Egy kis Itália képekben – fumettik magyarul

Nyitókép: Böjtös Gábor

Érdekes módon a többség nemcsak a filmek és zenék, de még a képregények világában is lecövekel Amerikánál, ahelyett, hogy néha valamiféle alternatívát vagy szimplán mást keresne, igényelne. Pedig bőven akadnak az amerikai füzeteken és köteteken, rajzolókon, szuperhősökön túl is izgalmas érdekességek,

Az Anagram fumetti-megjelölésen belül ráadásul vaskos, teljes sztorikat kapunk. Ezek közül kifejezetten szép csokor a Coney Island, A nagy Belzoni, a Gyáva vidék és a legutolsó, nemrégiben megjelent A Farkas küldetése. Mindegyik érdekes a maga nemében, hiszen akad a felhozatalban szesztilalmas gengsztersztori; valós történet a régész-kalandorral, aki egy közismert, kitalált karakter ihletője volt; irodalmi ihletésű ínyencség a világválság korából; és egy második világháborús, ultrakemény thriller.

És hogy melyiket ajánlanám a legjobban? Erre még visszatértünk.

Coney Islandtől a náci Németországig

Az Anagram Comics nem egy új vállalkozás, hiszen a kiadó már évekkel ezelőtt belevágott olyan sorozatok fordításába, mint például a misztikus, kalandos Zagor, vagy éppen az olasz fumetti egyik legismertebb zászlóvivője, az 1962-ben indult Diabolik. Utóbbi külön műfajt teremtett az ekkor már egyre jelentősebb olasz képregény-iparban: ez a fumetto nero, a „keményvonalas” krimiképregény, amelynek legfőbb jellemzője az enigmatikus antihős és az ő történeteinek morálisan összetett, a jót és rosszat gyakran relativizáló világa.

Mindezek mellett pedig ott vannak az Anagram Funettik (AF), és ha megnézzük a kiadványokat, az egyből szemet szúr, hogy a különálló történeteket egyben leközlő, puhafedeles könyvek egészen vaskosak. Még a 120 oldalas Gyáva vidék (AF4) a legvékonyabb, noha tartalma nem kevésbé súlyos, mint bármelyik, 300 oldal közelében járó másik köteté.

Pietro Vitrano rajzainak (is) hála az egész sztori alatt érezni a cselekmény realizmusát, miközben kicsit a Southern bastards – Déli rohadékok, mellé pedig A kikiáltó is beugrik az olvasónak. Amerikában marad az 1920-as évek New Yorkját bemutató Coney Island (AF1), ami 300 oldalon mutatja be Gianfranco Manfredi gengsztersztoriját, amely egy noiros indítással és egy nyomozó mindennapjaival veti bele magát az alvilági mocsokba, amit több szemszögből is megismerhetünk.

A 270 oldalas A nagy Belzoni (AF3) elszakadva Amerikától egy sokkal kalandosabb irányba tart, méghozzá Giovanni Battista Belzoni (fiktív) élettörténetét bemutatva – ami persze sok dologban a valósághoz igazodik. Belzoni itt is a cirkuszok világától jut el Egyiptomig, hogy aztán mérnöki kudarcával más területen szerezzen magának hírnevet. Méghozzá akkora hírnevet, hogy George Lucast Belzoni ihlette meg, mikor Indiana Jones karakterét megalkotta a saját filmjéhez.

Végül, de nem utolsó sorban ott A Farkas küldetése (AF5), a 350 oldalas monstrum Gigi Simeoni tollából és rajzaival. A történet Jeruzsálemben kezdődik, Heródes halálos ágya mellől, főszereplője pedig a korona, amely innentől korokon át hozott halált és szomorúságot mindenkire, aki csak kapcsolatba került vele. Mégis, a nácik több másik ereklye mellett mindenáron meg akarják szerezni az ősi tárgyat, a küldetéssel pedig a Farkas néven ismert SS-tisztet bízzák meg, aki Olaszországba megy, hogy ott eleget tegyen a Führer parancsának.

Egy kis Itália

A négy történet ismeretében elmondhatom, hogy az Anagram Funettik összességében érdekes képregények. Nálam A nagy Belzoni kalandja talált be legkevésbé, de biztosan akad olyan, akinek meg pont ez a felfedezős, talán leginkább a régi Rejtő-képregényekre emlékeztető hangulatú kötet a kedvence. A Coney Island már jobban tetszett, ahogy a Gyáva vidék is,

Bár összességében mindegyik kötetet nehéz letenni. A rajzstílus mindegyiknél igényes, felismerhetően európai képregényes, amely minden esetben szépen illeszkedik a témához, nagy hangsúlyt fordítva a részletekre és az elmesélésre is. És ugyan szeretem a nagyobb formátumot és a keményfedeles megvalósítást, ezeknél a történeteknél valahogy nem éreztem miattuk hiányt.

Érdemes tehát az Anagram Comics oldalát is figyelni az újdonságokért, amik kellemes és szórakoztató alternatívát jelenthetnek a megszokott képregények mellett.