Történelmi igazságtétel a Budavári Palotanegyed megújítása – Fodor Gergely kormánybiztos a Mandinernek

2021. szeptember 03. 08:00

„A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – így vélekedik a Nemzeti Hauszmann Programot vezénylő várkapitány.

2021. szeptember 03. 08:00
null
Sal Endre
Sal Endre

Milyen érzés volt először belépni a felújított Szent István-terembe?

Megismételhetetlen és felejthetetlen élmény. De ahogy látom, a Szent István-terem eddigi 11 ezer látogatója is hasonlóan érez, mint én. Megnéztem a vendégkönyvet, számtalan szívmelengető bejegyzés született. Nem csak magyarok, sok külföldi turista is megköszönte, hogy láthatta ezt az a valóságos ékszerdobozt. Egy Linzben élő idősebb magyar hölgy például a Duna Tv-ben látta, hogy megnyílt a terem, azonnal autóba pattant, majd a palotánál három órát várakozott a sorban, hogy bejuthasson a Szent István-terembe, de boldogan tette. De említhetem azt a 89 éves hölgyet is, aki még látta a palota korábbi állapotát, s azt mondta magában, addig nem távozhat erről a világról, amíg nem látja a felújított Szent István-termet. Én is azt gondolom, hogy

egyszer az életben minden magyarnak látnia kell ezt az újjászületett Szent István-termet,

amely a magyar művészet és iparosság világhírét erősítette egykoron és hirdeti ma is. Az átadás óta folyamatos a hatalmas érdeklődés, ez is igazolja, az újjáépített Szent István-terem létjogosultsága mellett nem kell érvelni, a mi dolgunk annyi volt, hogy visszaadjuk az embereknek.

A terem csodálatos, ám azok a hangok valószínűleg így sem tűnnek el, amelyek szerint minek kell újra felépíteni az elpusztult épületeket?

A világban kétfajta megközelítés van. Az egyik szerint, ami elpusztult a történelem zivatarában, azt nem kell bolygatni. A másik iskola – amelyet a balti országok, Lengyelország, Magyarország, Olaszország és részben Németország is képvisel – pedig azt mondja, ezeket a gyönyörű épületeket, iparművészeti remekeket az utókornak is látni kell, így az építkezést, a helyreállítást pártolja. Itt nem csak épületekről van szó és nem csak az alkotókról, akik előtt tisztelgünk az újjáépítéssel. A Budavári Palotanegyed megújítása a történelmi igazságtétel jegyében zajlik. A rendszerváltás óta adósak vagyunk ezzel a magyar embereknek.

A II. világháború után a megsérült épületeket felrobbantották, a földdel tették egyenlővé, a híres szobrászok alkotásait egyszerűen kidobálták a palota ablakain és évtizedekig a sittben feküdtek, arról nem is beszélve, hogy a palota udvarán álló Halászó gyerekek díszkútját a Rákóczi térre száműzték. Tudatos rombolásnak tűnik.

Tudatos elföldelésről. A senki által meg nem választott kommunista vezetés úgy döntött, nem megmenti az utókornak ezeket az épületeket, hanem inkább a földdel teszi egyenlővé őket, vagy éppen a saját ízlése szerint végez rajta átalakításokat. Velük ellentétben mi úgy gondoljuk,

kötelességünk, hogy a történelmi emlékműveket megóvjuk, a magyarság históriájának szimbolikus helyszíneit megújítsuk,

hogy a következő generációk is láthassák.

Valahol olvastam, hogy visszaszelídítés néven végeztek átalakításokat a kommunista időkben, a palota déli összekötő szárnyának déli homlokzatát is ennek jegyében változtatták meg a II. világháború során.

Igen, a visszaszelídítés vagy lecsendesítés kifejezések mindamellett, hogy cinikusak, helytállóak. Ezért a déli homlokzatot természetesen elbontottuk és az eredeti századfordulós tervek alapján építettük újjá.

Igaz, hogy a Szent István-teremből szinte csak egy falikárpit marad meg a II. világháború után?

