hívják. Ez a legerősebb végrehajtó hatalmi megjelölés, ami nagy erőt és teljes függetlenséget jelent. Nem mi diktáljuk az elvárásokat. Meg is kérdeztem Varga Mihálytól, hogy tegeződhetünk-e a továbbiakban is… Matolcsy Györggyel sikerült átmentenem a tegeződést.

És mit válaszolt? Marad a tegező viszony?
Azt mondta, hogy még nem lépett hivatalba, majd meglátjuk. Ilyenek a kunok. Komolyra fordítva a szót, a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget kell tenni. Az lehetetlen, hogy egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est. A magyar gazdaság egy hét alatt nem tud ennyit változni, se javulni, se romlani. A kérdés tehát az, hogy a forint kifejezi-e a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását. Szerintem nem. Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítő­képessége változik, hanem a forintspekuláció­val szerezhető pénz mennyisége. Azért rángatják a forintot, mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni. Ez a fajta spekulálás néhány országban tilos, Magyarországon sajnos része a pénzügyi kultúrának. Ez a Soros Györgyhöz hasonló héják világa. Őket nem a magyar gazdaság hozza lázba, hanem a forint elleni spekulációval megszerezhető profit. Ezt a jegybanknak kell majd kezelnie, a kormány annyit tehet, hogy stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát folytat.

Hogyan értékeli a magyar uniós elnökséget?
Magyarország keresztény ország, ebből kötelezettségek is fakadnak. Mivel háborúk kínozzák Európát, a magyar elnökség számára morális kérdés volt, hogy mindent megtegyen a béke érdekében. Amit Magyarország az elnökség fél éve alatt tett, az messze több, mint ami a súlyánál fogva elvárható volt tőle. Fél évvel ezelőtt megbélyegzéssel járt a béke gondolatának még a fölvetése is, most pedig már mindenki a békéről beszél. Letettünk az asztalra egy tűzszüneti és fogolycsere-javaslatot is. Nem zárható ki, hogy karácsonykor sok ezerrel kevesebb gyermek lesz árva, mint a magyar elnökség nélkül lett volna. Schengen bővítése a másik nagy sikerünk, örülünk, hogy segíthettünk Romániának és Bulgáriának. Tizenöt év után végre megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Albánia és az Európai Unió között is, a többi balkáni ország ügyében is fontos fejezeteket zártunk le, így az Európai Unió bővítését a Balkán irányában előrevittük. Tető alá hoztuk a versenyképességi paktumot is, amely egy piacpárti, gazdaságélénkítő javaslatcsomag.

Az európai parlamenti választás után felélénkült az európai pártpolitika is. A Fidesz és szövetségesei által megalakított Patrióták frakció gyakorlatilag Brüsszel ellenzékeként funkcionál. Mikor lesz ebből európai többség?
Az itthoni nagyarányú európai parlamenti választási győzelmünk megteremtette a lehetőséget, hogy kezdeményezőként lépjünk fel az európai párt­politikában. 

A harmadik legerősebb frakciót sikerült tető alá hozni, mi vagyunk a szervezett politikai ellenzéke a brüsszeli birodalmi politikának. Végre van erős alternatívája a brüsszeli bürokrata elitnek. A jövő a patriótáké.

Az uniós elnökségben Lengyelország váltja hazánkat. Donald Tusk és kormánya ellenségének tekinti Magyarország kormányát. Milyenek most a lengyel–magyar kapcsolatok, és mit várhatunk a lengyel elnökségtől?
A lengyel patriótákat kiütötték a kormányzati nyeregből, majd egy liberális szivárványkoalíció alakult. Patrióták vagyunk, ők ránk ellenségként tekintenek. Ráadásul a lengyel liberálisok feltalálták a jogállamiság egy új koncepcióját, a statáriális jogállamiságot. A jogállamiságot és a jogi eszközöket a politikai ellenféllel szembeni leszámolásra használják fel. Ebben a pillanatban a lengyel–magyar kapcsolatok mélyponton vannak, mert a liberális lengyel szivárványkoalíció nem képes különbséget tenni párt- és állampolitika között, noha Lengyelországnak és Magyarországnak vannak stratégiai érdekei, ahol egymást inkább segítenünk kellene, nem pedig gyengíteni.

Magyarország befogadja a lengyel politikai menekülteket?
Mindenkinek menedéket nyújtunk, akit politikai üldözés ér a hazájában.

