A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Nyitókép: Böjtös Gábor (Nick Cave: Uram, kegyelmezz)
Az biztos, hogy a német képregényrajzoló, Reinhard Kleist stílusa kimondottan illik Cave kezdetben punkos, majd egyre komorabb és egyedibb lelki-, zenei és szövegvilágához. Ez már az első belelapozásnál szembetűnik – már amellett, hogy a kötet kifejezetten méretes. Egyfelől vaskos, több mint 300 oldalas, kimondottan nagy méretű könyvről van szó, másfelől ebbe a terjedelembe igen sok minden bele is fér.
Ezt is ajánljuk a témában
40 éve nyomják a show-t, de egy percig sem látszik úgy, hogy fáradnának – a kortalan Nick Cave a rossz magokkal olyan koncertet adott, hogy ha nem énekelünk, tátva maradt volna a szánk.
A Berlinben élő, 1970-ben született Kleist egyébként Németország egyik legismertebb és legsikeresebb rajzolója, aki leginkább a politika és popkultúra legismertebb alakjairól és alakjaival alkot. 1994-ben kezdett ismertté válni, ekkor az első komolyabb sikert a Lovecraft hozta el, majd 2006-ban a Johnny Cash-képregénnyel világszerte megismerték a nevét.
Végül 2017-ben érkezett el az idő a Mercy on Me-hez, ami Nick Cave-re összpontosít, és ami most Uram, kegyelmezz címmel jelenhetett meg a 2018-ban Max és Moritz-díjat bezsebelő alkotótól.
Nick Cave, az 1973 óta aktív dalszerző, szövegíró, költő, író, előadó, a számos könyv után ezzel a kötettel kapta meg a maga képregényes életútját, mely az énekes felemelkedését korai tinédzser éveitől napjainkig rajzolja meg és meséli el. Az Uram, kegyelmezz az útkereső művész első 10+ évére koncentrál, majd egy izgalmas csavarral elérkezik a jelenhez.
Ezt is ajánljuk a témában
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
A kötetben lényegében a fantázia és a valóság keveredik, körülölelve a paneleket dalszövegekkel, így egyik pillanatban a koncerttermek mélyén érezzük át a hangjegyekbe csomagolt varázslatot, majd egy poros kisvárosban látjuk a sötét embert, aki máskor a szépséget elpusztítva a vízbe, vadrózsák közé rejti a nőt, akit úgy hívtak: Elisa Day.
És ezzel együtt persze felbukkan az igaz szerelem is, aki előtt Cave a Wild God című új albumának O Wow O Wow (How Wonderful She Is) dalával is lerója tiszteletét.
Ezt is ajánljuk a témában
Október 13-án érkezik Magyarországra a 40 éve aktív Nick Cave and the Bad Seeds, méghozzá a Wild God album apropójából, amely ismét egy új színt jelent a palettán.
Anita Louise Lane ugyanis sokáig az énekes párja volt, míg a viszony meg nem romlott közöttük. Nem csoda tehát, ha a képregény is nagy jelentőséget tulajdonít neki, miközben végigjárja Cave életútját a The Birthday Partytól a The Bad Seedsig, megtekintve az olyan fontosabb állomásokat, mint London, Berlin vagy éppen az elvonó.
Ahogy maga Nick Cave is fogalmazott, egészen különleges alkotás az Uram, kegyelmezz, hiszen „Féligazságok és teljes kitalációk füzére, de mégis közelebb áll az igazsághoz, mint bármelyik biográfia, az biztos!” A képregény emiatt azoknak is kimondottan ajánlott, akik már jól ismerik Cave mítoszát, és azoknak is, akik most ismernék meg azt az utat, amit egy traumákkal teli, nyughatatlan ausztrál tinédzsernek kellett bejárnia ahhoz, hogy a világ egyik legnagyobb művészévé váljon.
Nick Cave élete ugyanis egy kompromisszumoktól mentes utazás a lélek és az értelem legmélyére, ahonnan varázsigék és ősi energiák törnek fel.
Ezek eleinte kimondottan sötétek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján az előadó is sokat változott, miközben mondhatni, maga a világ is kifordult önmagából. Reinhard Kleist stílusa pedig tényleg elképesztően illik ehhez a történethez. Művészi, itt-ott karikatúra jellegű vonásai, formái miatt egy egészen egyedi kép tárul fel előttünk, aminek középpontjában szinte végig a saját útját és a megnyugvást kereső művész áll.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
E mesepszichológiai kötet talán jelenthet egy lépést a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé. Szilvay Gergely írása.
Az amerikai énekes-dalszerző Ronnie Radke bandájával, a Falling in Reverse-szel november 23-án első magyarországi koncertjét adja a Barba Negrában. Ennek apropóján összeszedtük, hogyan vált az egyik legmegosztóbb sztárrá, és miért sütötték rá a transzfób bélyeget.
Ami természetes, az még nem biztos, hogy könnyen elfogadható állapot, a legtöbben pedig az öregedésnél is kellemetlenebb tényként élik meg a halandóságot. De ez a könyv talán segíthet.
Itt a szex, drogok és rock and roll világa.
Michel Barnier elővette a korábbi tüntetéshullám követeléseit.
Azt írták: bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja.
