Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Nyitókép: A Magyar Királyi Országos Társadalombiztosítási Intézet épülete egykor és jelenleg. A csodás tornyát elbontották a kommunizmus alatt. Fotó: Budapest elveszett kincsei
Hiánypótló könyv került a könyvesboltokba, különleges helytörténeti munka. A szerzője nem építész, nem művészettörténész, hanem a régi Budapest szenvedélyes kutatója, aki a kötetben 100 olyan budapesti épületet tár elénk, amelyek korábban díszes kupolával vagy toronnyal büszkélkedhettek, ám idővel megfosztották őket az ékességüktől. A szerző, Fecske Gábor László azt is megindokolta, miért érzett késztetést, hogy egy csokorba gyűjtse az idők során elpusztult budapesti kupolákat és tornyokat.
Nem titkolt célom, hogy az épületek eredeti és mai állapotának összehasonlításával kellő hatást gyakoroljak és elgondolkoztassam az olvasót”
– fogalmaz az író, aki szerint az épületek egyfajta tükrök és tanulságtévők, bennük van az építtető, az alkotó tudásvilága, világnézete, az pedig, hogy az épített örökséggel hogyan bánik egy társadalom, szintén bizonyítványt állít ki magáról.
Ezt is ajánljuk a témában
A családunkban mindig jellemző volt a tanítás, hogy valamit adjunk a közösségnek. Volt, aki épületeket hozott létre, más gyógyított vagy tanított. Megőrizni és tovább adni, ez is lehetne a családunk mottója – mondja Seidl Tibor, a csodás építész, Hauszmann Alajos ükunokája, akivel a Nemzeti Hauszmann Program során megújult Királyi Lovardában beszélgettünk.
Fecske Gábor László szerint a kötetben szereplő száz kupola és torony története maga a XX. század. Ami viszont feltűnő, habár a kutatásai elején azt gondolta, a legtöbb csodás építmény a II. világháború idején pusztult el, nem ezt tapasztalta. Sok pompás kupola lett áldozata az 1956-os forradalmat leverő orosz tankoknak, de ami ennél is tanulságosabb, kiderült, hogy a hazai kommunista diktatúra a szovjet tankoknál is „jobban dolgozott”, hiszen sok épületdíszt egyszerűen elbontottak.
A szerző meggyőződése, hogy a Rákosi- és a Kádár-rendszer a múlttal való leszámolás jegyében tett így, hiszen a századelőn épült tornyok és kupolák számukra taszító úri világot jelenítették meg.
A kommunisták hivalkodásnak tartották ezeket az egyedi építészeti megoldásokat, ezért a hivatalos ideológia, amely csupán a funkcionalitást tartotta szem előtt, nem támogatta, hogy az eredeti épületdíszekkel, kupolákkal, tornyokkal együtt újítsák fel a sérült vagy elöregedett házakat.
Szinte programszerűen egyszerűsítették le a hajdan fontos jelentéstartalommal bíró épületeket” – vallja. Fecske szerint a kommunista ideológia pusztításának eredménye, hogy Budapest épített örökségéből eltüntették, lerombolták például a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházat, a Regnum Marianum-templomot a Városligetben, és végtelen pusztítást végeztek a Duna korzón is, ahol elbontották a világhírű szállodasort.
Így tettek a budai várban is, ahol a II. világháború során megsérült, de megmenthető épületeket felrobbantották vagy éppen korábbi díszeiktől megfosztva jellegtelen formában építették át. Fecske Gábor László éppen ezért
Ezt is ajánljuk a témában
Gúnyos, cinikus megjegyzések tömkelegét találni a romos Budavári Palotáról a II. világháború utáni években megjelent kommunista újságokban. Egy újabb izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
jóvátételként említi a Nemzeti Hauszmann Programot, amely révén már több egykori pompás épület újjászületett a Budavári palotanegyedben és az építkezés folyamatos.
A kötet szerzőjének szenvedélyessége a könyv minden lapján érződik, helytörténeti munka pedig mementóként kerülhet a könyvespolcokra. Arra figyelmeztet bennünket, hogy az épített örökséget védeni kell, és felkiáltójelként mutatja, micsoda pusztításra képesek a káros ideológiák az építészet területén is.
Ezt is ajánljuk a témában
„A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – így vélekedik a Nemzeti Hauszmann Programot vezénylő várkapitány.
Harminc éve ápolják a lengyel hagyományokat többek között Kőbányán. Takácsné Kalińska Katarzyna, az egyesület elnökével beszélgettünk.
Több órás késést okozott a barátságtalan időjárás.
Rengeteg érdekességre derült fény az Otthon Budapesten – Beszélgetések Alexandrával rendezvénysorozat első alkalmán.
Áll a villamosforgalom mindkét irányban.
Az Otthon Budapesten rendezvénysorozat első eseményén jártunk.
A középpályás közel tíz évig volt csapattársa a bajba került korábbi csatárnak.
A riporter azt szerette volna megtudni, hogy mi igaz a legújabb hangfelvételeken elhangzottakból.
Az van, hogy nem is kell különösebb gurunak lenni ahhoz, hogy emberek felvételeket készítsenek egymásról a másik tudta nélkül.