Térjünk át a belpolitikára! Januárban aligha gondoltuk, hogy ennyi változást hoz az idei év a belpolitikában. Sok nehézség érte a polgári-jobboldali közösséget: elveszítette a köztársasági elnököt, az igazságügyi minisztert, a református egyház a zsinati elnökét, püspökét, akit máig sokan felelősnek tartanak a kegyelmi ügyért. Az ellenzék pedig megkapta Magyar Pétert. Milyen tanulságot lehet levonni a történtekből?
A legfontosabb, hogy a történelmi egyházaink elég erősek ahhoz, hogy az ilyen hullámveréseken túljussanak. Semmi ok nem volt arra, hogy belerángassanak bennünket, kálvinistákat ebbe a politikai botrányba. Minden politikai döntésért a politikai vezető viseli a felelősséget. A politikai vezető sohasem háríthatja a felelősséget a tanácsadóira. A tanácsadók között vannak katolikusok, kálvinisták, evangélikusok, sőt óhitű testvérek is. Nem helyes őket belekeverni az akár a tanácsaik hatására meghozott politikai döntésekbe, mert a felelősség mindig a vezetőé. Örülök, hogy ezt a mi egyházunk is belátta.

Pótolható a politikai veszteség?
Világsztárokat veszítettünk. 

Bárhol a világon, ahol ők képviselték hazánkat, megemelték a kalapjukat, és Magyarországról csak a legnagyobb elismerés hangján beszéltek. Ez hatalmas veszteség az egész nemzeti közösség számára. Ilyen a politika. Nemcsak dicsőségek és választási győzelmek vannak, hanem bukások is. Kegyetlen világ a mienk.

A veszteségek mellett visszatérő is akadt. Mit szól Szájer József közéleti visszatéréséhez? Egyeztetett önnel, mielőtt döntött a szerep­vállalásáról? 
Szájer Józsefet 1982 óta ismerem. Először csak csodálója voltam joghallgatóként, hiszen elsős koromban az ő másodévesként írt tankönyvéből kellett tanulnom. Már akkor két lábon járó legenda volt, A vis maior a római jogban című jegyzete azóta is itt van a fejemben. Később barátok lettünk, a Fidesznek pedig ő volt az egyik legbátrabb harcosa. A magánéleti fordulatai ellenére én mindig fönntartottam vele a barátságot, sosem tűnt el az életemből. Örülök, hogy újra aktív a szellemi életben. Az biztos, hogy a visszatérése minőségi javulást hoz a hazai közéletbe, és sok hasznot hajt Magyarország számára. 

Hogyan értelmezi az ellenzék helyzetét és Magyar Péter felbukkanását?
Az ellenzéki térfélen a projekt ugyanaz, mint eddig, csak a főszereplő változott. Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot. Ezek valójában brüsszeli pártok, amelyeknek csak a működési területük Magyarország. Így volt ez Dobrev Klára pártjával is, és most sincs másképp a Tisza Párttal.

Nem összeesküvés-elmélet ez?
Ez maga a gyakorlat. Brüsszelnek komoly érdeke, hogy Magyarországon kormányváltást érjen el. A brüsszeli elit olyan kormányt akar, amely lenyomja az emberek torkán a migrációt, a gender­őrületet, beviszi Magyarországot a háborúba, és nem szegül szembe olyan gazdasági döntésekkel, amelyek károsak a magyar embereknek. Olyan kormányt keresnek, amelyet kézivezérelhetnek. Volt már ilyen kormányuk Gyurcsány Ferenc alatt. Azt remélték, hogy majd az ő feleségével lesz újra ilyen kormányuk. Ez a forgatókönyv viszont megbukott 2022-ben, most új szereplő következik. A projektgazdák, a keresztszülők, Ursula von der Leyen és Manfred Weber, nyíltan el is mondták az Európai Parlamentben, hogy kit akarnak a bábkormány élére. Így áll a belpolitika 2024 végén. 

A magyar közélettel kapcsolatban évek óta gyakori kritika, hogy a küzdelmek okán a közbeszéd színvonala nagyon mélyen van. 2024 talán tovább rúgott minket ezen a lejtőn: lehallgatások, szórakozóhelyi botrányok, agyhalottazás, újságírók Dunába lökésének gondolata, egymással üvöltöző szóvivő és pártelnök. Ilyen kampányra készüljünk?
A brüsszeli kormánybuktatási célok nem változtak, de a formák meglepők. A Gyurcsány–Dobrev-féle irányvonalról semmi jót nem tudok mondani, de stílusát tekintve legalább a civilizáltság bástyáin belül maradt, még ha a tartalma időnként bántó és rókalelkű volt is. Most azonban a stílus is brutálissá vált. Ez új fejlemény, amivel egész Magyarországnak szembe kell néznie. 

