A budai Vár hosszú, ínséges időszak után visszakapja a nagyságát – Hauszmann Alajos ükunokája a Mandinernek

Mikor tudatosult önben, hogy a legendás építész, Hauszmann Alajos az üknagypapája?

Hauszmann Alajos 1926-ban hunyt el, a nagybátyám, Seidl Ambrus még ismerte a feleségét. Sokat mesélt róla, s később ő javasolta azt is, hogy a családi tradícióknak megfelelően maradjak az építészet környékén. Máig előttem van, amikor azt mondta: ha építész leszek, valószínűleg viszem magammal a tehetséget, viszont ha statikus-mérnöknek tanulok, azt is tudni fogom, mitől nem dől össze a ház. Mindig is építész-szemlélettel gondolkoztam a világról. Egyébként a nagybátyám volt az, aki Hauszmann Alajos kézzel írott naplóját megőrizte, s ő adatta ki 1997-ben könyv formában.

A család hogy élte meg, hogy 1945 után szinte törölték az emlékezetből Hauszmann Alajost?

Azt, hogy a budai Várban a kommunista éra alatt nem újjáépítették, hanem lerombolták a Hauszmann-életmű ékköveit adó épületeket, nagyon nehezen élte meg a család, hiszen

Ráadásul a hatvanas években készült egy megkérdőjelezhető hitelességű és minőségű rendezési terv, amely ha megvalósul, az írmagja sem maradt volna meg a budai Vár századelős látványából. A családot megviselte ez a helyzet, de azon volt, hogy legalább azt megőrizzük, ami megmaradt Hauszmann Alajos után. Nem voltunk a kommunista rendszer kedvencei, de a család összetartó ereje sokkal fontosabb volt, minthogy valaki kívülről bántani próbálja a családot Hauszmann Alajos miatt.

Sok személyes tárgy maradt fent a legendás építész hagyatékából?

Nagyon kevés. A II. világháború alatt ugyanis előbb a németek, majd az oroszok fosztották ki a műtermét, ahol dolgozott. Eltűntek a tervek, rajzok, tárgyi emlékek. Ráadásul az ükapám Döbrentei utcában található nagypolgári lakása is bombatalálatot kapott, az is megsérült.

És Hauszmann Alajos velencei villája is romokban áll jelenleg…

Nagy szívfájdalmunk. A villát még az életében eladta, később volt gyermekotthon, mára viszont az enyészeté lett. Rossz volt olvasni róla, hogy egy évvel ezelőtt egy gyönyörű, faragott kandallókeretet loptak el az elhagyott épületből. Az volt talán az utolsó mozdítható tárgy a villában…

A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül most felépítik azokat az ikonikus épületeket, amelyek Hauszmann Alajoshoz köthetők. Milyen érzés?

Felemelő. Végre visszakapja a régi méltóságát a századforduló egyik legnagyobb építésze. Lélegzetelállító látni az elkészült Királyi Lovardát vagy a felújított Mátyás-kútját. A magyar mesterek világelsőségét láthatjuk viszont ezekben az alkotásokban.

S ne felejtsük el, hogy a mostani helyreállításon is mesteremberek dolgoznak, olyanok, akik ismerik a régi technológiákat, tudják, hogyan kell például régi palát felrakni, egyedi intarziás parkettát készíteni, vagy ismerik a száz évvel ezelőtti világítástechnikát, hiszen a korhűség jegyében azt alkalmazzák a felújítások során.

Van kedvenc története az üknagypapájáról?

Jól tükrözi a szemléletét, világlátását a következő történet: Mikor Ybl Miklós halála után őt bízta meg Ferenc József a budai Vár fejlesztésével, az uralkodó is fogadta. Hauszmann Alajos ott azt kérte, az év elején juttassák el hozzá a felújításra szánt teljes összeget, mert akkor a még fel nem használt pénzből értékpapírokat vásárol és a hozamából lesz fedezet a berendezési tárgyak és műtárgyak megvásárlására is. Így is történt. A nagybátyám is tovább vitte Hauszmann szemléletét, amikor azt mondta nekem, egy építkezést nagy egységben kell szemlélni, minden részletre figyelni kell. Hauszmann Alajos például nem csak az épületeket tervezte meg, de a bútorokat, lámpákat és még sok esetben akár a kilincseket is.  

