Október 13-án érkezik Magyarországra a 40 éve aktív Nick Cave and the Bad Seeds, méghozzá a Wild God album apropójából, amely ismét egy új színt jelent a palettán.
Nyitókép: Nick Cave and the Bad Seeds YouTube-csatorna
Ahogy azt már korábban a Mandiner megírta, a Nick Cave and the Bad Seeds szeptember végén turnéra indul, a The Wild God Tour keretein belül pedig október 13-án érkezik Magyarországra, hogy a zenekar és az énekes a Papp László Budapest Sportarénában rendezzen fergeteges show-t. Fergetegeset? Nagyon bízunk benne, hiszen ezúttal nemcsak az augusztus 30-án megjelent új, Wild God címre keresztelt, tizennyolcadik stúdióalbumról van szó, hanem Nick Cave-ék elmúlt 40 évéről is.
Ezt is ajánljuk a témában
Turnéra indul az egyik legfontosabb kortárs dalszerző-énekes, Nick Cave és zenekara, a Bad Seeds: a 2024 szeptemberében induló európai koncertsorozat során idén sem hagyja ki Budapestet.
És az 1984-es indulást követő évtizedekből bőven van mit hozni, ha azt a különleges életutat nézzük, mely számomra csak Glenn Danzigéhez és leginkább a Danzig zenekarhoz hasonlítható. Mert míg az amerikai énekes és dalszerző a becenevéhez hűen (Evil Elvis) Elvis sötétebb, letagadott ikertestvéreként, a rock and roll és blues keverékével szerzett magának hírnevet, az ausztrál Cave hasonlóan egyedi módon és formában értelmezte újra a bluest, a gospelt és a countryt, majd mixelte mindezt össze sötét és művészi módon. De ebbe az életútba beleillik a Wild God? Meghallgattuk.
Ha a Song of the Lake-et meghallgatod, készülj fel rá, hogy a Wild God irányvonala pontosan ez. Nem az elvont rock, nem a lendület és nem a hagyományos dinamika viszi előre az új albumot, hanem ez a varázslat, amivel a hallgató is a szövegben említett férfi mellé ülve dúdolja a tó dalát. Cave szinte prédikátorként vezeti végig a hallgatót a 10 nótán, miközben zenekarával egy elszállóssabb, soulosabb stílusba önti lenyugodott, megbékélt rockzenéjét, melyet azért még mindig érdekes hangokkal és effektekkel tesz egyedivé a Bad Seeds.
Ezt is ajánljuk a témában
Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás a zenekarnak: 5 év után megjelent a református egyházhoz kapcsolódó, Istent méltató Első Lépés legelső albuma, mi pedig meghallgattuk.
A címadó Wild Godra remélhetőleg már mindenki a tó mellett üldögélő öregember köré gyűlt, hogy a vad istenről szóló mondókáját együtt hallgassa a tömeg, miközben a tó szirénjei és a menny angyalai kórussal támogassák meg a vénember meséjét. Hangulatilag talán a Blue States – Season Songgal tudok némi párhuzamot hozni, amit belém égetett a 28 nappal később,
de még ezzel sem járok annak az atmoszférának a közelében, amit Cave-ék teremtenek meg a 18. stúdióalbummal.
A végére az emelkedett hangulatot is sikerül olyan formában megvalósítani, hogy azt a hallgató ne tudja kiverni a fejéből.
A kislemezes Frogs aztán ismét lelassít kicsit, segítve az átszellemülést, ami szükséges a vívódó, blues-os Joyhoz, mely a sok bánat után elhozza az örömöt. A Final Rescue Attempt kicsit visszahozza a régi dalok hangulatát, talán a leginkább az új albumról, így a régi rajongók ennek és a vele együtt érkező esőnek örülhetnek a legjobban. Aztán elmélkedős és elszállós meséjével a Conversion ismét lassít egy kicsit, azonban így is elragadja a hallgatót, hogy a zongora és a kórus becsatlakozásával már-már gospelként hasson.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az eltörlés kultúrája, amennyire én látom, az irgalmasság antitézise. A politikai korrektség a világ legboldogtalanabb vallása lett. Az egykori becsülendő próbálkozása, hogy méltányosabb társadalmat képzeljen le, mostanra egy vallás legrosszabb aspektusait tükrözi – annak szépségei nélkül” – írja a világhírű alternatív rocker a cancel culture és a politikai korrektség hatásairól.
