Az űrhajósok képzést kaptak telemedicinából és újraélesztésből is a felkészítés során. Az adjunktus kiemelte: a négy magyar űrhajósjelölt orvosi eredményeit az ESA is elfogadta, tehát egészségügyi szempontból európai asztronauta-minősítést is kaptak a Semmelweis Egyetemen készült eredmények alapján. Mint írták: a kiválasztási folyamatot követően kereste meg a magyar szakembert az ESA orvosi vezetője, így lett űrorvosjelölt.
A képzés szeptember 26-án fejeződött be, ekkor vette át akkreditált űrorvosi oklevelét.
Nagy Klaudia Vivien elmondta, az űrorvosok nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
Az adjunktus hangsúlyozta, hogy a betegellátásban szerzett sokéves tapasztalat, klinikai gyakorlat elengedhetetlen az űrorvosi feladatok ellátásához, ahol vészhelyzet esetén azonnal jó döntéseket kell hozni.
Nagy Klaudia Vivien arról is beszélt, hogy az űrkutatás és az ahhoz kapcsolódó technológia nagyon sok mindent adott már a hétköznapi betegellátásnak. Ilyen például az a monitor, ami jelen van minden intenzív osztályon vagy bárhol, ahol betegek élettani paramétereit figyelik meg. Ide sorolható a telemedicina is, ami egy folyamatosan fejlődő terület, aminek egyik példája lehet az okosóra. A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak a Semmelweis Egyetem is aktív szereplője, feladata az egészségügyi háttér biztosítása, amelynek része az asztronauták orvosi kiválasztása, kiképzése és egészségügyi állapotuk monitorozása.