Hauszmann Alajosnak egy lánya és egy fia született, s azt is tudni lehet, az egyik tanítványa lett a szellemei örököse.

Negyven évig tanított a műegyetemen, s nem csak átadta a tudását, sokszor vendégül látta ebédre a tanítványokat. Először az tűnt fel neki, hogy az egyikük, Hültl Dezső rendszeresen részt vesz ezeken az ebédeken, de rájött, hogy ez a kiemelt érdeklődés persze a lányának, Gizellának szól. Hültl Dezső feleségül is vette Hauszmann lányát, s mivel egy tehetséges, nagy tudású építész volt, az üknagyapám idős korában szellemi örököseként tekintett rá, mindent rábízott, az építészeti irodáját is Hültl vette át. A házasságból szintén két lány született, az egyikük, Hültl Helén a nagymamám… Érdekességként mondom, Hültl Dezső testvére, Hültl Hümér is egy neves alkotó volt, orvosként ő fejlesztette ki az első gyomorvarró-gépet, amely korszakos találmánynak számít. A családunkban mindig jellemző volt a tanítás, hogy valamit adjunk a közösségnek. Volt, aki épületeket hozott létre, más gyógyított vagy tanított. Megőrizni és tovább adni, ez is lehetne a családunk mottója.

Hány építész van a családban?

Hauszmann Alajost Hültl Dezső követte, ő volt az első itthon, aki építészetből doktorált. A nagybátyám, Seidl Ambrus szintén építész lett, a lánya úgyszintén. Én statikusmérnök lettem, de Krisztián fiam építésznek tanult, és az ő generációjában is többen vannak, akik rajta kívül hasonló pályán sikeres fiatalok. Van egyébként zenész is a felmenők között, ami azért is izgalmas, mert azt mondják, az építészet a megfagyott muzsika. Hauszmann Alajos is zeneszerető, polihisztor volt, rajongott a zenéért.

A zenéért rajongott, a Tanácsköztársaságért már nem annyira, meghurcolták, s megesett, hogy egy puskagolyó a feje mellett süvített el, miközben kinézett a Döbrentei utcai lakása ablakán.

Megszenvedte a Tanácsköztársaságot, nehezen viselte, hogy a nagypolgári világot egyszerűen a sárba tiporták a proletárdiktatúra alatt.

Egyébként a Döbrentei utcában található lakással mi lett? Annyit tudni, hogy a II. világháborúban megsérült.  

Hauszmann Alajos halála után elkerült a családtól. Ma magántulajdonban van, de Thék Endre csodás faburkolatai és bútorai még megvannak és a híres festő, Lotz Károly freskói, faliképei is. Én még sajnos nem jártam ott, de Gábor öcsém már igen, ő mesélt részleteket a lakásról.

Egy csodás Hauszmann-múzeum is lehetne az egykori lakásból…

Nyilván, de ez komoly forrást igényelne.

Hány Hauszmann-leszármazott él jelenleg?

A család Magyarországon élő tagjai úgy hatvanan lehetnek. A legkisebbik csupán néhány hónapos. Neki még nem, de a többi gyereknek már tudatosan mesélünk az üknagypapáról és a famíliánkról, mert

Ön számára mi az üzenete a budai Várban folyó fejlesztésnek?

A budai Vár hosszú, ínséges időszak után visszakapja a nagyságát, hiszen amikor a századelőn ezek az építkezések folytak, egy ország és egy főváros jelentőségét hirdették.  

Augusztusban ráadásul a Szent István-termet is átadják.

Már nagyon várom. Erről a teremről, ahol szintén a legjobb mesterek dolgoztak, üknagyapám azt írta a naplójában, hogy az építkezés csúcsa volt.

Hauszmann Alajos elégedett lenne, ha látná újra felépülni az életművét?

Igen. Nagyon komoly hatása volt a magyar építészetre, s nem csupán a budai Várban, az ország számtalan pontján. Ideje volt, hogy visszakerüljön az őt megillető helyre.     

Fotók: Mátrai Dávid