hiszen úgy gondoljuk, hogy mi, magyarok ennél különbek vagyunk. De nem, sajnos ezek is mi vagyunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a hőbörgőkkel szemben se a józan ész, se az érvelés, se a belátás nem segít. A családban és a munkahelyeken is tapasztalhatunk ilyet, ott is vannak rém kellemetlen alakok, akikkel csak a saját hangjukon lehet beszélni. Egy kormányzó politikai erőnek az is feladata, hogy megállítsa a hőbörgők úthengerét. Ezt a munkát is nekünk kell elvégeznünk, mi vagyunk az ország legnagyobb politikai közössége. Minden feladatot teljesítünk, azt is, amit Teréz anya szellemében kell elvégezni, és azt is, amit a hőbörgők leállítása érdekében kell. Mindig a kihívó választ fegyvernemet. Ilyenkor ha nem akarsz elfordulni és gyávának bizonyulni, akkor vállalni kell a párbajt abban a fegyvernemben is, amit az ellenfél választ. Nagy párt vagyunk, minden fegyvernemre van emberünk, és teljesítjük a kötelességünket.

A kihívó gyakorlatilag nyár eleje óta azzal kampányol, hogy Magyarországon már semmi nem működik – azt bizonygatja, hogy a közszolgáltatások elhanyagoltak, rossz minőségűek. Mit válaszol arra a vádra, hogy kormányzásuk alatt nem vagy alig fejlődtek a közszolgáltatások?
Volt már több ilyen fellépés is a magyar politikában. A leg­utolsó ilyen alak Jakab Péter volt. Ott hadonászott a krumpliszsákkal az orrunk előtt a parlament üléstermében. Erre is van ellenszer. Sárkány ellen sárkányfű. Magyarország sem hibátlan ország, a kormánya is dolgozhatna jobban, nyilván a miniszterelnök is – sohasem lehetünk elégedettek. Az én világomban a testtartás az, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni. Mindig lehet jobban csinálni. Azt állítani viszont, hogy Magyarország ne menne előre, és ne változna az életünk a legkisebb falutól a fővárosig szemmel látható módon, képtelenség. Itt szakad be a jég mindig a hőbörgők lába alatt. A valóság számít, és a tények a mi szövetségeseink. 2010-ben egyegységnyi pénzt fordítottak az oktatásra, most háromegységnyit, ugyanez a helyzet az egészségügy esetében is. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de sokkal több minden van rendben, mint korábban. A közszolgáltatásoknál sosem lesz olyan pillanat, amikor mindenki elégedett lesz. Mert amikor a végére érsz a kórházak, az iskolák, a szociális intézmények rendbe­tételének, akkor mehetsz vissza az elejére, mert amit először rendbe tettél, arra már megint ráfér a felújítás. Ez ilyen műfaj. Lehet ebből politikát csinálni, de az annyit ér, amennyit a júniusi európai parlamenti választáson láttunk. A valódi kormányzóképesség és a mindennap elvégzett munka meghozza a gyümölcsét a választásokon is.

Az egyik legélesebb vádpont az, hogy már Románia is utolérte Magyar­országot. Mit mond erre a magyar miniszterelnök? 
Ilyenkor mindig Cseh Tamásnak a Valóság nagybátyám című dala jut eszembe. A Tisza Párt úgy hazudik, mint a vízfolyás. Az a primitív érvelés, hogy Romániában többet fogyasztanak, mint Magyarországon, és ezért ott jobban élnek, egy nagy szamárság. A magyar családok megtakarítása az egyik legerősebb az Európai Unióban. A hazug embert és a sánta kutyát szokták a leghamarabb utolérni.

2021 óta minden évben találkoztak Ferenc pápával. Ehhez képest is érdekes a dinamikája a magyar jobboldal és az egyházfő viszonyának. Miért fontos önnek, hogy személyesen találkozzon a katolikus egyház vezetőjével?
A migráció kérdésében voltak véleménykülönbségek a Vatikán és Magyarország között. Amikor ez a kérdés uralta az egész európai politikát, nehéz volt elképzelni, hogyan jön létre a mély hitbéli alapokon álló testvéri kapcsolat Magyarország és a Vatikán között. De a Szentlélek dolgozik. Az egyházunk püspökei is bölcsen mondták, hogy a lövészárokban ritkák a hitviták. És most a katolikusok és a kálvinisták egy lövészárokban harcolnak a liberális progresszió ellen. A békepárti, jóakaratú, az élet oldalán álló közéleti szereplők végül egész Európában egymásra találtak. A szentatya nem politikai szereplő, egy vallási közösség feje, nagyobb legitimitással rendelkezik, mint az összes politikai vezető együttvéve. Személyéből erő árad, amely segít bennünket, hogy jó irányban tartsuk az országaink kormányrúdját. Hálásak lehetünk.

Nyitókép és képek: Földházi Árpád