A Cinnamon Horses fahéjas lovai nem vágtatnak, de elhozzák a szerelmet, míg számomra a Long Dark Night a legtisztább, legkellemesebb hallgatnivaló az albumról, mely egyszerre teremti meg az egyszerű Johnny Cash-hangulatot, és hozza el a lelki megtisztulást. Nem csoda, ha ezután az O Wow O Wow (How Wonderful She Is) már szinte tökéletes giccsként fütyörészik jókedvében, és nem csodálkoznék azon sem, ha a világon mindenki így tenne a Wild God hallgatása közben. Végül a lezárás szép és kerek, ezzel az albumot is kikerekítve, eljuttatva minden igazán fontos érzést ahhoz, aki képes azt befogadni.
A közös éneklést követően végül mindenki hazatér a tó mellől, ahol az öregember még üldögél kicsit, mielőtt eggyé válna tükörképével.
Nick Cave túl van néhány tragédián, drámán és elemi fájdalmon. Nick Cave, ahogy maga is kifejtette, inkább konzervatív és vallásos, mint nem. Ráadásul a politikai korrektséget bárminél károsabbnak és ártalmasabbnak tartja. Valahol a Wild Godban is visszaköszön személyisége, és míg egy The Weeping Songot még a zabolázatlan énje határozott meg, úgy mai árnyalata sokkal világosabb és színesebb még úgy is, hogy minden igazi jellemzője és egyéni stílusa megmaradt.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nagyon aggódom a kultúránk miatt, s hogy mi történhet a kultúrával, ha a művészeket és az eszméket feláldozzák a politikai korrektség érdekében” – fejtette ki az ausztrál rocker, aki személyes tragédiáiról, hitéről, világnézeteiről és világgal kapcsolatos aggodalmairól beszélt egy interjúban.
A Wild God tehát kifejezetten jó – nem vad, de színes és egyedi, és képes az ember belsejéig hatolni, hogy ott különböző érzéseket teremtsen. Utóbbi persze mindig is jellemző volt az előadóra. Jómagam valahol az 1996-os Sikoly környékén fedeztem fel magamnak, és miközben inkább egy Red Right Hand, Tupelo, Do You Love Me? vagy éppen a már emlegetett The Weeping Song a kedvencem, a Wild God is tele van olyan dalokkal, amik még felkerülhetnek a személyes listára. De új listát már csak az október 13-ai koncert után készítek. Mert ez a zene élőben az igazi, ott teremti meg a valódi hangulatot. Legyen az akár vad, akár csak egy lelki utazás része, amire manapság még nagyobb szükségünk van.
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/3686460591598641/?ref=newsfeed
Jegylink: https://www.ticketportal.hu/event/Nick-Cave-the-Bad-Seeds-The-Wild-God-Tour
Jegyár: 17 900-31 900 Ft
Több fontos területen lehet komoly változás.
Opera- és musicalbemutatók, lézershow-val egybekötött könnyűzenei koncert, jazz- és borfesztivál: május 16-án elrajtolt a Margitszigeti Szabadtéri Színház négy hónapos kulturális rendezvénysorozata. Bán Teodóra művészeti vezetőt kérdeztük.
Bródy maga is színpadra lép, bár korábban azt ígérte, hogy nem fog koncertezni a közeljövőben.
Mielőtt a Metallica előzenekaraként fellépne, önálló klubkoncertet ad a rendkívül népszerű amerikai banda, és az Eminemmel együtt befutott hiphopsztár is visszatér Budapestre.
Jó lenne, ha Magyar Péter nem bizonyítaná be az igazamat, amikor azt állítottam róla a kampányban, hogy emberileg alkalmatlan a miniszterelnöki tisztségre.
A szervezők a sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy visszatérnének az eredeti koncepcióhoz: a fesztivált újra egyfajta kulturális és életérzés-alapú desztinációként pozicionálnák.
A zenész május 20-án a Dürer Kertben lép fel a Public Image Ltd nevű együttesével.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
