A magyar kutatóhálozatnak a magyarok sikeréért kell dolgoznia

Nyitókép: kondenzátorok az elektronikai alkatrészt gyártó TDK Hungary Components Kft. szombathelyi gyárában (Fotó: MTI/Varga György)

Benyújtotta a kormány a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot, amelyet a legelismertebb magyar kutatók támogatnak. A törvényről Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke adott interjút az Origónak.

Gulyás elmondta, a legfontosabb céljuk, hogy a magyar kutatóhálózat – a tudományos kutatás szabadságának megőrzése mellett – a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon. 

És emellett legyen nemzetközi presztízse.

„A kutatóhálózatban az elmúlt 10 hónapban elvégeztünk egy nagyon komoly tudományos és szervezeti átvilágítást, amelynek eredményei alapján javaslattal fordultunk a Kulturális és Innovációs Minisztérium felé” – mondta a HUN-REN elnöke.

A javaslatnak három fő célja volt: egyrészt alakítsanak ki egy hatékonyabb működési környezetet, másrészt emeljék meg – teljesítményhez kötött módon – a kutatóhálózat finanszírozását, harmadrészt pedig dolgozhassanak a saját épületeinkben, azaz az állam vásárolja meg az Akadémiától a kutatóintézeti ingatlanokat és adja át részünkre.

„Az új törvénytervezetet tehát a HUN-REN javaslatai alapján dolgozta ki a kormány, és én azt olvasom ki a törvényből, hogy az maradéktalanul biztosítja is a HUN-REN által javasolt elemeket” – fogalmazott Gulyás.

A részletekről elmondta: az első szerkezeti változás, hogy egy egységes szervezetbe kívánjuk szervezni ezt a jelenleg 19 önálló jogi személyként működő kutatóintézet-hálózatot. 

Jelenleg ezek az önálló kutatóegységek, gyakorlatilag önálló életet éltek, tehát mintha egy 19 galaxisból álló univerzumunk lenne, ahol legkülönbözőbb rendszerekben működtek a beszerzések, a gazdasági és humánerőforrás folyamatok, a könyvelés, illetve a bérszámfejtés is.

„Az új törvény azt teszi majd lehetővé, hogy a jövőben egységesebben, koordináltabban és eredményesebben tudjunk kutatási tevékenységet végezni, hiszen a kutatóinkban benne van erre a kapacitás és a képesség” – mondta az elnök hozzátéve, hogy ehhez viszont le kell venniük a vállukról a felesleges adminisztratív terheket.

A törvénytervezet másik fontos eleme, hogy a kutatási hálózatot egy sajátos jogállású önálló jogi személyként definiálja. Ez azért fontos, mert így egyrészt olyan rugalmas szabályokat és működési környezetet tudunk kialakítani, amelyek a legjobban illeszkednek egy nemzeti kutatóhálózathoz, emellett pedig lehetővé válik, hogy hosszútávú finanszírozási szerződést kössünk a kormánnyal, ami stabilitást és kiszámíthatóságot teremt és biztosítja a Magyar Kutatási Hálózat jövőjét.

Az elnök elmondta: a világban több mint 20, a HUN-REN-hez hasonlóképpen működő hálózatnak a működését, felépítését, támogatási rendszerét nézték meg mélyrehatóan.
A legtöbb esetben azt látták, hogy egy egységes jogi szervezet és egységes jogi személyként működő hálózat tud hatékonyan működni, hiszen így van ez a világ számos országában. 

Mint mondta 

„Az elmúlt 10 hónapot arra szántuk, hogy a kutatói közösséggel és annak vezetőivel részletesen átbeszéljük a megújulási folyamatot. Nem csak a vezetőket, valamennyi kutatót bevontunk ebbe a folyamatba, megkérdeztük őket. A legkevésbé sem igaz hogy az akadémiai dolgozók ellenzik ezt a törvénytervezetet” – szögezte le az elnök.