Valóban létezik egy falikárpit darab, valószínűleg túlgyártás miatt maradt meg, s a gyár egyik alkalmazottja még a századelőn eltette, majd jóval később az Iparművészeti Múzeumnak adományozta. Ugyanígy a Roskovics Ignác festette Árpád-házi királyok kartonjai is megmaradtak, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében megtalálhatóak. A legkedvesebb történetem a terem hatalmas Zsolnay-kandallójához kapcsolódik, amely szintén megsemmisült, ám egy apró elemet sikerült megmenteni az utókornak. Egy férfi a háború után a romeltakarításon dolgozott. Egyik nap a kislánya meglátogatta, s a törmelékek között talált egy darabot a kandallóból. Megkérte az apját, hogy hazavihesse. Mint kiderült, évtizedekig őrizgette, majd a Budapesti Történeti Múzeumnak adományozta. Ez a kis részlet is hozzásegített minket, hogy korhű módon tudjuk elkészíteni a Zsolnay-kandallót.

A Szent István-terem elkészült, de mi lesz a folytatás?

Korábban már átadtuk a helyreállított Várkert Bazárt, amely Budapest egyik legnívósabb kulturális központja lett. Ugyancsak elkészült a Főőrség épülete és a Lovarda is. Az utóbbihoz kapcsolódik a következő átadó, hiszen szeptemberben már a Lovarda is látogatható lesz, birtokba vehetik az emberek. A József főherceg palotájának az építése is elkezdődött, s elindulnak a Vöröskereszt Egylet egykori székházának munkálatai is és a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is. A palota legészakibb épületének, az úgynevezett A épületnek a feltárása, részleges bontása is megkezdődik. Ebben volt a palota fogadóterme, amelynek a bejáratát a pártállami diktatúra alatt egyszerűen befalazták. Az épületrész műanyag nyílászárókat kapott, majd hamarosan megnyitották benne a Munkásmozgalmi Múzeumot.

Mi mást…

Igen. De folytatva a sort, az észak felől második, az úgynevezett B épület rekonstrukciója is tervben van, itt volt például a palota csodás buffet- és bálterme.

Ez mind szép, de jövőre választás lesz. Mi történik, ha nem a polgári kormány marad hatalmon?

A Nemzeti Hauszmann Program legtöbb elemének építése a jövő év elejéig elindul, nyárig a Vöröskereszt Egylet székháza, a József főherceg palotája állni fog, és a Honvéd Főparancsnokság megújítási munkálatai is már jól láthatóak lesznek. Szerintem egy kormány sem engedheti meg magának, hogy egy ilyen grandiózus építkezés – főleg ilyen előrehaladott állapotban – félbemaradjon. Ez a forgatókönyv eszembe sem jut.

A már említett József főherceg palotája a vár egyik ékköve lehet. Az is megsérült a II. világháború után, ám a szakemberek szerint megmenthető lett volna.

Ehhez képest, a kommunista hatalomátvétel után, előbb munkásszállásnak majd filmforgatásra használták, 1968-ban pedig egyszerűen felrobbantották. Szép nap lesz, amikor a főhercegi palota újra a budai Vár látképének a része lesz.

A Honvéd Főparancsnokság épülete is régi fényében csilloghat majd

A hírek szerint a visegrádi palota helyreállítását is a Várkapitányságra bízták.

Megtisztelő a bizalom.

Ahogy egykor Mátyás király mesterei, úgy mi is egyszerre fogunk építkezni Budán és Visegrádon.

Visegrád szintén fontos helyszíne a magyar történelemnek. hiszen a középkor egyik legfontosabb találkozója is itt zajlott 1335-ben, amikor is Luxemburgi János, cseh király, Nagy Kázmér, lengyel király és Károly Róbert, magyar király találkozott a vár falain belül és megállapodtak a közép-európai békéről és a gazdasági együttműködésről. Nem véletlen, hogy 1991-ben, pont itt írták alá a mai nap is meghatározó visegrádi országok együttműködési szerződését. A rekonstrukciós program Visegrád 700 névre hallgat, az 1335-ös királytalálkozó hétszázadik évfordulóján szeretnénk átadni a felújított fellegvárat, a völgyzárófalat, az alsó várat és a Salamon-tornyot, a vízibástyát, valamint a Duna szintjén található Királyi Palotát.

Szintén önök újítják fel a Gellért-hegyen található Citadellát, amelyet még 1854-ben emeltek a Habsburgok, nem sokkal a levert szabadságharc után, majd 1945-ben itt helyezték el a felszabadulási emlékművet. Elég cudarul alakult a Gellért-hegy sorsa…

Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. Egy szimbolikus hely: aki a Gellért-hegyet birtokolta, azé volt Magyarország is. Ma is áll rajta Szent Gellért püspök szobra, aki a magyar kereszténységet hirdeti. Állt itt egy dzsámi is, ám ennek az épületnek csak könyvekben találtuk nyomát, elpusztult az idők során. És igen, ide építették a Habsburgok a halálcsillagjukat, az elnyomást hirdető bástyát, ahonnan sakkban lehet tartani a fővárost. S nem véletlen az sem, hogy a szovjetek ragaszkodtak hozzá, hogy a felszabadulási emlékmű is ide kerüljön. Most a sokáig lepusztult területen egy nagyon szép közparkot hozunk létre, s abban bízunk, a magyar emberek és a turisták ettől kezdve nem csak azért mennek fel majd a Gellért-hegyre, hogy Budapestet fotózzák, hanem birtokba veszik a parkot és megnézik azt, ahogy a magyarság szabadságküzdelmeit megelevenítő kiállítást is, ami a megújuló nyugati ágyútoronyban lesz látható. Összefoglalva: a legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe.   

Fotók: Nemzeti Hauszmann Program

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2021. szeptember 03. 12:25
Fantasztikus a munka, amit végeznek, de a Citadellát inkább le kellett volna bontani, meg a rabságszobrot is. Persze ezt nem én mondom, hanem Makovecztől hallottam. De persze realista vagyok, tudom, hogy a mai libsi pesti közhangulatban ezt nem lehetne. De talán majd egyszer.
Bell & Sebastian
2021. szeptember 03. 10:31
Nagyon remélem, nem reprezentatív a hozzászólók megoszlása, és sokkal többen támogatják a visszaépítést, mint akik köpködik, ki tudja, milyen okból. De azért azt elismerem, hogy egy saját tulajdonú és új építésű korszerű családi ház elérhetetlen messzeségbe távolodott egy gyalog magyar család horizontján, állami és banki segítséggel marad a Kádár-kocka kipofozása. Aki Nyugaton kezd, az általában önkormányzati vagy vállalati tulajdonban lévő, alacsony rezsijű szociális bérlakásból indul, és többnyire meg is reked ezen a szinten, szóval ott sem jobb, csak elviselhetőbb a lakáshelyzet. A szép és új világ mindenhol egyforma, nem képződik vagyon, ennélfogva az egymást követő nemzedékek se képesek akkumulálni azt, ami nincsen. Az aránytévesztés ebben van, gazdag állam és szegény polgárok. Ezen még a töménytelen támogatás sem sokat segít, a szocializmust a 120 -szoros infláció vitte el, nem a cica. Szinte észrevétlenül. Üthetjük a nyomát bottal, de a lényeg csak az, akié az ország, a hatalom és a dicsőség, azé a pénz elosztása. Vagyis az országra, a hatalomra és a dicsőségre fogja költeni. A replikák létesítéséről már elmondtam, mi a késztetés alapja, nem az establishment maradéktalan kinyírása felett érzett lelkiismeret furdalás, hanem az új elit eredetmítoszának megteremtése. E' van, ezt kell szeretni.
Ventrotty
2021. szeptember 03. 09:59
Természetesen az a lényeg, hogy ismét értéket teremtett a konzervatív oldal a múlt egy kis szeletének visszahozásával. De az is elégedettséggel tölt el, hogy a sok habzószájú bértroll felb...ta magát és csak acsarkodásra futja.
nempolitizálok
2021. szeptember 03. 09:32
A libsik szerint minden pénzkidobás ami történelmi, kivéve zsidó, vagy kommunista emlék.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!